kedd, május 30
IoC
de rég hallgattam. vissza kell kérnem Marvintól a cd-t, asszem nála maradt. a Suicide Commando is azon volt. Jajj. de sokat jelentenek néha ezek a zenék. Az, hogy mikor hallgattam, kivel beszéltem róla, és megint megvilágosodtam egy kicsit. Ezért kell bármiféle művészet alkotni. Mert feldolgozhatatlanok az élmények. Nem megérthető az idő múlása, és az, hogy nem egyszerre éljük az időt, hanem csak darabjaiban, átfedő szakaszokban.
baltával
a feladatot elküldtem, na, az rossz lett, minőségről beszélni ilyen összecsapott munkában irónikus. azért remélem, elfogadják. a másik dolgozatot meg megírom, max. nem elkések vele... most valahogy könnyebbnek tűnik a világ, pedig álmos vagyok.
hétfő, május 29
eltúnt
az előző post eltűnt vhova, majd meglelem. lassan haladok, nincs mit írnom a dolgozatba. azért csak sikerül. ugye?!
vusszanéztem a devartra, Blint képei, megtaláltam Pásztor Angélát meg mittomén. Szal rettenet, hogy már 2004 is nosztalgia. Pedig akkor is ugyanígy tudatnál voltam. Sőt. 10 éve is.
félelem
remélem, este már lesz, és éjszakába nyúlhatok majd. ennyi.
péntek, május 26
uniós
ja, beszóltak ld50en a megmindenre, meg az izére ésatöbbire. :lol: a megminden, kérem, irodalmi utalás. találjátok ki, nem nehéz.
álmos vagyok. még két óra. a kilátás nagyon jó a cégtől, eget látni, és házak tetejét. eget, kéhhlek szépen. magas épületben ez a jó, nem a lift. tegnap két oldalnyit írtam a dolgozatba. mége több mint ennyi. és a másik is vííííííííí!
szerda, május 24
a-lap
állítólag elromlott a hálózati kártya a gépben, áramszünet miattt. És az egérport is emiatt. Ilyenre érvényes bármiféle garancia, vagy vegyek kérdés nélük újat. Hálózatikártyát mármint. Baromira nem értek hozzá :D
otthon vicces a hangulat, anyám duzzog/sértődött/mittomén, azért kíváncsi vagyok, hogyha rájön, h apunak odaadtam a pízt (mivel este elaludt a gép mellett, ezértleraktam a számlákkal együtt - postára nem mászkálok), mit reagál. rögtön megint létezni fogok számára, ha fizetek? :D vagy kivételesen továbbra is nemlétezőnek tekint. igaz, egyszerűbb, mint embernek...
Leadásaim vannak hónap végéig, sokoldalas dolgozatokat kell írnom. Nyüff. rá kell kényszerítenem magam. Akár hülyeségeket is írok, csak sikerüljön leadnom őket. és asszem keveset fogok aludni, inkább gépelek este.:fogadkozik:
még másfél óra. ilyen esős időben bírok benn maradni, most a hazahajtó erő az, hogy Fornost próba. És utána Furcsa pár próba. Lelkierő. egyebek.
írnom kellene, novellát befejezni, megírni, ilyenek.
kedd, május 23
dögivel
fáradt vagyok már. pedig alig telt le a ngy órás munkaidő. nem bírok tl sokat bennmaradni ma tovább...
hétfő, május 22
...
el kell költöznöm itthonról, és nem tudom, hogyan, hova. nem rövid távú megoldás kellene, hanem végleges. a másik lehetőség az, ha írásban rögzítjük, hogy mennyiért lakhatok itthon, amolyan szerződésféleképpen. amíg anyám nem tekint embernek, addig mást nem látok megoldást - és nem fog embernek tekinteni.
lássuk csak: albérletben mennyit kéne fizetnem úgy, hogy bárki bejöhet a szobába, meg itt is tárolnak máshová tartozó dolgokat, nem egyedül lakom a szobában, hanem ketten.
filozofikus meglátás: a felnevelést az embernek nem a szüleinek kell visszaadnia, hanem a gyerekeinek tovább. nem csodálom azért, hogy az anyám ilyen lett, azok alapján amit néha hallok az apjáról (nagyapámró) :lol:
még jó, h amúgy nem volt rossz kedvem. viszonylag kevés az esélye, hogy dühből/elkeseredettségből csináljak bármit :P
zene
nem hírnév meg rockzenészet meg ilyesmik vonzanak. stúdió, meg színpad. az, ha átadhatok magamból valamit a közönségnek :hahh: vagy csak egyszerűen zenélek magamnak :D
a szerepjátékban is ez a jó.
elő kéne vennem a hegedűmet végre. még mindig merek hamisan hegedülni otthon, mint monológot süvölteni :)=
szombat, május 20
mert?
ja, a jó hír meg az, hogy megkaptam a hosszúhajú szerepet :)= :ugri: juhú.
érdekes lesz, az már egészen nyilvánvaló, h már mások az elképzeléseink a karakterről, de nem baj, legalább megtudom, milyen Peredhilnek, amikor megmondom neki, hogy ne így, hanem úgy :D
amúgy szvsz a különbség kettőnk között annyi volt, h a másikIdril halkabban beszélt. Mellőle, ő is meggyőző volt... csak éppen még nem színpadi beszéd erősségű.
Tegnap befértünk végül a RJ -re az Új Színházba, pótszékeken, a megfelelő letolással együtt, h miért ennyien utolsó pillanatban?
A darab maga érdekes volt, szórakoztató, helyenként tényleg jó is. Csak mint darab nem állt össze, nem volt elég erős a katarzishoz. Egyesével mindenki tetszett, csak nem derült ki, miről szól. Vagyis agyilag van ötletem, de nem érzelmileg. Mert nem rómeo és júlia, őket megvezette a szenvedélyük, és igazából nem volt kérdéses, mit tesznek. Lőrinc baráton éreztem több súlyt, szvsz ő a főszereplő... csak. mittomén.
A Herceg meg pozőr volt, mi meg hülye geekek, ventrue, bizony, az :D meg a technokracy. áááá.
meg gótok voltak a bandatagok. ja, igen, westsidesztoris lett a hangulata persze, a bandák miatt. és ez jó.
Rómeo daaaark, Mercurcio pozzzőr, épp egy kicsit volt kevés. a halála nem sikerült jl. ja, és majdnem mindenkiüvöltött fájfalmában, kivéve az apák, aminek őszintén örültem. Pl. Capulet, amikor júlia tetszhalott teste felett vékony, kisgyerek hangon szólalt meg, azt hiszem ez volt az egyetlen rész, ami megindított. a többi nem. rómeo kiabál, júlia sikoltozik, hisztérikus nőszemély. pedig a karaktere érdekes volt.
karakterfejlődés? rómeo daaark volt, és kicsit elszántabb dark lett, júlia nyavajgó, ámbár határozott leányból sikoltozós, és roppantmód elszánt leány lett. egyiket sem változtatta meg a szerelem. ugyanazok maradtak csak egymásba szerelmesen.
Benvolió laza mitugrászból kétségbeesett és mindenkitelvesztettem alak, de rá nem került hangsúly.
A dajka határozott segítekből... nemtommivanmost afrancba alak.
A herceg a végére elvesztette a fejét.
Capuleték összetörtek. Bár lemaradt a kibékülés, ők simán békültek volna, azt sem tudván, mi történik velük.
Montague aranyos öregúr, aranyos szomorúsággal. visszagondolva fáj.
Lőrincz barát szétcsúszottból megpróbált kiemelkedni akcióval, végül nem sikerült neki.
bizonyos pontokon hiányzott a feszültség. amikor r és j találkoznak először, nem volt egyenletes, h mi és miért?
amikor j megissza az altatót, nem tetszett, amikor meghalnak mindketten, olyan semmilyen volt. főleg j csuklónyiszálása.
visazont a párkányjelenet igen, meg mondjuk az amikor r megöli parist, és előtte szól neki, h hagyja menni.
áááá akciófilm.
najó.
péntek, május 19
álom
viszont a karakterötlet jóó. nem túl eredeti a konfliktusa, de ilyet még nem játszottam. adott egy büszke, elkényeztetett csitri, egy alárendeltségi (mester-tanítvány) viszony, ami ezt a fajta büszkeséget, vastagnyakúságot nem tűri. A mestere mégis kiáll mellette, mert olyan lehetőséget lát a tanítványban, ami messze túlmutat a lehetetlen viselkedésén. Most már csak fel kell nőnie a karakternek :D Sikerül-e megfelelnie a megelőlegezett bizalomnak.
megintes
de nem adtam le a feladatot, mer apu nem adta oda a kinyomtatott verzióját :hammer:
jól, van, nemsok, 500.
ja és visszakapok adóból - kéthavi fizetésemnek megfelelő összeget, ha jól látom. mert ez visszamaradt adóelőleg. öröm. bár most fáj a mellkasom. vagy a gyomrom lyukad épp, kituggya.
és aludtam. és nincsenek szavak.
kitaláltam, hogy reggelente versetmondok meg beszélek. estelenete meg lehet írni, ha itthon vagyok. annyi helyről megkapom, h nem gyakorlok eleget... talán a kettő erősíti egymást :D
csütörtök, május 18
jajne!
öhm. holnapra feladatleadás. be-kell-vinni.
megminden. és utálhatok pénzt a neptunra, mert tuti csúszok valamivel :sirvarohog:
az egerem meg :RIP:
ma estére jelmezt kell találnom, szőkét, rózsaszínt. az is biztos, h nem saját ruhát :agot:
szerda, május 17
eső
no, kedvesem focit néz ma este. :agot: de legalább az eső esik. és van esernyőm nálam :D
megcsinálom az egyetemi dolgaimat, aztán lesz időm sok, ugye? performanszot írni, dizájnolni, egyebek. keresek képet.
hétfő, május 15
neeee
amúgy DiaryofDreams. Come and walk with me into decay :agot: salllallallallalla. sorminta.
Charma Sleeper...
begótulok. megyek megyek megyek mindjár egyetemre. jó is lesz az :retteg: .
rpg
Amúgy, azt hiszem, reális alternatíva a fecsegés helyett. Színház.
hétfő
pénteken aranyló májusban kimentünk a világ végére színt játszani. Csoki helyett Pelevint vettem, tandíjból. a havi egy könyv? :D Művelődés? Élet? Hahh. Ritkán tudom, mit kéne csináltatnom Synithoson, kaparom össze halvány emlékemet a színészképzőből, d emár alig maradtak. Viszont tetszett a szoba, a helyszín, sokkal intimebb volt, mint az ADSen. Jellemző, inkább megnyílok színpadon parancsra, mint a valóságban :P
Aztán másfél, máááásféééél! óra múlva odaértem a Gyárba, és alig késtem :D igen, oda is régen mentem egyedül. Olyankor mindig izgulok, várom már, hogy odaérjek, nyomasztó egyedül a gyárk között. a buszon. gyalog már nem annyira. És az otthonos megkönnyebülés, amikor meghallom a zenét - nos, ezért megéri. Szeretem azt a helyet. Álmok helye. Egy másik életről álmodtam ott is, mint sokszor. Budapest... a szórakozóhelyek, teázók, kocsmák etc. mind olyan pontjai a térnek, amiket csak szeretnék, de sosem voltak az enyéim. Még akkor sem, ha ott voltam és jól éreztem magam. Idegenek. A házak és a fák meg a Duna beszél hozzám. A többi helyen emberek vannak. Meg a BME. Talán, ahova fájdalom és szomorúság köt, csak az válik véremmé :D :agot:
No, a pátosztól kapok hidegrázást, meg a szentimentalizmustól, meg a nyáltól. Nagyon sokszor bizonyos emberek érzelemnyilvánításától. De nem tudom miért. Ezen még dolgozunk.
építjük a jövőt, előre, illéri, előre!
szombat, május 13
tanulok.
péntek, május 12
nemis
a hétvége erős lesz, majd szombaton tanulok. anyám. nem bírom ezt a hivatali stresszt. lálálá. emiatt ráadásul nem tudok bemenni dolgozni ost, csak később - ergo tovább kéne maradnom, de azt nem lehet, mert megyek öcsémért iskolába. utána meg Őrsre, Synithosra. ahonnan meg korábban kell eljönnöm... hörr. :o/ pedig a színjátszó sokkal fontosabb, mint a CP-s megbeszélés. De csak nekem.
Írókör megint működésképtelennek tűnik, ebből is elegem van. Inkább legyünk négyen, mint szívozzunk azon, hogy nem vagyunk képesek 10 kritikát megíri, elolvasni legalább a novellákat. vagy bármi. aludni akarok, nem anyám üvöltésére ébredni, hogy "melyik a te fogkeféd?" .
Rabyn, nekem sem normális a családom. Bár mondjuk az öcséimnek legalább van mentsége az agyában. És persze velük semmi bajom nincs, ellentétben a magukat normálisnak valló családtagjaimmal.
Fáj a gyomrom.
Sajnáltatom magam.
Lőjetek főbe.
szerda, május 10
hümm
mai Fornsot próba érdekes volt, talán nem is voltam már hőemelkedéses alatta. meg kéne mozgatni a népeket hamar. jól. mittomén.
nézzük a világot.
nemjó
megírni a dolgozatokat?
ejj
hétfő, május 8
blogger
az olyan bölcsességek, mint a csak akkor jövünk rá, ha elfelejtjük/ ha elvesztettük, annyiban érvényesek, mint a drámák. Az életet lehet drámaian élni. Amikor egyszerre látod az érme két oldalát. De ez nem jobb, mint a dráma nélkül. Csak egyfajta mázli, hogy még mindig van minek örülni. Túlélés. A rossz mellé csomagolja agyunk a jót is, helyes. Mindkettőt ugyanaz okozza. A szótekr. Hiába mondja nekem Bicskei, hogy az élet nem buli, az élet szar, és a buli csak eltakarja, ez fordítva is ugyanígy érvényes. Ugyanígy, ugyanennyire. Ettől nem lesz jobb, sőt. Mitöbb. Megint egyfelelősség, megint egy választás, döntés. Amit érdemes kihasználni, a tudatosság ritka pillanatait. Racionalizálunk.
Nem tudom, hogy el merem-e mondani máskor is a verset, mint tegna.p. Akkor, ott, helyénvalónak tűnt, de akkor mostantól kezdve megpróbálkozom némi (több) szabályzással. Egy pillanatra nem tudtam csak, miről beszélek, csak az egyik sor tartott két soron keresztül.
És mindhárom jelenetem hangjáték. Szipp. Pedig szeretek mozogni. Nagyon.
Két pillanat, az első erősebb, a második tovább tart. Szét az agyamat. Mi? Én nem a szívemből, hanem a gyomromból adok, ott gyűlik a feszültség, a szív túl baloldali. Azért a hány? Inger. A szívem a szemeben van. Te, ne állj szóba zombival, mert összezavarnak a belső szervei (is).
áááá. neeeee. star Wars remix, és nem rossz. aranyos. industrial. jeee. ja, dasich kéne még. mit még? egyáltalán.
péntek, május 5
csütörtök, május 4
uff
szerda, május 3
fura
azt hiszem, egy kéne már osztálytalálkozó érzés üvölt a gyomromban. bevallom, arra vagyok leginkább kíváncsi, ki hogyan reagálna rám. exhibicionista állat, de most már legalább bevallom. Oké, vannak páran, akikre személyileg, nem csak reakcióügyileg kíváncsi vagyok. Mondjuk a lányok (mert kevesen voltunk és fejben tarthatóak), meg... nos, egész sokan. mittomén. NEM szervezek. Sóhaj. Kilégzés, belégzés.
Nem telefonálok.
Jé, a szemüvegem alján visszhangzik a fény. Strange.
sorrrrrrr
egy dolog van, amit semmi (és senki) kedvéért nem, ez pedig a hitem/Isten/elvek/helyettesítsd be a neked megfelelő értelmezést. Az a szomorú igazság, hogy ha egyértelműnek tűnne a szememben, (mondjuk egy angyal (szárnyakka)l közölné :rohog:) hogy áldozzam be a színészetet Istenért, akkor megtenném. Szóval első hely egyértelmű, csak a többi nem.
Drímőr, színészet, írás, rpg, barátok, család.
munka.
...
egyetem.
Nem, még nem építenélek be Déva várába :D
De nem is hagynám magamat beépíteni.
kettőig munka. teás a szemüvegem.
álmos vagyok.aludni szeretnék.
péntek, április 28
Mary...mary...
Ja, arról nem beszélve, hogy általában, ami történet megszületik a fejemben, az arról szól, h én mit csinálnék abban a helyzetben. Olyan múlttal, környezettel, tulajdonságokkal stb. Mint a szerepjátékban, vagy a színészeknél. Ahogy én látom.
láááá.
csütörtök, április 27
just like
egyetembetyetem, elegem lehet. van.
de sebaj. de, baj. mittomén. mindenki mást tart fontosnak, ami vicces. csak tudnám, hogy fogok élni.
szerda, április 26
máshol
Ophélia fáradtan ébredt.Valójában nem emlékezett álmaira, hosszú évek óta először. Csak az járt a fejében az ágy puha takarásában, hogy mennyire szereti Hamletet. Hogy szereti-e eléggé az őrült vámpírt. Vajon hagyná-e, hogy megölje. A tegnapi (?) után már ebben sem volt biztos.Csak abban, hogy fájt. De még mindig nem tudta, meddig élne. Egyedül. Hamlet nélkül - mennny... kolostorba (bordélyba) Ophélia!
Őrült vagy. erre nem számított. csak erre nem. félt. nagyon. can i touch you... free. ha az életed az érzelmeidbe szorul, megőrülsz. ha életed a világba szorul, megvakulsz.a látásba szorulva. félj.
De azt mondta volna, ne félj, csak ülj ide. Azt mondta volna, nincs eszem, a VÉREMBEN megmaradt egy érzelemcsomag, és nem zavar, hogy ez köt gúzsba. De utánad mást már nem viselnék el. Az már nem tűnne emberinek. Ehhez ragaszkodom. Te vagy az egyetlen, aki megölhet.
Utálom. Nem vállaltam a felelősséget az örökkévalóságért. Egy másik történetet, ősöm történetét is itt élem. A zöld között. A fény és árnyék gabalygását. Kását.Nem én születtem ide. Bátyám az, aki élni fog. Neki is? Nem tudom. Félek. Most kezdtem el igazán félni. Álomba raboltak engem. Akit szeretek, az itt hagy, mert... nem is értem igazán.Nem vagyok átkozott. Soha nem voltam. Csak - határozatlan. Hagytam, hogy más életét éljem. Az enyém meg felszívódni látszik a ködökben.
Aztán itt hagy. Egyedül. A köd. Te elégsz, én csak nézem. Más sír majd helyettem.Ő él. Ő él. Küzd. Élni és túlélni akar. Tud valamit...Bezárult a kör. És még csak most veszem észre.
kedd, április 25
villám
szere.
egész nap csetelk és dolgozom és megmindne. menjek e társasra vagy sem, ez a feladattól függ. este kiderül. kicsit későn szóltak.
szétesős tavaszi idő, nem munkára való. semmire nem való. rettenetes napsütés, elveszi az erőmet. Esőt nekem! Meg estéket, sokat. időt, mindenre. ihajj. költői hangulatba ringatott ez a rettent. ő. jáéáéáéáéáéjjj.
hétfő, április 24
vaníliás teja
éhes vagyok. tovább álmodtam a novellacuccost, ihajja, irányvonal kitűzve. sallalla.
le kéne szednem a bannerméretet.
szerepjáccani akarok. élveztem a szombati mesémet :D
a pénteki bulit is.
meg a főnixet. csak az egyetemtől köpöm ki a gyomromat daranokban a fülemen keresztül.
péntek, április 21
viharszéle
de még két óra. kiderül. az ég a gyomrom, meg acset.
csütörtök, április 20
esőbeszél
Sandmanről álmodtam, vortex voltam, és nem akart megölni. Szerencsére nem bontakozott ki a bonyodalom, bár kiváncsi lettem volna, hogyan oldja meg. Á, biztos megölt volna.
Meg Srakker blogjáról is álmodtam. vicces volt.
tegnap továbbírtam egy novellát, megdöbbentő, mekkora változáson megy keresztül írás közben. Azt hiszem, jó irányba ezúttal. Kedélyes beszélgetésnek indult, de mostmár majdnem belehalnak a karakterek. áááá.
szerda, április 19
sz
feketében, szoknyában, nyakiankhkal, határozottan sandmanrajongóként. félek, hogy megvenném a képregényt, ha megjelenne itthon. de úgysincs boltban... denyüeff.
alkotni kéne, meg lerendezni ezt az egyetemdolgot, igazán. szöhnyű, simán nem érdekel, hogy nem lesznek meg a tárgyaim. tavasz van.
nyeheee
nem elég, hogy a kedvesem karaktere fel akarja szedni az én karakteremet, de még álmodok is róla? már nem emlékszem, mi volt, csak a tény maradt meg.
ma meg forgattunk, statiszta voltam, d eutolsó pillanatban hívtak oda tömegnek, aztán meg nem tudtam, mit kell csinálni, lestem a többiekről, és tök gáznak éreztem. Sorban meneteltünk, mint ha börtönlakók lennénk, libasorban, cuccokat pakolásztunk, hejj.
Miért álmodok mindig színészettel kapcsolatban olyanokat, hogy önhibámon kívül, de nem tudom, a szöveget vagy azt, h mit kell tenni, és improvizálnom kell? ha az én hibám lenne, megérteném, de nem ez a helyzet.
megdicsérték a novelláimat :D örülök, hogy van, akinek tetszik. amúgy nekem is tetszenek, bevallom.
Húgom kezd Sandman függővé válni. :muhaha:
kedd, április 18
néhai
azért vicces néha. viiiicccceeeessssss.
ugye?
nem akarok itt ülni. jó itt ülni. örökké álmos vagyok, de most már küzdök ellene. nem kávéval. figyelemmel. pont. aú.
péntek, április 14
Dream
őszintén örülök, hogy nincs most túl sok azon a cd több a 75 részen kívül (nem, ez nem igaz, valódi splínben úszom Morpheus halála óta) hahahahaha
szóval. Mi van? azvan, hogy. Michi, visszaadnám lassan az Amerikai Isteneket, mert néha belémnyilall, hogy még mindig nálam nyaral. Majd vmi eseménnyel összekötve mondjuk, csoportos gyertyásfüstölős gótulásdarksággeekségbeszélgetés mellett. Sajnos nem vagyok szervező alkat, nagyon nem. abból ritkán van bármi, amit nekem kell összeegyeztetnem...
Hétfőn meg szeretném folytatni az rpgét, dolgozhatok ki bétervet nazgulhiány esetére. pffff.
enter
wazz, napok óta tervezem ezt a beírást.
képet nem tudok? szeretnék. eső, és kilábalás amúgy a mai mottó. nem. az előző a mai motttó. ja, és nagyPéntek van. juhú.
angsty vagyok nagyon. lobog utánam a hajam. az összes. meg pulcsiban mászkálok most, nem nagggyon daaarkos kabátban, és szétáll a szőke hajam, majdnem úgy, mint szendmené, csak rövidebb. láááááá. láááááá. láááááá.
szerda, április 12
shut your mouth

Tényleg fehér vagyok. És Michi kalapja jó. Nagyon. Valami hasonlót- no persze nem ugyanolyat - szereték én is... egyszer. Somewhere. Sometime. Somehow.
De most fáradt vagyok. Fáradt mindentől, a lélegzéstől, mert köhögnöm kell, a munkától, ttól, hogy nem érzek erőt magamban az egyetemi kreatívságokhoz, és nem mentem be kötelező cuccra - akár a tárgyam se lesz meg. Nincs hozzá kedvem. Nem akarok terméktervező lenni. Nem érdekel. Őszintén nem.
Nem érdekel a dizájn, a műszaki tervezés, az ergonómia és a menedzsment. Nem jobban, mint a káoszelmélet vagy a pszichoanalízis.
No mindegy, meg kell halni valahogy. Valami után. Élet után.
A képkirakósdi viszont tetszik.
kedd, április 11
sound of her wings
azért még nem vagyok egészen egészséges, de legalább nincs lázam. csak néha rosszul vagyok. juhú. és sajnos az eső sem esik már. mégvalami?
a kollektíva szar volt, csak a performansz meg az a pár gót szám, meg a mekibenrosszullét Míriellel volt jó.
és kicsit féltem hazafelé, hogy elájulok.
drímőrnek jól áll a feketeszemhéjpúder :D
péntek, április 7
ftang
megyek válogatódni, juhéamúgy.
eszképizmust akarok. vámpírok lelkiéletéről beszélgetni. vagy a nazgúlokéról, vagy a kráni elfekéről, mittomén.
zombi
vbáááááúúúúúú.
nos, kávét fogok inni. Sophieról meg van leírandó sztorim, de asszem nem publikus és nem reális INben. de jól hangzik. végigjácottam torcsival is a cuccot, kuenjines befejezést adtamkaptam, lehangoló volt. még mindig malkilányossal intéztem a legjobban, amikor belesétált az éjszakába.
tüncök lelkesek és képesek. ilyenkor hiányolom az rpg-t. ezt a nagyon személyes fajtát, amikor dráma van nem, sztori.
szerda, április 5
jeee
Mások lelkibajai nem rólunk szólnak-->ergo felesleges megsértődni rajtuk. sőtmitöbb. elkapod a vihart. meg a földrengést. amint a mellékelt ábra.
wazz, nem tűnik fel a személyesség mértéke? szvsz az érzelmek létébe nem lehet beleszólni. pláne érzelmeket kritizálni. flémelni, mi több. undorító.
ennek nem itt(ott) van a helye.
persze inkább nem kommenteltem oda. nem mertem. mert még félreértik :)
van véleményem mindkét oldalról, a viselkedésről meg tettekről pozitív-negatívban is, de ez lényegtelen. asszem, nem tesz jót a színészet, mert az embert megtanítja szeretni. asszem.
amúgy
gyertek. no.
mindjárt kv.
esélye sincs.
ha hülyeséget csináltok, akkor is szeretlek titeket. de még mindig ne blgoon keresztül sértődjetek meg, hanem személyesen. úgy jobb.
something rotten
és csak Istenben meg a tudományban hiszek.
kedd, április 4
protect me
élni kéne. élni kéne. élni kéne wazzeg.
nem tükörből nézni a levegőt. sírva fakadok. minden egész eltörött, és nem történt semmi. vagy csak sokat eszem mostnában.
menjek holnap koncertre? amíg még van pénzem? :D
plízd tu mít jú
szurok drímőrnek. magasról, várból. inkább kelljen levágatnia a haját, minthogy ne vegyék fel, perrrrszeee... sőt, a szakállához viccesen franciafestős haj is illene :lol: szóval kézéslábtörés. meg amúgyis.
tegnap INeltem Elysiumi mezőkön, és megkönnyebültem a nehézségek láttán. viszem a kiskanalat és a helyszínelős zacsit, vitzes majd egy hónap után nyomozni. de nem érdekel. ha nem akarja a vezetőség, hogy kiderüljön vmi, akkor nem töröm magam - a cég érdekében. csak a saját kíváncsiságra!
geek-e vagy?
hétfő, április 3
zöld
megtaláltam párszor a világképemet, ugyanazt, amit eddig, bebizonyítpttam a morűlis tételeimet, meg ilyenek. triviálisak a válaszok, csak az axiómákat kell elfogadni. mint mindig és mindenhol.
ja, szombaton plázultunk és vásároltam is jól leértékelve nadrágot végre. meg néztünk fegyverneppert, ami jó. mosolygós cinikus.
álmos lettem a teától. hehh.
egyre több novella készül el a körben. kritizálni kéne, meg kijavítani a novellát, meg megírni a folytatását. és leckét egyetemreeeeeeeeee.
péntek, március 31
ahoj
a francba, tele van munkalehetőséggel a termékes levlista. kár, h nem érdekel. pedig lehetne, de nincs hozzá kedvem. nem szeretnék terméktervező lenni. hülye vagyok.
tegnap végigzabáltam a próbát, a nézőtéren, megettük a kellékeket.
a reggeli eső gyönyörű volt, hiányolom. bár miatta bakancsban indultam az amúgy majdnem irodaképes öltözék mellett. Alatt. mittomén.
mi lesz. sötét az ég. keveset alszom. sokat alszom. kés. izé... kész.
szerda, március 29
hööörrr.
amúgy jól vagyok. kissé elaludtam, fél10kor keltem, szal legalább kettőig itt kell ülnöm. nézegetek mindenfélét, gótruhákat, írástechnikát, ilyeneket.
kedd, március 28
hol
tegnapelőtt kiképeztek táborlakónak, csoportterápultunk, jó lesz a tábor, mert azt akarjuk,. nem szeretnénk, akarjuk. Ilyen egyszerű.
Várom az időt, amikor nem fog az egyetem gátolni az életemben. A muka nem gátol, arra szükség van.
péntek, március 24
álom
Templomban van a koncert, oldalhajóban keresem a bejáratot. Zöld táblán afelirat: Halottak, Ne nézd meg! Mellette üvegablak. Azon gondolkodom, vajon itt tartják a fesztiválon meghaltakat, és vajh vannak-e? De nem nézem meg, bár kíváncsi vagyok, de félek. Tartok tőle. Nem helyes.
Aztán látom az oldalcsanokot kivetítővel, ide már csak az jut. egy embert követve bejutok a nagyterembe, és találok helyet mégis az élő koncerten. Elkezdődik. A halálról szólnak a dalok, mégis megnyugtatóak, a most már értem és nem félek érzés. Hogy ez már jó, így szabad.
szerda, március 22
kedd, március 21
IX.
A nőkről
Ha tartani akarom magam a kontrasztok törvényéhez, mely a morális rendet éppúgy kormányozza, mint a fizika törvényeit, az irodalmárokra veszélyes nők osztályába kell soroljam a férjes asszonyt, a kékharisnyát és a színésznőt; – a férjes asszonyt, mert természeténél fogva két férfihoz tartozik, így aztán túl könnyű prédája lehet a költő despotikus lelkének; – a kékharisnyát, hiszen minden kékharisnya valójában csak egy-egy elhibázott férfi; – a színésznőt pedig azért, mert bár dörgölőzik az irodalomhoz, mégis útszéli nyelven beszél, – és végül azért is, mert valójában nem is igazi nő a szó minden értelmében, – a közönség fontosabb lévén számára, mint a szerelem.
Vagy el tudnak képzelni egy költőt, aki a választottjába szerelmes, mégis végig kell néznie, amint az éppen férfiszerepben tetszeleg a színpadon? Hiszem, hogy nem lenne más választása, mint felgyújtani a színházat.
Vagy el tudják képzelni ugyanezt a szerencsétlen flótást, amint kénytelen szerepet írni egy tehetségtelen színésznőnek, akit szeret?
És ezt a másikat, amint azon izzad, hogy epigrammáival visszafordítsa a földszint közönségére mindazt a fájdalmat, melyet ez a közönség okozott neki e legdrágább lényen keresztül, – e lényen, melyet a keletiek otthon hármas kulcsra zárnak, mielőtt Párizsba jönnének jogot tanulni? Mert minden irodalmár időről időre megcsömörlik az irodalomtól: ezért e szabad és büszke lelkek, e megfáradt szellemek számára, akiknek mindig szükségük lesz a hetednapi pihenőre – csakis két fajta nőt ajánlhatok: a leánykát és az együgyű asszonyt, – vagyis a szerelmet, vagy a mindennapi meleg ételt. – Testvéreim, van-e még szükség további magyarázatra?http://boncnok.freeblog.hu/archives/2006_Feb_boncnok.htm
innen van. meg innen:Charles Baudelaire: Tanácsok ifjú irodalmároknak
Ezek szerint a színésznők és egyéb művésznők se írót költőt stb. válasszanak maguknak, csakis fiúcskát és együgyű izomgépet meg a keresetet - vagyis a szerelmet?
A konfliktus
Csupán az zavar, hogy minek mindenbe konliktust keverni, mi több, arra alapozni. Mármint a nemvalóságban, a művészetben. Persze, színpadon azt kell (biztooos? vagy csak egyszerűbb ezt mondani?). Hangulati lény vagyok. Sokszor fontosabbnak tartom közölni, hogy milyen, sőt, a mi, nos, az egészen lényegtelen. Bár az érzetek mindig határolnak valamit (bármit)...
Ehm. Szóval. Szűkítsünk az írásra, novellára, regényre, történetre. Igen. Van olyan, amikor csak a pillanatot, a létezőt(nemlétezőt) írjuk le. Miért?Hogy tudjuk, milyen. A sejt felépítése. Rendben, lőjetek a Dunába, tudtam én, hogy a szándék létezik. Első magyar óra. Közlés, kommunikáció. A konfliktus eszerint mindenhol fellép, ha megszólalunk. Mert akkor szólalunk meg, ha úgy véljük, azt, amit mondunk nem tudja az ,akinek mondjuk. Vagy nem úgy tudja. Vagy csak a hangunkat akarjuk hallatni - de van szándék, és rögtön van akadály is, a befogadó személyében. (Az adóról nem is beszélve. Meg a zajról.)
De miért érdekli az olvasót a konfliktus? Mi érdekel abban, ami nézünk? Miért nő a fű ha Babits meg is halt?Biztos azért, mert azt hiszi, nem tudja. (Ja, ne olvasd el ezt itt, mert ezt mind tudod. Komoly. Hasonló spanyolviaszok a következőkben.)
Tehát információt akarunk megtudni. De ehhez minek konfliktus. Biosz könyv.
Hm, talán a konfliktusról magáról szeretnénk tudni, a megoldásról? Vagy a rossz megoldásról? Vagy csak arról, hogy történik vele valami? Elvégre túléléshez szükséges információ.
Ennyi elég is, innentől nekem Darwin és genetika.
Kódolódtunk a konfliktusra. Ahogy az egyenes vonalakra és a napsütésre is.
10 Szituáció(ki, mi, milyen, mikor): ez tankönyv
20 Szándék(cél, elvárás): ez egy személy+Akadály:ez a kérdés
30 Esemény(megoldás, idő, történet): válasz
go to 10
jobbra hasznos újabb link.
hétfő, március 20
és kifejezetten, nagyonnagyon idegesít a scriptes oldalon találhatóanyag. vajh miért. úhygogy használni fogom ezentúl. nem itt, csak novellában, mert blogban inkább választom a beszéd természetességét, mint az írás nyírbáltságát. még akkor is, ha az érthetőség rovására megyek. meg az agyadra.
tavasz
nincs mit, köszönöm. a gyomrom széthasad. lukad, mittomén. napok óta. de mitől lennék ideges? érthetetlen.
bládlájnzt befejeztem, lehangoló, igazából. inkább szerepjátszom, az sokkal jobb, még ha én mesélek, akkor is. ugye?!
a hely és az idő és az értelem, és nincsen tömeg és tér és idő.
péntek, március 17
csütörtök, március 16
teszt
amúgy tegnap jó napom volt, délig aludtam, neteztem, Nazgúlt bemeséltem, aztán vacsoráztam és aludtam. szép az élet. és megkerült a billentyűzet szatyor, ma vagy holnap rohanok érte.inkább ma. hattól jegyet szedek ugyan, de megoldom ééééén.
persze álmos vagyok, még mindig. sebaj. egy darabig nem megyek buliba.
hétfő, március 13
próbama
Főleg, ha nincs mesterségóra, hörrr. méééérnemszóltak, méééérneeeeem.
Szombaton űberkúl volt a vándorló palota, meg a sokat emlegetett nemvagyokjóképűmegakarokhalni :könnyesreröhög:, pókerban sem voltam rossz :P
ilyet szeretnék még.
már hiányzott egy ilyen társasági élet. és szeretnék nektek megint mesélni, bizony. majd meglátom, hova illesztem be...
péntek, március 10
lőjetek
de az is tény, hogy két éve már rendszeresen feketében jártam. nincs élet.
eső
megtudam, h a rózsakeresztesek nem léteznek, sosem léteztek. de fq szeret beszélni arról, ami nem létezik :D és menjen partizánbloggernek. megminden.
ja, hogy ezek kockák. és hagyományos, rendes, infós kockák, nem fantasy/vámpír/rpg geekek. szokatlan. aszámomra. a tőmondatok is?
csütörtök, március 9
churistchurist
A délelőtt. És itt. Eve of Destiny – Desperado. Még cseng a fülem a wumpscut hangerejétől., de nem hallgathattam másként. Nem tudom hova tenni a természetességrők alkotott képemet. Aú, ez a szám rossz :( .pedsig szeretem. És nem tudtam még végighallgatni. A furcsa az, amikor megszokom a valamit, amit természetellenesnek neveztem, és utána máshol van a határ, ahol azt mondom mondjuk Drímőrnek, hogy természetesebben. Nem tudom, máshogy olvasta-e , vagy én hallottam másnak már. Ehh.
Az időjárás viszont gyönyörű, rég volt ilyen. Mondjuk melegben jobban szeretem, elég csak a sötét, hideg nem kell hozzá. Magasak az igényeim azt hiszem, túl sok ember kövezne meg ezért. Salala. Dancing in your fears…betorzított hegedű. Tompán. Nem tetszik. Saaalala. És nem írtam meg, h mikor és hol, elnézést, mihelyt nethez jutok, mélben is kérem a bocsánatot meg majd megbeszéljük.
Karakterlapot szerkesztettem, pofás lett, nem különösebben sokat mondó, csak úgy van, de nekem tetszik, és a célnak megfelel. Minimál szabályokhoz tökéletes. Venivenivenivenivenivenias. :hedbeng2:
Hehh, tavasztáncot héliumvolára. Fázom. Nyitva van az ajtó. Nem én voltam, anyám benézett egy pillanatra, neki mindegy az ajtó és aszoba. Nem származom figyelmes családból. Sem közvetlen sem őszinte sem semmilyen.
Gondolkodtam a legjobb barát kategórián, konkrétan magamra vonatkoztatva. A könyvek alatt fotelban, a plébánián azt mondtam, régen, nagyon régen, hogy nekem nincsen, és nem is tudom elképzelni, hogy legyen. Vagyis csak az lehet, hogy a kedvesem tölti be ezt a pozíciót. És lőn. bár a legjobb barátnő kategóriát nyilván nem fedheti le… no jó. A köldöknézésből csak kifolyt szemek következnek. Nacacanacacancaca.
Álmodtam. Konkrétan erről a számról ugrott (Rasputina-Transylvanian Concubine), Sibu voltam vagyis emtétés is meg még mittomén. Balatonvidéken falun/városban eltévedtünk, próbáltunk visszajutni a vihar kitörése előtt a szállásra. Elszakadtam a többiektől, na, innentől voltam Sibu, elkaptam lánykereskedők, valami gusztustalan öreg és kövér pasinak akartak eladni, snitt, a következő képen már jó bládlájnosként croucholok, vágom el az őrök nyakát egyenként. Aztán véletlenül felébresztettem torporból egy őstáp vámpírt, aki azonnal belémszeretett, és jól leszólt mindenkit, aki bántani akart (fehér királyfi ló nélkül? :P), ő lett a Hercege a városnak persze, én meg a hercegnő (nem röhögni!). aztán már lájvba váltott, én fogadtam Inben a budapesti (?) játékosokat az állomáson, mint a feleség szerepét betöltő estélyiruhás, jól csodálkoztak is, hogy mennyi minden változott.
Ja, a Hercegnek fekete haja, világoskék szeme volt, meg szakálla, de az arcvonásai feltűnő hasonlóságot mutattak a bládlájnos anarchvezérrel, akit anno még elkaptak a vérfarkasok (húgom nevében elmázolok egy sóscseppet szemem sarkában).
Rabyn nyomába szeretnék érni álmok terén. Tehát ezentúl támogatom az álmodásaimat, jeah.
Five on the blacklist. With the bullets through the brain… nyámmm. Kellenek az ásványi anyagok is, jó, ha minél mesterségesebbek. Na, ez összecsngett a fülemben a szememmel. Nenenene. Látszik, itthon jobban folyik a csapból a víz,persze, nem kapnak el szaggatott képi áramlatok kéken, mint a holdban, de nem baj, most nem. Five on the blacklist. We were bubbling under… with the bullets. Ihajja, sallala. Dejó sokat írtam. Írtottam. Csótányt, az na, az a gusztustalan. Don’try it at home.
Erre meg táncot kéne még mindig írnom. Mert rövid, és jó. Megmondtam. Majd megkeresem a szövegét, hátha érdekel valakit. Ha jobben meggondolom, mégsem, engem kifejezetten szoktak zavarni a dalszövegek egy blogban. Hopp! És iiiitt a blogra utálás.utalás. lassan ki kéne lépnem. De ez a szááááám. Igaz. Clan of Xymox- I want you now.
szerda, március 8
black hole sun
Heinrich kinyúhadt, Sophie élni akar, kíváncsi vagyok, kapok-e bármi infót. Meg, h tudok-e majd játszani. És mikor.
Fáj a gyomrom. Fáj a fejem, meg a szemem. Aludni akarok. Tavasz van. Blöeee. De nem? Nyomasztó ez anapsütés. Innen bentről. Leszűkíti a teret, annyira durva és éles. Sunshine, I hate you.
Lelkesen mesélni akarok, jót játékot, igenigenigen. Szeretnék izgalmat, kalandot, drámát. Yeah. Zenét, zenéz zenét. Kapcs ford.
kedd, március 7
régmúlt
hehh. olvasgattam. most más az életem vajhebizony?
ugyanaz az átlátszó idő. fhujj. és hideg is.
és egy órát bennmaradtam pluszban. óra helyett. és nincs akinek a hóhér eladja a kötelet.
valakiiiii.....
malkáááááv
és nyomaszt a mindenféleelmaradásom, ihajja de bombadeville.
az a rossz az újvámpírban, hogy akkor mivan a malkavitákkal. meg ilyesmik. oldschoolok leszünk, meg az NWO is, bizonyám.
jahaaajjj, megvan, írok Nazgúlnak. Mert hátha. Sent
már megint két csődértesítő van az asztalomon. és kezdek álmosodni. kávé? hátha. hat. vagy hét. we are the dead of night.
hétfő, március 6
meg a játék is naggyon coolos és aragornság volt, na jó, nem annyira, de a mai állapotomhoz képest minden fekete és csipkés. meg ködös. koncentrálnom kell majd, h ne nagyon hagyjam a játékosokat egyedül kószálni, mert képes vagyok órákon keresztül mesélni egy beszélgetést. és megint van meseötlete-mmint novellai mese. sztm soha nem írom meg, addig biztos nem amíg:
vissza nem adják a billentyűzetemet és a kábeleket!
fáradtság
viszont találtam interaktív táblát. és ez jó. hamár ilyet kéne tervezni...
péntek, március 3
geek wanted!
flém a csillagokban
de nem hiszem, h saját félelmeimet olyan könnyen levedlem azért, h beszélgessek.
egyszerűbb az ld50sekkel beszélgetni, ők nem kódolnak. ellentétben mondjukIasonnal. őt bevettem a tükörszavúak közé.
Zöld csíkok a szememben
Csak mások szemében létezem. Ha nem látnak, magamat nézem, és halványul a tülrök között vergődő árnyék. Ezért szeretnék már nagyon leülni és beszélgetni. nem eseményt, nem bulit, nem játékot. beszélgetni. Az Édenben nem voltunk egyedül. Nem is tudtunk magunkról. És nincs visszatérés, csak előre lehet haladni.
Érdekesek ezek a hermetikus, alkimista meg egyéb fraktálnövekvésű gondolatvirágok, és a nyakkendőm is egy tavalyi tavaszi napon. Aranyszálak kötnek a világegyetemhez, és csak egy szál van, mégis sokat látunk. Vagy csak összefonták őket? Az elmélet az 1. A gyakorlat teszi a számokat.
Hülye vagy. Álmos vagy. KÁÁÁVÉÉÉÉ. MÉÉÉÉG.
És tegnap jó volt a próba. Cueddo meg igazán mélezhetné a szövegeimet, hátha megtanulom őket :)=
és lájv és élet és fájdalom a tüdőmben. óóóóójeeee.
szerda, március 1
lalalalalalala
korog
rettenetesen éhes vagyok. szédülök, vuá. ez is egy kommersz blog.
megírtam Sophie sztoriját, most örülök neki, bár amikor visszanéztem Aliceról pár képet, elfogott a malkavitaság iránti nosztalgia. geeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek.
a billentyűzetemről még semmi hír. dühös leszek, ha így folytatódik! ki keverte el és hogy és hova? a lényeges dolgokról egy szót se! mert nincsenek. enni szeretnék.nagyon. ez a napsütés elveszi a lelkemet.
kedd, február 28
unatk
néha sajnálom, h ennyi vagyok. amolyan semmilyen semmilyen felhő az égen, méhet lopok amézből ihajja.
nem normális emberekkel fárasztó beszélni. de felszabadító is, amikor megemlíti, h nem tudja, mennyit nézhat ki az értelmi vízszintemből. elitulunk, elitulunk? meg hiányoznak a HIKes beszélgetések, igenis, kérem. meg nosztaligiásba fordultam, lőjenek leeeeee.
Akedd
felszabadító alvás volt amúgy, hogy ma nincs egyetem, és nem kell délre bemennem, ezért 10kor sikerült csak elindulnom. billentűzet mega kábelek még mindig nem adnak hírt, ha netán valaki farsangoló mégis emlékszik, az szóljon már. nem tűnhet csak úgy el egy szatyor...
most viszonylag kevesebb kratív energiám maradt, pihenni kell, gyűjteni. meg tanulni.
meg Sophiet felkészíteni az éjszakai életre újra. elősztorit befejezni jól, motivációt adni, ilyenek. és imerkedni többi karakterral. ja szöveget tanulni főnixre.
vagy inkább Lashert olvasok?
és mondtam már, h hiányoznak páran emtétések akiket csak néha látok? kell már az a tábor.
hétfő, február 27
farsang
véleményt oda már írtam, ide a személyesebbet, meg a kritikát.
műsor:
énekek: Artemiszék egész jók voltak, bár volt benne pár tisztátlanság, de jó volt.
kriszana messze volt a mikrofontól, az meg halk volt. Sissék száma nekem nem igazán tetszett, kissé erőtlennek éreztem, lehet, h ez is a technikán múlt. a zenekarosdi vicces volt, de túl sok időt elvett, h ne különálló koncert legyen... asszem többet nem hallottam.
jelenetek/versek: Dodieék jók voltak, ez a két ember szvsz előre megírt szöveg nélkül is könnyes nevetést csalnak belőlünk, ha színpadra kerülnek :)
a Kányádi ciklusból Rózsát és Artemiszt hallottam, Rózsa nagyon tetszett, Artemisz is szépen mondta, csak ő éppen hogy hallható volt.
Ery monológja... no, ez nem igazán tetszett. A koncepció jó, voltak benne humorok, de lehetett volna letisztultabb és... nemtom. kevesebb átkötő szöveg a poénok között.
Alcarék felolvasása nem tetszett. A vers valószínűleg igen, de az előadáson ez nem jött át. Ez csak egy vers felolvasása volt, nem hozott többet számomra.
táncok: nem mondok semmit. de. nagyon jó volt az összes.
magunk: a villikirály: többször kellett volna próbálni, lejárni a mozdulatokat, és javítani a beleélésen. Azt hiszem, nem voltam túl hiteles haldokló ... inkább mint egy szerencsétlen, aki eljátssza, h haldoklik.
Roxanne nekem tetszett belülről is, meg vagyok elégedve. Most lehet a hibákat javítani.
énekkar: amatőrnek vicces, kórusnak csapnivaló. mint egy próba. amiből nem volt elég.
még jó, hogy nem énekeltem.
ja, vers: mittomén. volt, akinek tetszett. túl sokszor rontottam. és tuti, h bicskei az első mondatok után leállított volna :D
a lájv szétesett, de volt, aki élvezte, ezért megérte.
Míriel jelmeze fantörpikus volt.
az estélyik is , meg a tüncök állandó ruhacserélgetése is.
Drímőr meg egy álompasi. Komolyan. Csak kár, h pókerezett :P
péntek, február 24
hangyaholdraSzáll
írni szerettem volna, de a Cég ügyesen csapolja az energiáimat. Amúgy a Marketingesek befolyása az egyetemen is érezhető, rá akarnak venni inket, h higgyük el, a munlát majd megbecsülik, és önmagáért fogják szeretni.
Nem, én is így gondolom, természetesen. Gondolkodni? Amit mondanak.
Egyig dolgozom. két és fél óra még.
kicccsit összeszűkült az idő.
szerda, február 22
kiskar.
És eszembe jutott a tavalyi cséndzsling lájv. A nappali hőség tüllszoknyában szárnyban, Drímőrre sózom az olívabogyós palacsintát, szatír a ház mögé viszi a pookah-pixie karakteremet, majd sikoltozom, h nekem nem kell segítség, ne jöjjön senki, NEM BÁNTANAK!
Jujj, meg a Technokraták! ááá. Vki, Technokrácia lájvot? Cpbe oltva akár. öltönyös napszemüveges headsetes kopogóscipős. Kell nekem egy kosztüm. És Gretchen jó ötletet adott, lehet, h nem fekete bársony lesz, hanem ezüst/krém/vajszín/fehér. De az majd a gazdag jövő zenéje, ha nem színész leszek :P vagy, ha az.
almásfahéjas liptonteát iszom. a cég. bár a cappucinó jobb volt...
hétfő, február 20
hidegKV
megjött a tavasz. Zsófi sugárzott Főnixben, én rohangáltam meg a szokásos összevissza szavakat a fejemből eregettem. Meg énekeltem órán vicces titkosat. Mmint már nem titok, de mostmár az.
Sibuék befejezték pályafutásukat a virtualitásban, háromszoros jövőképpel, egyik jobb, mint a másik. A gyöngyhalász vámpír.
pénteken volt twisteres buli, táncosokkal király. és kell még jáccani gyilkosost.egyéb? nem hiszem.
ez így azért értelmetlen. velleeeem sosseee töööörtééééniiiik seeeemmmiiii. és ez nem igaz. de szép. ek a betúk.
péntek, február 17
Gombaaa
Holnap végre jáccunk, végrevégre, komoly rpg elvonási tünetek jelentkeznek a nem létező szabadidőmben.
Roxannetánc meg nagyon jó. persze, nem állom meg, h bele ne kössek a táncosokba, a természetesség pártján, h minek esztétikusan elesni, amikor ütik az ember lányát. értem én az elvonatkoztatást, de ne esztétizáljuk mán az agressziót, ne stilizáljuk, mert úgy elveszik a jelentés, ami nincs is..... áááá.
csütörtök, február 16
amainap
meg tegnap voltam este próbán, nyomasztó, h mennyire szörnyen hangzik az amit én mondok a többiek mellett. természetellenes. vuá.
ja, megminden. ez kimaradt.
szerda, február 15
kezd
olvasgattam sminkelésről mindent a neten, rettenetesen unalmas. mmint a munkám, de a leírások is. egyrészt, a hideg ráz ki a barna árnnyalataitól. a "természetes" sminktől. semmitmondó arcú nők néznek rám. akkoir inkább legyen lila meg neonzöld.
ja, meg mindenhol ugyanazt írják le. ez elég fantáziátlan. semmi oldalakra rúgó ötlettár a szemhéj árnyékolásának különböző innovatív módjára, pedig én is legalább hármat ki tudnék hirtelen. ezt kéne leírni, nem azt, h a tavasz színei a zöld és a rózsaszín.
ja, meg jobbra kicsit pofásítottam, van link a saját blogregényre is, mmint a saját címszó alatt, X csak a pontosság kedvéért került oda. Ő futja tovább ritkás ámokát.
ma fornost és főnix, már fáradt vagyok. ja, meg egyetem. remélem, ez az óra nem lesz katalógusos...
kedd, február 14
aNap
tegnap nekikezdtem a mayfairek második részének, bloodlines közben addiktultam odafele is. geeeeeeeeek. és azt álmodtam, az rpg káros a személyiség fejlődésére. hehh.
tegnap a forgácsucca felé pedig bevillantak azok a tipikus nosztalgia képek, hogy megyek jáccani nazgulhoz, aztán a felismerés, h nem, és lassan elvesztem a reményemet, h a társaság újra társaság lehet. folyók, ugyebár. de akkor is hiányzik :( a msáik metróvég csak msolygós nosztalgiát ébreszt, onnan én jöttem el. hé nemáááár rozsdaaaaa!!!
hétfő, február 13
uff
megminden izé. ebből nem lesz értelem. agy nélkül? nohiszen.
csütörtök, február 9
Láz
írtam itt a hőemelkedésről, meg arról, h miért nem akarok mégsem felvételizni a színművészetire. de nincs kedvem begépelni újra. pedig asszem tartalmas lett volna. de most dühös vagyok.
hétfő, február 6
kivágás
de nem értem, ki civil. pár hete megjegyezte egy színinövendék társam, h egy civil hülyének nézett volna. érdekes. sztem ők is :P vagyis nem kevésbé mint az igazán barátaim. amikor táncossrácra rászólnak, h járjon már normálisan, ne táncosan, az is ez a kategória? nem, nem kéne gondolkodnom. brainz.
aludnom kéne.
péntek, február 3
illa-berek
inamorati.freeblog.hu-t olvasok. majd linkelem is jól, valszeg vámpírszappanopera címszó alatt. juhéjj, tipikusan az. ráadásul szédülök a képernyőtől. A lekötés mellett az is javára írható, h lassan kibírhatatlan impulzusok késztetnek írásra. Csak nehogy az legyen, h megvárom, míg elmúlik. ha el tudom kezdeni talán még az írókört is felélesztem.
bár egyelőre csak azt szeretném elmesélni, mitértek én vámpírság alatt, megminden. ha nem vigyázok, rpg lesz belőle... :)=
jujj, ez a roxanne meg vicces. nem könnyű kurvát játszani. szerintem.
csütörtök, február 2
folyt
az viszont zavaró, h egyik tanár 8-9 között van benn, a másik valamikor a délelőtt során, a harmadik meg 10-12 közt írat alá. odamegyek háromnegyedre, h talán kevesebbet álljak sorba. az egyeseimet meg tegnap kellett volna aláíratnom. ehhehh, ugyanannál a tanárnál kettőt. inkáb fizetem a kth-nak asszem...
a fotózás meg nagyon jó volt, várom a képpeket :D hangulat is, emberek is.
jól meglepett az egyikük, ránézésre az a tipikus karizmára rakott, nem intelligenciára dolog, aztán mégis van néhány megjegyzése, amire bevillan, h jé, ennek is van esze. gruáh. kisebbrendűségi érzésem lesz. meg kifolyik a szemem az álmosságtól.
a modellkedés különbwen nagyon hasonlít a színjátszásra. ugyanaz a beleélés kell - és az illusztrálások is ugyanúgy játszanak. láááá.
szerda, február 1
a ú
never freeeeee...
neeeveeeerrrrr
neeeee......
normális?
lenne kedvem beülni,beszélgetni akármi. csak nézni. a ma délutánra meg be kellkészülni, ötlettel, sminktervvel, minden, a biztonság kedvéért, hátha helyben nem jut eszünkbe. kíváncsi vagyok. nagyon. én nem érzem magam szépnek, max. "jellegzetesnek" :P de csak nem olvad el tőlem a lencse :D és a tükörben is látszom.
kedd, január 31
agyam leolvad
még egy órám van minimum itt benn.
délután megyek az öcsémér, tanulom a hosszú verset közben, azán otthon. meg kő alkotni végre a synithos oldalt, de félek, megin' jáccás lesz belőle. este meg végre pasizom.
hm. és lehet h nem teljesen az a változat lesz a horrorblogrészem sztorija, amit félig álmodtam :)= nem bántjuk a közízlést.
hétfő, január 30
ajlá
az idő gyönyörű, este talán jó lenne kinézni, vagyis nem is este, alkonyatkor a legszebb asszem. én vagyok améli árnyékos szíve csücske.
nem kell elhinni amélit, mer' az van. sokszor megdöbbenek egy-egy koszos homlokzaton, vagy a levegő feszülésén az utca felett. ez van.
péntek, január 27
never die
izgi lesz a farsangi tánc. beindult az agyam jelmez terén, ihajj, lesz mit kombinálni, meg átöltözni a műsorok közt.
vicces, h szinte állandóan vér íze van a számban, valahol mindig kirepedt a szám. tél, hideg. megjegyezzük, tartogatjuk a rettenettes nyárra.
buli este, fáradtság egész nap, salala.
haza akarok menni. aludni. meg olvasni... eddig legjobban a predator&prey sorozat teccett, mert az megmaradt kis szinten, nem az egész világ változásaiba szóltak bele űbertáp karik. a mostani sem rossz, de jobb szeretem a köznapi fantasztikumot.
csütörtök, január 26
farsang
közös nevező meg szvsz baromság lenne, azért írtak pályázatot, h ne 15 ember szervezzen, hanem 6. két koncepció van, két különböző koncepció... egyik mellett dönteni kell. nem dől össze a világ, ha Artemiszék csapata kapja meg, kíváncsi vagyok, hogy sikerülne nekik. de nem szeretnék döntésképtelenség miatt szívózni kompromisszumokkal. tavaszra úgyis szeretnék napfordulós partit, nem tolkieneset, csak mttset.
csakra
megijedtem, kétségbeestem, pánikoltam...
...
mert nem lehetett írni abba a mezőbe, amibe szerettem volna,haza akarok menni, utálom.
fáradt vagyok, lassan éhes.
este tánc.
tánc.
tánc.
milyen nehéz elkapni a levegőt.
ha vimpár továbbra is utolsószavazik fornostolás közben, lesz itt veszekszés és mennydörgés villámlással. és ezt veheti fenyegetésnek.