pánik.
mobilon kell hívogatnom magánembereket, tesztvezetést ajánlgatva... jahajj. Kollégával ketten nyavajogtunk végig, h mér raktak át minket a nehezebbe. És ezzel párhuzamosan elkezdtük lazán venni az időbeosztást és aktivitást. Orvosból lelkiismeretesen végigtelefonáltam megállás nélük az 50 perceket, de ennél percekig csak ülök és nézem a képernyőt.

meg mostanság gyakran rosszul vagyok. és ahelyett, h aludnék, twinpeakset nézek.

Métely: amennyiben Elízium kiderül, h mikor lesz, szvsz eltántorgok oda.

várom a hétvégét.

van abban valami báj, ha az ember félismeretlen szerepjátékosok blogjait olvasgatja, ahogy azok szerepjátékról írnak. :rotfl:

a szívem most kezdett fájni a Sziget után. merthogy NiN, Tool, meg még pár együttes, akiket csak megnéznék egyszer...



ááá. a typeo-t lelövöm, túl sokat hallgatom mostanában. és pölö a catastrophe ballet is nagyon jó. róluk talán a m-other (serpent) sám miatt állandóan a szetiták jutnak eszembe. most mééér, nem vagyok geek.



ja, megvolt az előadás, jó volt, megminden.kár, h még mindig idegennek érzem magamat a többiek között.

elszállt a nap. vagyis. nem bánom, emrt észre se vettem a kóma közben, meg az, hogy szerdától megint megyek dolgozni, felértékeli a pihenős napokat.
Ja, megyek állásinterjúra is, csütörtökön, és zseniális agyammal most esett le, hogy én háromig dolgozom, de, ha ki akarok érni Budaőrsre, akkor a móriczon kell lennem kettőkor, nem a Keletinél. Szóval egyig leszek benn, és szánsájnheppinessz. Ehhez szerdán szólok, az még a 24 órán kívüli kategória.

A lájvon néha gondolkodom, és megállapítom, hogy elméletileg már eleget tudok róla, hogy jót tudjak szervezni, viszont az is tény, hogy a gyakorlatban nem tudom megvalósítani. Mert... mert nem kéne utolsó pillanatra hagyni, és nem kéne improvizációra hagyatkozni. Hiszen nagyjából sejtem, hogy mit kéne, mennyire, hogyan. A twin peaks megint lassan jön. Ma már nem nézem tovább, mer mennem kell próbára.

Utána meg aludnom. A villamoson elalvós fáradtságot nem szeretem, de ezt az enyhe kómát élvezem, ilyenkor vicces a világ. Kevésbé jut eszembe izgulni.

Megint kezdődik a leülök és csukódik le a szemem fázis. szórakoztató. nem. nem jó. aludni jó. aludni jó. aaaaa.

Naszóval.

Vezetőségi: számomra több dologból is megérte. Vannak emberek, akikkel jó találkozni, és ott voltak, még akkor is, ha csak csevegtünk a szünetekben. Meg Ankalimon előadásait hasznosnak találom, főleg, amikor rögtön vitát indukál, mert magukra veszik az emberek. Helyes. A bréjsztorming felesleges volt viszont, ahogy a gabalyodós játék is csak tiszteletkör, a többség már dolgozott együtt, mi több, játszott együtt, valószínűleg gabalyodósat is. Oks, miniszoknyában még nem játszottam ilyet...
Kisebb csoportokban kéne lennünk, mert sok ez az embermennyiség, főleg, ha szituációsat is szeretnénk majd játszani (amiből most totál kicsúsztunk). És szólni kéne az embereknek, hogy ne rendszabályozzanak hangosan, drága félperceken keresztül, ha nincsenek ezzel megbízva. Az belefér, hogy Brandir csúnyán idenéz, amikor Angwennel sutymorgunk és röhigcsélünk, és szvsz azon se sértődik meg senki, ha Ankalimon hozzávág egy papírgalacsint, hogy fogja már be, vagy a táborvezetők intenek csöndre egy félmásodperces jellel. (aki ezen megsértődik, az menjen haza :gonosz: )
Szerintem azzal kéne foglalkozni a vezetőségi képzésen, ami igazán kínos. Nem a célokkal, és random megoldásötletekkel (a célokkal esetleg, de azon a cuccon nem voltam, tehát mittomén). Azzal kéne foglalkozni, hogy mit csinálunk olyankor, amikor gáz van. Amikor szemlátomást nem tetszik a csapatnak, amit csinálunk. Amikor arra kell rávenni a csapatot, amit mi is gáznak és rossznak tartunk. Amikor a csapat olyanért lelkesedik, amit rossznak tartunk - de az tábor elveibe/céljaiba viszont belefér. Amikor egy csapattagnak lelkizésre van szüksége, valami baja van, amikor problémás valaki, vagy többen, estébé. És nem csak megnézni, hogy ilyen is van, mint tavaly, hanem mostmár konkrét dolgokat kipróbálni.
Ja, meg a tipikus középvezetői dolgokra koncentrálni, ergo azt is modellezni, amikor úgy kell felelősséget vállalni a csapatért, hogy a vezetőink szerintünk hülyeséget adtak ki "parancsba".
Meg azt a helyzetet megnézni, amikor személyes ellenszenvvel szennyezett viszonyban kell eredményesen működni - és kipróbálni, ,ikor érdemes az őszinte, nyílt kommunikáció, és miért nem jó, ha a kínos dolgokat elhallgatjuk a felelős pozícióban lévő emberek között.
Stresszhelyzetes szitukat nézni, összeveszni, és utána megmondani, hogy ez az egész miért tanulságos, és tessék felülemelkedniegy-egy pillanatra az ellentéteken, és átlátni a helyzetet.
Van mivel foglalkozni, és érdemesebb szvsz, mint 30 embertől meghallgatni a tevékenység ötleteit (ezt mondjuk háziba érdemesebb kiadni, írásban, neten.)

muhaha. nem állítom, h meg bírnám tartani a foglalkozást, de én a fentieket tartom nagyon fontosnak.

élek.

villamoson majdelaludtam, próbán nagyjából ébren voltam, és jó volt. Nagyon tetszik a darab, pedig gyerekdarab, amikben eddig utáltam az affektáló színészi viselkedéseket (na jó, nem láttam ilyenből sokat, de nem tetszettek.)Itt valahogy értelme van annak, hogy nem emberi hangon beszélnek. Persze, lehet, hogy azért, mert sokat láttam, és mert ismerem őket... nem tudom. Viszont úgy érzem, sokat segít a vizsgadarabban, meg egy adag lelkesedést kaptam, hogy csináljuk meg a Gondolint, estébé.

aludni továbbra is jó dolog.

lájvozni is - majd talán hosszabb eszmefuttatást indítok, meg nyilván kell a karakterblogra beszámoló.

lehet, h kezdem idegileg is megszokni az utolsó pillanatos szervezéseimet? csak kitalálnám végre konkrétan a sztorilájnot :D

ma is alig találtam ki valamit a lájvhoz, utolsó pillanatban kapom össze ezt a zseniális történetet... és a létszámból ítélve félig asztalira is lesz lehetőség :D legalább bnem tart annyira sokáig a személyes bemesélés... ööö... asszem, ugyanannyi lesz, mint amúgy lenne, csak több jut egy emberre.



megdicsértek munkahelyen, vicces volt.



... Now close those eyes and let me love you to death...

eufemizál a vámpír. szörrcs. nem tanultam szöveget sem. aludni.... eööhh.



Nagyon durva, ahogy hajlamos vagyok az éppen történő dolgokat is párhuzamosan elfelejteni. Mintha nem történne, mintha nem lennék ott. Mintha nem létezne a világ. Mintha könyvebn olvasnám, és, bár szurkolok a főszereplőnek, ez nem velem történik. Néha azért nem árt odafigyelni. Az igazán szörnyű (vagy éppen jó) eseményeket fátyol fedi már a megtörténtük pillanatában is. Utólag néha.

Ezért a túlreagálás sokszor csak görcsös kísérlet arra, hogy úgy érezzek, ahogy egy normális embernek kéne. Nem olyankor izgulok, amikor fennhangon hirdetem, hanem akkor, amikor gyanúsan nem.

aaa. hétfőn olyan fáradt és kimerült voltam, hogy majdnem sírvafakadtam, amikor a délutáni alvás helyett sütit kellett összeraknom. azért azt hiszem, sikerült valamennyit kipihennem ebből - arról nem beszélve, h a fáradtsággal valami borzalmas hangulatingadozás járt. Ma csak sikerült kellemetlen helyzetbe hoznom magam előtt magamat de azt hiszem, az élet rendjének tekintem, regisztrálom és elmúlik. Jóól van.
Amúgy tényleg nem nehéz a telefonos munka - csak. Csak. Úgy érzem, elvesz valamit az életemből. Lehet, hogyha kevesebb órában lennék, akkor nem érezném ezt. Mert az előző munkahelyemen nem így volt, attól kifejezetten jobban éreztem magam, hasznosnak, egyebek.
ÖÖÖ. nem találtam ki semmit a lájvra még. Azt hiszem, ki kell hagynom a Színitoszt, mert... mertelőtte munka, utána Főnixpróba, és még arra is kéne szöveget tanulnom. Lopni próbálom ezerrel a mindent a többiektől, annyira jó látni őket. Valakitől a mosolyát, valakitől a szeme csillogását, valakitől az eszét, valakitől a lendületét, valakitől az ott létét, valakitől a szorgalmát és kitartását, valakitől meg a pontosságot próbálom lelopni. Ahelyett, h aludnék, ó, jajj.
Ja, Vérlepkét a Keletiben találtam, a buszmegállóban kínlódott hatalmas pakkjaival. Mik nem vannak.

uhh. álmos vagyok. viszont pereg a nyelvem, és hasonlóan álmos doktoroknak és doktornőknek hadarom el az antibiotikumok felírhatóságát, és néhányan még meg is köszönik. Azt hiszem, most már fel mernék hívni mindenféle embeeket más ügyből is - bár még nem próbáltam. Csak el kell hinnem, hogy értelme van a telefonálásomnak, hogy meg kell hallgatniuk, és az ő érdekükben cselekszem. Az idő szakaszosan telik, és a 10 óra alvás ellenére zombi vagyok. Félek, h megbetegszem. Ha hányingerem lesz, menjek haza?

mit keres ez a sok ember körülöttem

... hogy megfordítsak egy képet, ahol a sok ember között egy ember mit keres. bár van, hogy egy szónak is örülne, de nem látja a fától az erdőt. Csak Rét lát, és már megint el kell porladni a napfényben, ami kellemetlen.
De legalább megúsztam a folytatását a belterj.hu szintű szó...szó....szó....

eöööeöööeööö
nna, második komolyabb majdnem flémem a szektában, bár... mittomén, fontos-e ennyire a tábor. örülnék, ha nem néznének hülyének, de tulképp az se baj, ha igen, mert akkor drímőr tud menni kártyázni :D ma hamar lefekszem aludni - nem kéne délután, h este tudjak. és amúgy is, holnap megint telefonálgatás. hjajj.

najó, szimplán fáradt vagyok, szeretnék összegömbölyödni icipici csomóba és aludni napokon keresztül.
ehhez képest ma este 8tól próba (előzetes ismereteim alapján akár éjfélig is tarthat), holnap meg mehetek megint telefonálni. Bár abban csak segít a kómázás.

tudom, hogy most könnyen elvesztem a türelmem. (okát nem tudom, de fogjuk a tavaszri fáradtságra, vagy tavaszi deppre, vagy bújkáló betegségre).
Még mindig jóindulatot feltételezek azokról, akikkel együtt tevékenykedek - nem tehetek mást igazán, mert nem hiszem, h képes lennék lelkesedni enélkül. Nem tetszik, ahogy az ismeretségi körömben lenézik egymást az emberek - megértem, hogy vannak ellenszenves emberek, hogy nem kedvelhet mindenki mindenkit. Az egészséges kritika meg sosem árt, függetlenül minden szimpátiától. De miért hiszi azt bárki, hogy azért, mert a másikban létező hibát lát, benne nincsen ugyanolyan, vagy még nagyobb? Miért hiszi magát jobbnak?

Hülye vagyok, tény. A válasz triviális: önmagát mindenki jobbnak tartja mindenkinél, még akkor is, ha hazudik magának és másoknak erről. És nehéz elfogadni azokat, akik ezt a képet rontják.
És mindig így volt, mindig így lesz, ésatöbbiésatöbbi...

... és talán össze kéne szednem magamat, és megmondani személyesen, ha valami nem tetszik. Szélsőségesen kijelenteni mindenkiről, h ki miért hülye. Nem blogon keresztül, hanem személyesen, az adott pillanatban.

Nem ide tartozik, de már fél napja azon mérgelődöm, hogy miért hagytak ki ilyen mértékben a tábori programszervezésből, hogy többszöri felkiáltásom ellenére következetesen kihagyták a színjátszós rendet. Perszehogy fontosabb nekem, mint a többi, de elfogulatlanul nézve sem alacsonyabb rendű, és van rá szükség. És nagyon nem egyeztettek velem, pedig tényleg többször visszakérdeztem, h én csinálom-e a program rendi és csapat részét, amire igenleges választ kaptam. Viszont most kések óráról, éás a fonalat is elhagytam.

Szédülök, fura. A kimerültség talán, de nem tudom. Egyhelyben ülök. Be kell mennem órára ma déltől, azaéatt igyekszem majd megírni a megírnivalókat.

Tegnap végül jól alakult a játék, röpke félórás rábeszélés után dobókockával dobtunk, h ki mesél, és Blint jött ki - és mesélt! És örültünk vala neki. Jóez.

Megírtam a tábori koncepcióimat, szerintem (bár én ugye nem vagyok, nagyon nem vagyok elfogulatlan ez ügyben) egész jó lett, és akár még működhet is. Najó, az is dobott az önbizalmamon, h a múltkori tavaszitalis megbeszélésen jól rábólogattak, amikor felvázoltam gyorsan.

Cska tudnám, mitől vagyok nem jól. uhh...

Rettenetesen álmos és fáradt vagyok. Nem tudom, hogyan és, h főleg mit mesélek ma, de majd csak kiderül. Éppen felkeltem. Délután, és nem aludtam . Vááá.

ja, aki explorerrel nézi a blogomat, annak úgy kell :PPP
ez onnan jutott eszembe, h tegnap a munkahelyemről azzal néztem, mer' ott csak az van.

Annyiszor elsztoriztam a tegnapomat, h ide már nem jutott sok lelkesedés. Röviden:telefonfóbiára sokkterápia a call centeres munka, de legalább terápia. Az első órákban remegett a kezem, majdnem dadogtam (de azért nem dadogtam :D ), és görcsölt a gyomrom, délutánra viszont egész nyugodtan tudtam belevigyorogni a telefonba és csicseregni a jónapotokat.
Sokat számít, hogy hozzám hasonló kezdőkkel ültünk egy asztal körül, és mindenkinek új volt a dolog, és sztoriztuk, hogy ez most milyen bunkó volt, vagy ez milyen vicces, és megosztottuk az újszülötti élményenket és élveztük :D Ennyi várakoztató zenét életemben nem hallottam :D
A kötelező 10 perc szünet meg zseniális találmány.

hm. remélem, egyre kell menni órára- addig szövegezek ha nem Twin Peakset nézek.
Nem, azt majd máskor :D

... i can't believe i died this night...
rettenetes, hogy annyi időm van napi sok bejegyzést írni a blogra. az előbb mondtam beszédtechnikás szöveget, és rájöttem, h nem tudom gyakorolni a hangerőemelést, mert vannak a házban rajtam kívül.

Twin Peaks nézés közben pedig kezdek újabb dolgokat megérteni a vígjátékokból. Hogy a sarkított, szélsőséges viselkedés is emberi, és elfér egy alapvetően nem vidám történetben. Tehát, első vágányként nem kell attól félnem, h túl szélsőséges leszek, ha egy filmben képes egy tömegnyi fej egy emberként elfordulni.

Alkotam két képet Marvin karakteréhez, most meg ülök, és gondolkodom, hogy nézzem e tovább a twin peakset, vagy inkább zombuljak egyéb módon. Tartsa a lelket bennem az, hogy holnaptól dolgozom, amikor csak tudok. :P oké, oké, majd ha megtörtént, elhiszem.

Elkezdtem nézni a Twin Peaks-t - mert már annyit hallottam róla, hgy beért a sznobéria, és amúgy is, nincs olvasnivalóm (a ghoulosat azért majd véigolvasom, ha bírm :D ). Hangulatos. Szövegértésnek sem rossz. Ami furcsa, az az időbeli különbség az akkor és a most között. Elsőre megkülönbözthetetlenek voltak az egykorú fiatal szereplők, egyik lány arca tök olyan, mint a másiké, ugyanúgy szedett szemöldök, hasonlóan bongyor barna haj (kivéve a szőkét, meg a hosszú göndört), az öltözködés is ugyanaz a köldökig érő szoknya vagy nadrág, és mindegyik idősebbnek néz ki. Számomra legalábbis. De emlékszem, már régen sem néztem 17nek a filmbéli 17 éveseket, simán 20 körüliek is lehettek volna.
A berendezés, az épületek is távoliak.
De az tök jó, hogy sok szereplő van, Agent Cooper egy arc, és annyira el tudom képzelni, hogy ők a játékos karakterek :rohog: