...miután elküldtem a koncepciót pár perce, amihez nem találtunk főszervezőt, pedig végigvettünk mindent, de rájöttünk álmosak vagyunk és holnap munka, meg amúgy nem ettem pedig Inszéjn még kenyér is lement, és eltámolyogtam a hűtőig, valaki megszólalt a koponyámon belül, hogy ez olyan mint a táborban, és rájöttem, hogy valóban.

és ez mindent elmond.

tulajdonképpen nem értem, mi a szart kerestem ott. mindenki örül és síreva emlékezik, bennem megint csak az maradt, hogy jók voltak a dombok, a csillagok, meg az emberek, meg a fák, de színitosztartáshoz lehet aludni is.

pluszegyedik este is, most is úgy érzem, valami borzasztóan hiányzik az egészből.

de, mivel mindenki boldog, én vagyok a helikopter.