csütörtök, január 7

37,8. Bevettem egy lázcsillapítót. Eddig csak konstans 37,5 alatti hőemelkedésem volt, de ezt már kezdem láznak nevezni. Már-már fázom.

Furcsa betegnek lenni - magyaráztam ma Szozsnak meg Vérlepkének -, megfontoltan mozgok és nevetek, mert a rosz mozdulatok fájnak, kevéssé vagyok pontos, és a sebesség az egy távoli vágyálom. Ez az az állapot, amikor nem az éhségérzet visz az evésre, hanem az, h ne hányjam ki az éhgyomorra bevett gyógyszereket. A lázcsillapítóra fájdalomcsillapítás is rá van írva, ez azért lelkesít.

3 megjegyzés: