kedd, július 12

vááá. elküldtem a levelet, és most jól izgulok azon, hogy mit kapok cserébe. tudtam én, h ezt eddig miért nem léptem meg - nanáhogy én is rettegek a többi embertől. de legyetek rám büszkék, úgy érzem, az emtétén edződöm.
--
amúgyazt írtam le, miért szar, ha az emberek nem mondják meg egymásnak a problémájukat-gondjukat meg ilyeneket. (És folyamatosan az Idhrennek írt live-os karakter járt a fejemben, ez már durva :DD)

5 megjegyzés:

  1. A szerepjáték az életre tanít.
    A szerepjáték az élet előszobája.
    Ha nem játszol nem is élsz.
    A szerepjáték nem az életre nevel, hanem az élet maga.

    vagy valami hasonló.

    VálaszTörlés
  2. Azt majd egyszer meséld el, milyen kontextusban járt a fejedben a karakter :D

    Idh

    VálaszTörlés
  3. Igen, a szerepjáték az életre tanít. Nem is vagy ember, ha nem vagy túl az első felégetett fogadódon :D

    VálaszTörlés
  4. Idhren: az a karakter, aki megmondja a véleményét akkor is, ha baja van belőle :D

    Szozsi:
    Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
    játékban élni, mely valóra vált?

    (Virágok közt feküdni lenn a földön,
    s akarsz, akarsz-e játszani halált?)

    Drímőr: én még játékban se gyújtottam fel fogadót... asszem :D

    VálaszTörlés
  5. Azt hiszem ez nem kérdés - +1 vers, aminek van létjogosultsága.

    VálaszTörlés