enneagram

Az uralkodó	1	6
Az istennõ	2	2
A varázsló	3	8
A müvész	4	9
A misztikus filozófus	5	9
A hõs	6	4
A mágikus gyermek	7	4
A harcos	8	9
A szent	9	8

A müvész

Magasabb oktávja:	A mÛvész
Szent eszméje:	Az eredet
Szent ösvénye:	A nyugalom
Alsóbb oktávja:	A melankolikus személyiség
Szenvedélye:	Az irigység
Eszménye:	Elit vagyok
Beszédstílusa:	Panaszkodás
Amit elkerül:	Az elveszettség érzése
Védekezõ mechanizmusa:	Önmagába vetítés
Csapdája:	Egyediség
Végletei:	Elemzõ - Eltévedt

én is kitöltöttem, srakkernél találtam. nem elsőre lett ez, de átnéztem a válaszokat, miután elsőre a misztikus filozófus lettem, és úgy éreztem, hátha. jólvan, ez nem csalás, csak egy másik lehetséges személyiségem előkerülése. És amúgyis, ugyanannyi pontom lett mindkettőből.... sőt, az agresszívből is, ami azér' vicces.

pánik.
mobilon kell hívogatnom magánembereket, tesztvezetést ajánlgatva... jahajj. Kollégával ketten nyavajogtunk végig, h mér raktak át minket a nehezebbe. És ezzel párhuzamosan elkezdtük lazán venni az időbeosztást és aktivitást. Orvosból lelkiismeretesen végigtelefonáltam megállás nélük az 50 perceket, de ennél percekig csak ülök és nézem a képernyőt.

meg mostanság gyakran rosszul vagyok. és ahelyett, h aludnék, twinpeakset nézek.

Métely: amennyiben Elízium kiderül, h mikor lesz, szvsz eltántorgok oda.

várom a hétvégét.

van abban valami báj, ha az ember félismeretlen szerepjátékosok blogjait olvasgatja, ahogy azok szerepjátékról írnak. :rotfl:

a szívem most kezdett fájni a Sziget után. merthogy NiN, Tool, meg még pár együttes, akiket csak megnéznék egyszer...



ááá. a typeo-t lelövöm, túl sokat hallgatom mostanában. és pölö a catastrophe ballet is nagyon jó. róluk talán a m-other (serpent) sám miatt állandóan a szetiták jutnak eszembe. most mééér, nem vagyok geek.



ja, megvolt az előadás, jó volt, megminden.kár, h még mindig idegennek érzem magamat a többiek között.

elszállt a nap. vagyis. nem bánom, emrt észre se vettem a kóma közben, meg az, hogy szerdától megint megyek dolgozni, felértékeli a pihenős napokat.
Ja, megyek állásinterjúra is, csütörtökön, és zseniális agyammal most esett le, hogy én háromig dolgozom, de, ha ki akarok érni Budaőrsre, akkor a móriczon kell lennem kettőkor, nem a Keletinél. Szóval egyig leszek benn, és szánsájnheppinessz. Ehhez szerdán szólok, az még a 24 órán kívüli kategória.

A lájvon néha gondolkodom, és megállapítom, hogy elméletileg már eleget tudok róla, hogy jót tudjak szervezni, viszont az is tény, hogy a gyakorlatban nem tudom megvalósítani. Mert... mert nem kéne utolsó pillanatra hagyni, és nem kéne improvizációra hagyatkozni. Hiszen nagyjából sejtem, hogy mit kéne, mennyire, hogyan. A twin peaks megint lassan jön. Ma már nem nézem tovább, mer mennem kell próbára.

Utána meg aludnom. A villamoson elalvós fáradtságot nem szeretem, de ezt az enyhe kómát élvezem, ilyenkor vicces a világ. Kevésbé jut eszembe izgulni.

Megint kezdődik a leülök és csukódik le a szemem fázis. szórakoztató. nem. nem jó. aludni jó. aludni jó. aaaaa.

Naszóval.

Vezetőségi: számomra több dologból is megérte. Vannak emberek, akikkel jó találkozni, és ott voltak, még akkor is, ha csak csevegtünk a szünetekben. Meg Ankalimon előadásait hasznosnak találom, főleg, amikor rögtön vitát indukál, mert magukra veszik az emberek. Helyes. A bréjsztorming felesleges volt viszont, ahogy a gabalyodós játék is csak tiszteletkör, a többség már dolgozott együtt, mi több, játszott együtt, valószínűleg gabalyodósat is. Oks, miniszoknyában még nem játszottam ilyet...
Kisebb csoportokban kéne lennünk, mert sok ez az embermennyiség, főleg, ha szituációsat is szeretnénk majd játszani (amiből most totál kicsúsztunk). És szólni kéne az embereknek, hogy ne rendszabályozzanak hangosan, drága félperceken keresztül, ha nincsenek ezzel megbízva. Az belefér, hogy Brandir csúnyán idenéz, amikor Angwennel sutymorgunk és röhigcsélünk, és szvsz azon se sértődik meg senki, ha Ankalimon hozzávág egy papírgalacsint, hogy fogja már be, vagy a táborvezetők intenek csöndre egy félmásodperces jellel. (aki ezen megsértődik, az menjen haza :gonosz: )
Szerintem azzal kéne foglalkozni a vezetőségi képzésen, ami igazán kínos. Nem a célokkal, és random megoldásötletekkel (a célokkal esetleg, de azon a cuccon nem voltam, tehát mittomén). Azzal kéne foglalkozni, hogy mit csinálunk olyankor, amikor gáz van. Amikor szemlátomást nem tetszik a csapatnak, amit csinálunk. Amikor arra kell rávenni a csapatot, amit mi is gáznak és rossznak tartunk. Amikor a csapat olyanért lelkesedik, amit rossznak tartunk - de az tábor elveibe/céljaiba viszont belefér. Amikor egy csapattagnak lelkizésre van szüksége, valami baja van, amikor problémás valaki, vagy többen, estébé. És nem csak megnézni, hogy ilyen is van, mint tavaly, hanem mostmár konkrét dolgokat kipróbálni.
Ja, meg a tipikus középvezetői dolgokra koncentrálni, ergo azt is modellezni, amikor úgy kell felelősséget vállalni a csapatért, hogy a vezetőink szerintünk hülyeséget adtak ki "parancsba".
Meg azt a helyzetet megnézni, amikor személyes ellenszenvvel szennyezett viszonyban kell eredményesen működni - és kipróbálni, ,ikor érdemes az őszinte, nyílt kommunikáció, és miért nem jó, ha a kínos dolgokat elhallgatjuk a felelős pozícióban lévő emberek között.
Stresszhelyzetes szitukat nézni, összeveszni, és utána megmondani, hogy ez az egész miért tanulságos, és tessék felülemelkedniegy-egy pillanatra az ellentéteken, és átlátni a helyzetet.
Van mivel foglalkozni, és érdemesebb szvsz, mint 30 embertől meghallgatni a tevékenység ötleteit (ezt mondjuk háziba érdemesebb kiadni, írásban, neten.)

muhaha. nem állítom, h meg bírnám tartani a foglalkozást, de én a fentieket tartom nagyon fontosnak.

élek.

villamoson majdelaludtam, próbán nagyjából ébren voltam, és jó volt. Nagyon tetszik a darab, pedig gyerekdarab, amikben eddig utáltam az affektáló színészi viselkedéseket (na jó, nem láttam ilyenből sokat, de nem tetszettek.)Itt valahogy értelme van annak, hogy nem emberi hangon beszélnek. Persze, lehet, hogy azért, mert sokat láttam, és mert ismerem őket... nem tudom. Viszont úgy érzem, sokat segít a vizsgadarabban, meg egy adag lelkesedést kaptam, hogy csináljuk meg a Gondolint, estébé.

aludni továbbra is jó dolog.

lájvozni is - majd talán hosszabb eszmefuttatást indítok, meg nyilván kell a karakterblogra beszámoló.

lehet, h kezdem idegileg is megszokni az utolsó pillanatos szervezéseimet? csak kitalálnám végre konkrétan a sztorilájnot :D

ma is alig találtam ki valamit a lájvhoz, utolsó pillanatban kapom össze ezt a zseniális történetet... és a létszámból ítélve félig asztalira is lesz lehetőség :D legalább bnem tart annyira sokáig a személyes bemesélés... ööö... asszem, ugyanannyi lesz, mint amúgy lenne, csak több jut egy emberre.



megdicsértek munkahelyen, vicces volt.



... Now close those eyes and let me love you to death...

eufemizál a vámpír. szörrcs. nem tanultam szöveget sem. aludni.... eööhh.



Nagyon durva, ahogy hajlamos vagyok az éppen történő dolgokat is párhuzamosan elfelejteni. Mintha nem történne, mintha nem lennék ott. Mintha nem létezne a világ. Mintha könyvebn olvasnám, és, bár szurkolok a főszereplőnek, ez nem velem történik. Néha azért nem árt odafigyelni. Az igazán szörnyű (vagy éppen jó) eseményeket fátyol fedi már a megtörténtük pillanatában is. Utólag néha.

Ezért a túlreagálás sokszor csak görcsös kísérlet arra, hogy úgy érezzek, ahogy egy normális embernek kéne. Nem olyankor izgulok, amikor fennhangon hirdetem, hanem akkor, amikor gyanúsan nem.

aaa. hétfőn olyan fáradt és kimerült voltam, hogy majdnem sírvafakadtam, amikor a délutáni alvás helyett sütit kellett összeraknom. azért azt hiszem, sikerült valamennyit kipihennem ebből - arról nem beszélve, h a fáradtsággal valami borzalmas hangulatingadozás járt. Ma csak sikerült kellemetlen helyzetbe hoznom magam előtt magamat de azt hiszem, az élet rendjének tekintem, regisztrálom és elmúlik. Jóól van.
Amúgy tényleg nem nehéz a telefonos munka - csak. Csak. Úgy érzem, elvesz valamit az életemből. Lehet, hogyha kevesebb órában lennék, akkor nem érezném ezt. Mert az előző munkahelyemen nem így volt, attól kifejezetten jobban éreztem magam, hasznosnak, egyebek.
ÖÖÖ. nem találtam ki semmit a lájvra még. Azt hiszem, ki kell hagynom a Színitoszt, mert... mertelőtte munka, utána Főnixpróba, és még arra is kéne szöveget tanulnom. Lopni próbálom ezerrel a mindent a többiektől, annyira jó látni őket. Valakitől a mosolyát, valakitől a szeme csillogását, valakitől az eszét, valakitől a lendületét, valakitől az ott létét, valakitől a szorgalmát és kitartását, valakitől meg a pontosságot próbálom lelopni. Ahelyett, h aludnék, ó, jajj.
Ja, Vérlepkét a Keletiben találtam, a buszmegállóban kínlódott hatalmas pakkjaival. Mik nem vannak.

uhh. álmos vagyok. viszont pereg a nyelvem, és hasonlóan álmos doktoroknak és doktornőknek hadarom el az antibiotikumok felírhatóságát, és néhányan még meg is köszönik. Azt hiszem, most már fel mernék hívni mindenféle embeeket más ügyből is - bár még nem próbáltam. Csak el kell hinnem, hogy értelme van a telefonálásomnak, hogy meg kell hallgatniuk, és az ő érdekükben cselekszem. Az idő szakaszosan telik, és a 10 óra alvás ellenére zombi vagyok. Félek, h megbetegszem. Ha hányingerem lesz, menjek haza?

mit keres ez a sok ember körülöttem

... hogy megfordítsak egy képet, ahol a sok ember között egy ember mit keres. bár van, hogy egy szónak is örülne, de nem látja a fától az erdőt. Csak Rét lát, és már megint el kell porladni a napfényben, ami kellemetlen.
De legalább megúsztam a folytatását a belterj.hu szintű szó...szó....szó....

eöööeöööeööö
nna, második komolyabb majdnem flémem a szektában, bár... mittomén, fontos-e ennyire a tábor. örülnék, ha nem néznének hülyének, de tulképp az se baj, ha igen, mert akkor drímőr tud menni kártyázni :D ma hamar lefekszem aludni - nem kéne délután, h este tudjak. és amúgy is, holnap megint telefonálgatás. hjajj.

najó, szimplán fáradt vagyok, szeretnék összegömbölyödni icipici csomóba és aludni napokon keresztül.
ehhez képest ma este 8tól próba (előzetes ismereteim alapján akár éjfélig is tarthat), holnap meg mehetek megint telefonálni. Bár abban csak segít a kómázás.

tudom, hogy most könnyen elvesztem a türelmem. (okát nem tudom, de fogjuk a tavaszri fáradtságra, vagy tavaszi deppre, vagy bújkáló betegségre).
Még mindig jóindulatot feltételezek azokról, akikkel együtt tevékenykedek - nem tehetek mást igazán, mert nem hiszem, h képes lennék lelkesedni enélkül. Nem tetszik, ahogy az ismeretségi körömben lenézik egymást az emberek - megértem, hogy vannak ellenszenves emberek, hogy nem kedvelhet mindenki mindenkit. Az egészséges kritika meg sosem árt, függetlenül minden szimpátiától. De miért hiszi azt bárki, hogy azért, mert a másikban létező hibát lát, benne nincsen ugyanolyan, vagy még nagyobb? Miért hiszi magát jobbnak?

Hülye vagyok, tény. A válasz triviális: önmagát mindenki jobbnak tartja mindenkinél, még akkor is, ha hazudik magának és másoknak erről. És nehéz elfogadni azokat, akik ezt a képet rontják.
És mindig így volt, mindig így lesz, ésatöbbiésatöbbi...

... és talán össze kéne szednem magamat, és megmondani személyesen, ha valami nem tetszik. Szélsőségesen kijelenteni mindenkiről, h ki miért hülye. Nem blogon keresztül, hanem személyesen, az adott pillanatban.

Nem ide tartozik, de már fél napja azon mérgelődöm, hogy miért hagytak ki ilyen mértékben a tábori programszervezésből, hogy többszöri felkiáltásom ellenére következetesen kihagyták a színjátszós rendet. Perszehogy fontosabb nekem, mint a többi, de elfogulatlanul nézve sem alacsonyabb rendű, és van rá szükség. És nagyon nem egyeztettek velem, pedig tényleg többször visszakérdeztem, h én csinálom-e a program rendi és csapat részét, amire igenleges választ kaptam. Viszont most kések óráról, éás a fonalat is elhagytam.

Szédülök, fura. A kimerültség talán, de nem tudom. Egyhelyben ülök. Be kell mennem órára ma déltől, azaéatt igyekszem majd megírni a megírnivalókat.

Tegnap végül jól alakult a játék, röpke félórás rábeszélés után dobókockával dobtunk, h ki mesél, és Blint jött ki - és mesélt! És örültünk vala neki. Jóez.

Megírtam a tábori koncepcióimat, szerintem (bár én ugye nem vagyok, nagyon nem vagyok elfogulatlan ez ügyben) egész jó lett, és akár még működhet is. Najó, az is dobott az önbizalmamon, h a múltkori tavaszitalis megbeszélésen jól rábólogattak, amikor felvázoltam gyorsan.

Cska tudnám, mitől vagyok nem jól. uhh...

Rettenetesen álmos és fáradt vagyok. Nem tudom, hogyan és, h főleg mit mesélek ma, de majd csak kiderül. Éppen felkeltem. Délután, és nem aludtam . Vááá.

ja, aki explorerrel nézi a blogomat, annak úgy kell :PPP
ez onnan jutott eszembe, h tegnap a munkahelyemről azzal néztem, mer' ott csak az van.

Annyiszor elsztoriztam a tegnapomat, h ide már nem jutott sok lelkesedés. Röviden:telefonfóbiára sokkterápia a call centeres munka, de legalább terápia. Az első órákban remegett a kezem, majdnem dadogtam (de azért nem dadogtam :D ), és görcsölt a gyomrom, délutánra viszont egész nyugodtan tudtam belevigyorogni a telefonba és csicseregni a jónapotokat.
Sokat számít, hogy hozzám hasonló kezdőkkel ültünk egy asztal körül, és mindenkinek új volt a dolog, és sztoriztuk, hogy ez most milyen bunkó volt, vagy ez milyen vicces, és megosztottuk az újszülötti élményenket és élveztük :D Ennyi várakoztató zenét életemben nem hallottam :D
A kötelező 10 perc szünet meg zseniális találmány.

hm. remélem, egyre kell menni órára- addig szövegezek ha nem Twin Peakset nézek.
Nem, azt majd máskor :D

... i can't believe i died this night...
rettenetes, hogy annyi időm van napi sok bejegyzést írni a blogra. az előbb mondtam beszédtechnikás szöveget, és rájöttem, h nem tudom gyakorolni a hangerőemelést, mert vannak a házban rajtam kívül.

Twin Peaks nézés közben pedig kezdek újabb dolgokat megérteni a vígjátékokból. Hogy a sarkított, szélsőséges viselkedés is emberi, és elfér egy alapvetően nem vidám történetben. Tehát, első vágányként nem kell attól félnem, h túl szélsőséges leszek, ha egy filmben képes egy tömegnyi fej egy emberként elfordulni.

Alkotam két képet Marvin karakteréhez, most meg ülök, és gondolkodom, hogy nézzem e tovább a twin peakset, vagy inkább zombuljak egyéb módon. Tartsa a lelket bennem az, hogy holnaptól dolgozom, amikor csak tudok. :P oké, oké, majd ha megtörtént, elhiszem.

Elkezdtem nézni a Twin Peaks-t - mert már annyit hallottam róla, hgy beért a sznobéria, és amúgy is, nincs olvasnivalóm (a ghoulosat azért majd véigolvasom, ha bírm :D ). Hangulatos. Szövegértésnek sem rossz. Ami furcsa, az az időbeli különbség az akkor és a most között. Elsőre megkülönbözthetetlenek voltak az egykorú fiatal szereplők, egyik lány arca tök olyan, mint a másiké, ugyanúgy szedett szemöldök, hasonlóan bongyor barna haj (kivéve a szőkét, meg a hosszú göndört), az öltözködés is ugyanaz a köldökig érő szoknya vagy nadrág, és mindegyik idősebbnek néz ki. Számomra legalábbis. De emlékszem, már régen sem néztem 17nek a filmbéli 17 éveseket, simán 20 körüliek is lehettek volna.
A berendezés, az épületek is távoliak.
De az tök jó, hogy sok szereplő van, Agent Cooper egy arc, és annyira el tudom képzelni, hogy ők a játékos karakterek :rohog:

átraktak költségtérítés képzésre minden értesítés vagy indoklás nélkül
- ráadásul rosszul számolták az őszi átlagomat is, az indexben
teljesítettként bejegyzett kreditek közül kihagytak kettőt az
összesítésből o.O



fáákk. utánanézegettem a szabályzatban, és ugyan nem egészen értem, h miért pont most lettem költségtérítéses, de nagy úgy tűnik, h jogosan: mert tavasszal 10 kreditet teljesítettem összesen (bár akkor mér nem ősszel soroltak át?), és összesen 384 kreditet vettem fel, ami több mint a minimális 300 kredit 120%a. ja, és 12. félévben vagyok (bár határozottan úgy rémlik, h 13 félévet finanszíroz az állam, a tvsz is 12őt tartalmaz...).



A lényeg az, h nem lesz ösztöndíjam, pedig az eddigi legjobb átlagú félévem volt ősszel. Mmint a szerint, ahogy én számolom, mert az a 2kredites eltérés azért ott van a neptunon. Ez utóbbi miatt mindenképpen be kell mennem, a költségtérítésről gyanítom, h az egyetemnek van igaza, sajnos.



A tegnapi álláskeresés talált, ilyen addigcsinálom-amíg-nics -rendes típusú telefonálós munka éhbérért, de legalább roppant rugalmas. Munkatapasztalat, meg valami pénz, h tudjam fizetni a főnixet - wazz, nem kellett volna ennyire az ösztöndíjra építenem.



A család meg mégegy hitelt fog felvenni a közeljövőben...

nahh. a hét második blogdizájnja is összepakolódott, Aleksej blogjára.
ezt az egyszerűbbik felénél fogtam meg. úgyhogy pár órával gyorsabb lettem.

Közben voltam az állásinterjús cuccon, nem volt interjú, csak tájékoztató, h mit és mennyiért. Amíg nem találok jobbat, ez is működik.

De furcsa ez az új Type'o: a legutlsó pillanatban a Yes-re asszociáltam (mert összhangzatban énekeltek pár pillanatig, és egészen olyanokban, mint a Yes), előtte meg a Deep Purple vagy Led Zeppelin ugrott be. Nem tudnám megmondani, pontosan, mitől, mert nagyon rég hallgattam klasszikusokat - nyilván a gitár komoly szerepet játszik az asszociációban. Meg az, h régen mit hallgattam.
Na, most meg önmagára hasonlít, mik vannak. Hú, ez meg progrock o.O hallottam már valahol, nem biztos, h yes, lehet, h Jethro Tull-nál. A közbevetett my soul's on fireee pedig tipikusan type o az evriting dájz meg az egyéb refrénszerű dallamos kiáltozások kategóriájában. Azért a szám eleje nélkül kibírtam volna, a végére meg szépen elszállt.

10 után kell elindulnom, az útvonaltervező aszondja legalább 29 perc az út, tehát, ha elindulok negyed előtt, akkor még eltévedni is lesz időm. Kiöltözöm, fekete-fehérbe, kölcsönlopom húgom fehér ingjét, mert az tetszik a legjobban az itthoni fehér ingek közül, és megint sajnálom, h nincsen kosztümöm. Ha majd egyszer sok pénzem lesz, veszek végre, mert az kell, mert az jó. Mert technokrata hajlamaim vannak, nem azért mert a karakterem is kosztümöt venne fel...

Ja, volt álmom is: fátyolőrzős próbára tettek, nem tudom pontosan, mi volt a szitu, de valakit súlyosan meg kellett ütnöm, mert hülyeséget akart csinálni. úgy rémlik, már álmomban sem voltam tisztában minden motivációval, mintha szerepet játszottam volna. aztán megérkezett a mentor a késszúrás után (háhá, télleg ott még kívülről szurkoltam, amikor a főszereplő megpróbálta leszúrni az ellent), és ott már én szerepeltem, emlékszem, valami sokkot kellett játszanom, és úgy kérdeztem, hogy ha nem így cselekszem (amire komoly esély volt), akkor megölt volna? Némi gondolkodás és buksisimi (hülye vagy lányom típusú) után azt mondta, h inkább igen. De ilyeneken ne gondolkozzak.
Ez volt a legkésőbbi álmom, a többiben nyilván utaztam, vonatoztam, táboroztam, ilyenek szoktak lenni.

hajjajj. azt hiszem, ma harmadszorra hallgatom meg a type'o best ofot. és még mindig jóóóóóó. a tiiii szóóó fáááá szóóó alap még mindig tetszik. Az eső megint a belső dolgokra koncentrál, és nem baj, mert a napfényben csak dühítene, hogy a gép előtt ülök - igen, ez is az oka, hogy szeretem az esőt. Nem csinálok semmit (na jó, ma dizájnoltam), és ez nem jó. Tevékenység az lenne, ha egyetemi (jelenleg nem létező) feladatot készítenék, szöveget tanulnék, beszéd- és énektechnikáznék, összeállítanék programot a tavaszi találkozóhoz, megint leírnám a tábori programelképzeléseimet, megírnám a szkriptes feladatokat - és csak mindezek után foglalkoznék szerepjátékkal.
A lista hosszú, mégsem bírtam egyiket sem megvalósítani. És, remélhetően a sok időm eddig tartott. Minden ellen van kifogásom. Minden ellen, minden ellen, minden ellen... :belehajtogatja magát a kényszerzubbonyba:

Viszont örömmel olvasom, hogy vannak mások is, akiknek a blogjai legalább felerészben több karakter bejegyzései. (Most épp a kyasid blogját találtam meg, h pontos legyek.)
töltöm az új type'o-t, mert nem jó mindig ugyanazt hallgatni.

Holnap az állásinterjú után nekiülök Alekszej blogjának is, és lehet, h már ésszel, nem erővel vágok neki - tehát nem kezdek eszetlenül effektezni és akármicsinálni az első három stockfotóval, és nem a végén, amikor már tetszik a kép, gondolkodom el rajta, h erre h a francba pakolok majd szöveget, meg hova és egyáltalán?
Ja, és talán már nem kell újra kiismernem magamat a template útvesztőiben (nyilván ott is célravezetőbb lett volna előbb végigbogarásznom és megértenem a dolgot, meg talán előre kitalálni, hogy mit szeretnék...)
nem vagyok eléggé mérnök, és kitartásom sem elég a nem pontosan, jól felépített tevékenységekhez.
Valahonnan lelkesedést kell gyűjteni.

Keresztbeállnak a szemeim, kinn lila a levegő (ez komoly!), és ma már nem nyitom meg a photoshoppot. Szerintem mióta nincs terméktervezési vagy bármilyen egyetemi feladatom, azóta nem ültem egy napot így dizájnolós/tervezős program előtt.
Az eredmény részben tetszik, részben viszont nem, mert nem illik egészen a kép a betűhöz, tetszik érteni. Legalábbis szerintem.
Azért linkelem, meg majd oldalt is a rendeltetési helyét. voila.

Más. Holnap délelőttre behívtak valahova állásinterjúzni, király. Nincs hozzá kedvem, de hasznos, úgyhogy megyek.

hé, a Faun labirintusának jó vége van, nem rossz!
Emelett jojózik a szemem, és nincs ekdvem. Sehova menni. Mindjárt alszom én is... csak előbb azért még megkeresem azt, amit megígértem.

hú, egy féldélelőttös munkával összeraktam egy képet az ikerpárról, úgy, hogy találtam egy szimpatikus férfiportrét, amit átmódosítottam, aztán nőiesítettem is. Így remélhetően hasonlítanak egymásra a képek, és meg is mutatják elmodósott agyonphotoshoppiolt verzióban a karaktereket.
Tudom, h messze nem tökéletesek, de mostmár elegem van, ergo ez a végleges :D

A játék nagyon jó volt, hosszas bejegyzést írtam róla X blogjára. Viszont elfelejtettem menni a mai órára, első hiányzás. Esernyőm Brandíréknál maradt, nincs kedvem kimozdulni...

Csak azt tudom mondani, hogy: .........................evríting dááááiájz.

Remek hosszú hétvége ez a mostani, tegnap játszottunk társast, és mivel az első kétharmadában vezettem, ezért csak a vége volt lelombozó (hogy nem vagyok képes 4nél nagyobbat dobni két 10oldalúval, az azért kérdés). Merem állítani, h ebbe buktam a legnagyobbat, h torporba vertek kétszer is, pedig lett volna esélyem, ha normálisat dobok :P

Várom ezerrel a holnapi játékot, meg ma nagyon szép idő van (igen, ezt a felhőset szeretem). Aludni is kéne, meg, ami komoly prioritással rendelkezik, hogy végre megírjam a scriptes feladatokat. Vagy legalább leadjak egy hatalmas adagnyit, bár már úgy néz ki, nem megyek találkozóra, mert órám lesz.



nem bírom ki. Tessék, ezen a számon merengek manapság. A besztofról majdnem mindegyik tetszik, de számomra jelenleg ez a legütősebb. A Diary of Dreams Chrysalis c. száma mellé kerül a polcra.

Hű, egymás után...

Asszem szétcsapom az agyam maxpayne-vel.

ahemm. hatodiknak is választok, biztonsági szakember, testőr, ilyesmi is lennék. Nem szekuritis, hanem olyan, akinek egy valag pénzt fizetnek, hogy a tényleg veszélyeztetett emberek seggére vigyázzon, meg megtervezze egyes rendezvények, vagy épületek védelmét. Meg legyek képes arra is, hogy napszemüvegben, kosztümben gáncsoljam el a késsel hadonászókat.



amiért meg kiegészítettem: a hetedik te magad légy.



(jólvanmár, most ébredtem.)

megvolt a mai tüntet... ünneplés is, megsétáltattam a kokárdámat, mert mentünk nézni Faunlabirintusát, ami jó. Aztán kiküldtek minket 8 körül a mekiből. Az Oktogon felett vastag köd (a.k.a. könnygáz), kék fények villogtak, erőteljesen maxpaynes emlékeket ébresztve - Drímőr lebeszélt arról, h a tömeggel szemben haladjunk, pedig szerettem volna, mert az kúl. A legviccesebb egy srác volt, aki előttünk (a 4-6os villamosmegállóban) kötött sálat az arca elé.

Pedig annyira kíváncsi lettem volna. Olyan nehezek hiszek másnak, mint a saját szememnek - szerettem volna tényleg tudni, hogy mi az, amiről beszélnek. Sebaj.

Van tök jó ötletem blogláncnak is való akár, bár engem csak az ismerőseim érdekelnek ez ügyben :D

Szóval, körkérdés, ki milyen hivatásokat választana, ha lenne rá elég élete?

Én például lennék újságíró (ez ma merült fel, érintőleges lelkesedésemben). Nem ebben az életben, persze, mert ebben az életben előadóakármi (színészzenészíró) szeretnék lenni (jaja, szép hivatás, így egybe). Érdekelnek a tények, az, h mi történik olyan helyeken, amikkel amúgy csak másokon keresztül érintkezem. Tudni szer... akarom. Egy másik életemben megtanulhatnám, hogy hogyan tudathatom ezt másokkal - hogy az információ tényleg szabad legyen.

Lennék politikus, igen, képviselnék nagyobb csoportnyi embereket, megpróbálnék megoldást találni a problémáikra, és (szavakkal, érvekkel) harcolnék a céljainkért.

Lennék nyomozó, megkeresném az bűncselekmények okait és okozóit, hogy megakadályozhassuk a többit. Emberek között élnék és vigyáznék rájuk. Megpróbálnám megvédeni őket önmagunktól.

Lennék feltaláló, vonalak, alkatrészek és összefüggések között kavarogva, és az töltene el örömmel, ha alkottam valamit. Érezni, hogy ez a megoldás, ha egy csavart odébb rakok, hirtelen más lesz a világ, ha azt a bemélyedést átpakolom a túloldalra, már egészen másról beszélek, és milyen szép...

Lennék csillagász. Meg szeretném ismerni a világegyetemet, de nem elégszem meg egy részletével, én az egészet akarom, az embertelen csillagokat és az űrt.



Van még, de elég ennyi, így hirtelen.

emlékszem, öt éve már mindenre tudtam a választ. Zseni voltam, de inkább csöndben maradtam, és figyeltem, ahogy mások is végigbeszélik a számomra triviális dolgokat. Mára elfelejtettem mindent.

Sandman zordul néz le ránk.
ébredés óta a gép előtt ülök, lőttem gengszetereket, és kétfele csetelek (nagykanállal habzsolja az életet). fázom, tüsszögök, hideg a lakás, kinn meg hétágra tűzték a fényeket.
fogalmam sincs, hogy megy az ünneplés - nem mintha igazán érdekelne, némi sznobizmuson kívül, amit ügyesen elfojtok magamban. Az elmúlt évek leszoktattak arról, h együtt tudjak érezni nagytömeges megmozdulásokkal, főleg, ami egy országnyi embert mozgat meg. Amióta a mégegyembert akármicsoda volt, azóta gáznak tartom a politikát. Mert irritált az akkori pár ismerősöm kritika nélküli rajongása, és a hülye propaganda, amit egyházi közösségekben nyomtak. Fogalmam sincs, hova sorolhatnám be magam meggyőződésileg, bizonyos szempontból konzervatív vagyok nagyon, de másban meg liberális. Neszesemmi.
Mittmén, nem engedélyezném az embriógyilkosságokat, meg az öregek és betegek öngyilkosságát sem tenném törvényessé. Persze, szóhasználatom is mutatja, mi a véleményem és meggyőződésem.De nem engedélyezném a halálbüntetést sem - senki nem jogosult dönteni a másik ember életéről. Tessék. Peeersze, kevesebb hatalmat adnék a cégek kezébe, mert az ottani vezetőket potenciálisabban még veszélyesebbnek érzem, mint a politikusokat - az utóbbiaknak legalább elmletileg szempont a többi ember érdeke, az előbbieknek viszont csak a saját (cégük) érdekeit kell figyelembe venniük, közvélekedés szerint is.

Hm, egy szakrális társadalmi berendezkedés kéne, ahol a vezetők az életüket és vérüket adják a népért, szó szerint. Hogy lemondanak az normál életvitelről azért, h az embereket vezethessék. Ha erre képesek, akkor talán meg lehet oldani, h mégse kelljen, de kell a lemondás. Wazz, a papok sem véletlenül ének cölibátusban, meg más körülmények között, mint a többi ember.

Volt logika a királyságban :röhög: de az emberek hülyék, tehát biztos vagyok benne, hogy nem működne - szerintem minden embernek megvannak a lehetőségei és akadályai, és csak rajta múlik, hogyan éli meg az életét.Akárhova születik, akármilyen események történnek vele, a történet végeredményben ugyanaz.

Lefogom a billentyűzetet, ennyi bölcselkedés bőven lecsapja a biztosítékot...

8. Life Is Killing Me



Like a Jew in ancient Spain

And for Christ's name did pay with pain

Modern day inquisition

What is the link between these crafts?

Doctors and thieves, they both wear masks

Overpaid meat magicians



Life is killing me



Your doctorate and Ph.D.

Would wipe my ass etched in feces

Will not cure your affliction

Doctors Jeckyll or Mengele

And your face too, they're just a blur

Can't improve my condition



Life is killing me



Appointment made, waited three hours

Did not realize you had such power

I'd rather see a mortician

Your parents saved or had the bucks

Your education stems from luck

Future corpse: death by physician



I have no choice: devoid of rights

So pull the plug, it's my damned life

Keep me alive to increase your bill

A Red Cross hell? - the hospital!



Just let me die with dignity

It's not suicide, simply mercy



Just who do you think you are?

Medical school don't make you God

Now I don't care what you've been taught

Just get me off this life support



Just let me die, with dignity

It's not suicide, simply mercy



Life is killing me



...



anyám :D néha megéri elolvasni a szövegeket, mert őszintén szólva nem gondoltam volna.

...everyone I love is... dead...



muhahha. töltöttem type o-t, most jó nekem? Nazgul meg azonnal legumigótozott, ahogy meglátta a gmail kijelzőjén, h mit is hallgatok :D

közben lelkileg és nemlelkileg is kéne készülnöm castingra, bár fogalmam sincs mire, hol, hogyan... remélem, jön Zsófi, és nincs egyeteme ilyenkor, mert a mjúzikelcsoportot nem ismerem. de legalább pörögni fog az agyam.

álmosodom, ez a második kellemetlenség. van nekem manapság minden bajom jól.

embertelen meleg lesz nyáron, most van az elviselhetőség maximumánál a hőmérséklet. blöeee.



unalmas óráimban maxpayneben lövöm a gengsztereket.

Szokatlan innen írni még mindig, de határozottabban gyorsabb. Majd még adjusztálom a szettingeket, hogy optimálisabb legyen a megjelenítés. Mittomén. A hétvége jó volt, pénteken mágustovábbképzés GPvel és Nazgúllal - ilyen összeülést többet kéne, határozottan állítom. Drímőrnél is simán, csak szerezzen már be kisasztalt a kanapéhoz :D Szombat este tavaszi találka apropóján fényképnézegetés. Ilyenkor öregnek érzem magam...

Vasárnap Csingi. Határozottan hatványozott elmebajt hoz ki ez a játék a játékosokból :D tényleg szükség van játékrendszerben meglévő tulajdonságra ahhoz, h legalább néhány szereplő megőrizze a komolyságát és méltóságát. ÉS még csak pookah sincs a partiban...

határozottan rokonérzéseket ébresztett bennem a Vashölgy legutóbbi bejegyzése. A belsős rpg geek poénok otthonos melegét... milyen jó is kacarászni olyanokon, mint "Ne hintázz már, malki..." (repeat x times) "Nem azér' akasztottuk fel a Herceget!". Ha hozzávesszük Dodiee szolid nyikorgását, és a jellegzetes ... nézését...

Azt hiszem, nem bírnám ki nem rpg-s pasi mellett - és fordítva sem. Ugrálok a gondolataimon. Kúl lesz a tavaszi találkozó (jelentkezési lapja), a tábor is. És amúgy is, aludnom kellene.

Tesztelem ezt az új cuccot. Egyelőre nem tudom, van-e különösebb értelme, de nem tűnik lehetetlennek, h igen. Egy képet átkaptam a lapról, hm, szöveget is lehet ugyanígy. Az tény, h kényelmesebb alulra kattintani, és feljön a blogfelület.

powered by performancing firefox

jajj. mér érzem úgy, h előbb jönnek le a death note későbbi részei, mint az, amelyik a sorban következik és nem láttam? jah, egzisztenciális problémáim vannak, mint látható. sűrű lesz a programom mostanában.

"So it's all, uh....You gotta gauge it and see, 'cause there's thousands.... there could've been thousands of possibilities, to play that character. How to play him. Just gotta make a choice and build your storyline behind that, then jump in that one and then switch to the other one."
Interview with Roy Dupuis
haláli szószerint leírt interjút olvasni. végigmondott mondatok nélkül, beleírt röhigcsélések és szünetek.
ma próba van este, és amellett, h még mindig nemszeretem dolog ez a vásári komédia, hátha egyszercsak megtalálom a karakterben az embert. mert csak az az érdekes, legalábbis engem csak az érdekel.
a múltkor valamit összeszedtünk.

most halálosan sértődött vagyok a nikita következő részéáre... mert baromi lassan vánszorog lefelé. sértés, hahh.

megint jelentkeztem valahova, és megint rájöttem, h semmi kedvem dolgozni, meg arra is, h nagyon szeretnék már dolgozni. Mér nem mehetek részmunkaidős titkosügynöknek? :D

meg milyen jó lenne már azt dolgozni, amihez téányleg értek (értsd: megvan hozzá a képességem meg a gyakorlatom és szeretem csinálni). Mittomén, mesélhetnék, hallgathatnék óraszámra, miközben kis füzetbe firkálgatok, lelkesíthetnék beépített emberként, estébé.

Ja, a Farsang. Kriszana itt jegyezte m,eg, mennyire becsüli bennünk az őszinte lelkesedést.

A képtől eltekintve én jól éreztem magam.




Énekeltem is, megminden. Vigyorogtam közben hülyén, éás igyekeztem. Nna.

Azon gondolkodom (és belefájdul a fejem), h vajon érdemes-e engem megbízni szervezéssel, amikor csak azon jár az agyam, h hogyan biztosítsak szerepjátékra időt a programokon belül :D

Kedves emtétések, jöhetnek az ötletek a tavaszi találkozó programjához. meggyőzhető vagyok. ja, felajánlások is a programpontok megtartására. hátha.

Azt hiszem, az életben sokkal több minden megtörténhet, mint egy regényben. Azt hiszem, ezt később tagadni fogom, hogy egyáltalán gondoltam erre, hivatkozva a gondolat és fantázia szabadságára. Addig is megtartom.
Ha megtörténik a hihetetlen, akkor letagadhatjuk, kijelenthetjük, hogy ez nem lehetséges, nem lehet igaz, de a tények tények maradnak.
Ha regényben olvassuk - filmen látjuk - akkor viszont ott a lehetőség, h hiteltelen legyen ugyanaz az esemény. Pedig akár meg is történhetne, nem igaz?
Valahogy így csapott arcon a Nikita negyedik évadjának befejező része. Értem én, csavar, megminden, és talán nem is mond nagyon ellene semmi. De nem is támasztja eléggé alá. Egy meglepő fordulatnál elvárnám az ahá!-hatást, azt, hogy hirtelen az eddig talán észre sem vett anomáliák a helyükre igazodjanak, mint egy jó krimiben. Oké, rövid távon, az utolsó pár részre visszanézve megmagyaráz(hat) pár dolgot, de ha évekre visszamenőleges konspirációkra derül fény, amik háááát, akár bele is férhetnek a régi részekbe - akkor a néző nem hiszi el a mesét. Sőt, átverés. Mert talán az is. Ja, és a leglényegesebb kérdés merül fe a befogadóban: miért? Mit akarnak ezzel mondani, hogy így hirtelen? Mert ha a történet belső logikája nem követeli meg a csattanót, akkor legalább valami külső, vagy még belsőbb logika tegye meg ezt. Én spec nem találtam elfogadható választ.
Szpojlerkedés nélkül nem árulhatok el többet, mondjuk annyit, h Nikita egyik vallomása rettenetesen hiteltelen, de a rákövetkező reakció a leggótpozőrebb megmozdulás a sorozatban :D Trú. Ja, nem utolsósorban azért hiteltelen, mert illúziót rombol, de nem magyaráz semmit. Szinte kötelező módon hazugságnak kell lennie, még akkor is, ha bizonyos tekintetben technokratább lenne, ha igaz lenne. Hümm. Szóval mostmár kíváncsi vagyok az utolsó nyolc részre, mit hoznak ki a szituációból.
Viszont az utolsó előtti részt simán lehet befejezésnek nézni- ha jól emlékszem, ezt a részt láttam utoljára magyar adón. Nekem megfelelne.

ehh. naponta szétesni, jó ám.

ja, amúgy ez a changeling van legalább olyan érdekes, mint az összes többi WoD játék, csak szólok. Sőt, számomra kicsit több értelme is van, mint mondjuk a vámpíroknak. Kábé annyira bele lehet szőni az összes többi cuccot, mint a Mage-be. Jó, persze, van itt is bonyolult és bonyolódó mitológia, meg történelem, ami esetenként undorítóan angolszász (főleg az a fejezet, amiben bizonyos misztikus helyeket írnak le, és mind Észak-Amerikában van), meg persze a tündérkedések alaphangulata erősen az írféle meg a germán mitológiából jön. Magyarországra vonatkoztatva könynen zavarba leht jönni, h most oké, Tündér Ilona. Van egy darab olyanunk. Meg van sárkányunk. Meg van Fanyűvőnk, meg egy csomó királyunk és királylányunk, királyfikkal. Hm. Tulajdonképpen a főhőseink egy komoly része eleve changeling vonásokkal bír (pl. sokáig gyerek, jóval tovább kell szoptatni, mint az normális), és eleinte tudja, h mit kell tennie. Van boszorkány (no, ezt a kategóriát pl. nagyon hiányolom a rendszerből, mert szvsz alapvető fogalom), meg egy csomó beszélő állat. Táltos paripa. Alapfelszerelés.
Ergo, be lehet határolni Mo. tündérlakosságát... az meg egyértelmű, h a mélyebb álmodásban már szellemek és egyéb sámánisztikus dolgok vannak. Nehogy már. Árkádiát messziről le lehet felejteni, több néprajzi kutatás kellene a betájoláshoz, de megérné.
Ha az időrendet helyezzük el mélységként, akkor azért követhetőek a dolgok. ööö. Talán.

ördögasszony: thx a felajánlást, de már későn olvastam. Ráadásul végül sor sem került :D

álmosan fáradtan tegnap még meséltem Changelinget, most meg nekiálltam letölteni dolgokat hozzá, hátha segítenek.

A bált élveztem, bár még mindig fura, h sikerült megnyernünk a bálkirálynőséget (thx Ratzhka :D). Annak meg örülök, h Szozsival és Ádámmal együtt kaptam mathomot.
Lehetett volna több keringő, és több emberrel is szívesen táncoltam volna. A két terem végül feleslegesnek bizonyult, mert a lelkesedés ellenére nem elég nyitott a társaság erre a suttyódizsi nevű cuccra - mondjuk halál jól elugráltunk Fq tuccblokkjára, de hiányzott a csoportos agyvesztés. :muhaha:
A Breakfast at Tiffany's-t meg már évek óta szerettem volna buliban hallani, már ezért megérte.

A szervezőknek ezer hála, h megszervezték, jól sikerült.

Néha sajnálom, h bizonyos emberekkel nem vagyok olyan jóban, h beszóljak nekik, őszintén és jól láthatóan kacarászva. A nélkül a felelősség nélkül, h a beszólásnak jogosnak és okosnak kéne lennie.

... look with your vampire eyes...

ez a szám szinte biztosan nem lesz holnap. vagy négy órányi össszevissza zenéim vannak a darkszájd blokkba, még valamennyi a kevésbé dark, inkább alter/rokker blokkba, és remélem, kapok ma egy jó adag 80as éveket, mert így pár számom van csak D: de nem olyan szomorú, max az én ízlésem fog győzedelmeskedni.

kicsit jól érzem magam, és talán ráéreztem az első vagány életére is. karakterére még nem, de jó lesz ez. (jó lesz ez, mantrogom magamban).

ne nee neeee neeeem akarok az öcsémért menni :outbreak:

hm. megtaláltam azt a számot, amire nikitás klippet összevágnám.
lam - kiss.
egyértelműű.

egész nyolvanas évek fílingem., kezd. alakulni. franc tud felfogni egy egész évtizedet (amikor az persze felfoghatatlan, csak 100 év távlatából talán), mikor gondolok arra, h a 00ás években élek? (vagy, h a 90es években élek?). pedig 2007 van wazz.
na mindegy, azért igyekszem ezzel a 80as évek blokkal. Viszont konkrét számötleteket és számokat még mindig várok (mittomén, magyar cuccból eddig a bonanza merült fel. az is tény, h van vmi suliban nyert slágerlemez, ami tipkusan 80as évek vége dolog.)
Tulajdonképpen azokat a zenék, amiket a gyerekkoromban látott filmekben lehetett hallani. Mmint azokban, amik modernebbnek tűntek :D
Utálom az időt, mondtam már?

nem tudm, talán. tényleg fel kéne vetetnem valamim állásba, mer' ez így nem állapot. az nem biztos, h utána minden jó lesz, de legalább a lelkiismeretem megnyugszik.

garbage-stupid girl

Van különbség aközött, hogy tudok e mégvalamit a zenéről, vagy csak a hangokat hallom. Elveszett, számomra nem megismerhető pillanatok szellemei keringenek körbe, és csak érzem a legerősebbeket, valami alig kivehetőt suttognak.
Félek.
Megszerkesztettek a sorok, és most valami történik velem. Nem tudom mi, valószínűleg megint túl sok időm van gondolkodni (wazz, mit gondoltok, minek nézek ennyi Nikitát, meg miért próbálok ennyi mindent tenni?!). Nem jó.
Life on Mars?
Tök jó lenne értékesnek lenni.

no more ... true lies... :bezúzza a mosógépet: :igen, dáive-ot hallgat: :igen, fáj neki, h nem ment el a koncertre:

sikerült végre összeszednem magam, és valami ködszerűt összeraknom. tegnap este meditáltam egy kicsit gép nélkül, és rájöttem az egész egyszerű és egyértelmű megoldásra (ne, ne szóljon be senki hozzáértő, mert tudom).

azért még korántsem kerültem egyenesbe önmagammal, írnom kéne még túl sok mindent ahhoz. meg elolvasnom. nincs rendben ez, már jó ideje, de talán nem is lesz a tökéletesség eléréséig. Néha rá kell ébredni, hogy minden kiegyensúlyozottság és szánsájnhepinessz illúzió - ugyanannyira, mint a világkitaszítnemvagyokjósemmire cucc is. Az illúziók kényelmesek, meg nem lehet a semmiben élni, meg ilyenek, de a pólusok iránti vágy keresztültör a vágyakon és álmokon. (A tünetekről felesleges beszélni, elolvasható és hallható.)
Azt hiszem, megvan a scriptes feladatsorhoz a koncepcióm. Megvan a harmadik karakter, és az, h mi a közük egymáshoz. Csak azt nem tudom, a kiválasztott képeknek mi közük lesz az egészhez :S

hogy örüljetek :D a zenét is szeretem, de a klipp az csak még jobb. ja, és a csajnak jó a cucca :D

jujj. ez a Nikita rész szép volt. Szép és hatásos. Bár már hozzászoktam a két három csavarhoz részenként, és a megoldás is ott volt az ötleteim között - hozzáteszem, az egyik leglogikusabb megoldás szvsz - a történet közepén még nem tudtam, kinek mi az indítéka. Meg merem kockáztatni, hogy a második évadot lezáró két résznél még jobb is volt egy kicsit. Csavarban azzal egy szintű, csak nyilván rövidebben összefoglalva, viszont néhány jelenettől csak néztem és pislogtam. Nem kizárható, hogy az esős időjárás is hat rám, persze.
Viszonyok, kapcsolatok, és az ezekből fakadó feszültségek nálam átütötték a képernyőt. Ez is olyan rész volt, hogy ugyan érthető értelmileg és érzelmileg is a sorozat eddigi részei nélkül, mégis sokat ad mindenhez az, hogy már ismerjük a Szekció felépítését, a szokásos ügymenetét és legfőképp a főszereplők közös múltját.

Nem szpojlerezek, mert ezt nem érdemes. Pedig...

jujj. meghaltam. olyan szinten lefáradtam, h csak billegtem a villamoson, és a mai versenyen járt az agyam. ami nem jó, lévén nem sikerült végigmesélnem, ráadásul hihetetlen inkopetenciáról tettem tanúságot, ami a szabályokat illeti. Meg ami a modul belső logikáját illeti. Pedig tudtom, h miről szól, ki hova megy és mit szeretne, de a nagyobb történelmi összefüggések felett a konkrét mesélés közben átsiklott az agyam, simán elfelejtettem, ki mikor és miért, mit tesz, és esélytelen lett volna lemesélnem a végét. Azért remélem, jól érezte magát a csapatom.
Ja, viccces, volt köztük egy olyan fejű srác, mint Nikitából Michael. De tényleg.

Most erőtlen és álmos vagyok, de szerintem szeretnék mesélni. Még M* sztorim is van, csak győznék a JK-k véigvinni :rohog:

kaptok még zenét, talán folytatásaként némiképp a kilencnek.

projekt pitchfork - existence
és
projekt pitchfork - timekiller
ez a két szám a kétésfél évvel ezelőtti bulizgatásaim szagát hozza. mostanában már ritkán tudok úgy elengedni magam tánc közben, mint anno. és ez zavar.

a végére meg mégegy pozőrség.
és kacaj. ipari kacahj.

Hú, lehet, h Nazgúl meg GP is jönnek holnap mesélni versenyre :D
már nem aggódom a M* ismeretem miatt, max sokáig fog tartani, míg megértem, h a varázslóm konkrétan mit szeretett volna varázsolni, és még egy csomó idő, míg kitalálom, h az mért nem működhet úgy. szép ez a mai nap.

és egy szám a kedvencek közül.

nem bííírom a mágus kalandmodul dagályos stílusát :zokog:
pedig el kell olvasnom, legalább egyszer, meg ki kell jegyzetelni, meg ilyesmi.
kicsit belepörgettem, szerencsére később már vázlatpontos a dolog. nem akarok szépséges női npcket, akiknek mind van párjuk a modulban, nem akarok sérthetetlen NPCket, nem akarok mondvacsinált problémákat. (akkor neki kéne kezdenem elolvasni?)

jameg. emtétés nyitótáncolóknak szól a következő sirám, de tulképp minden emtétésre is vonatkozhat.

Szal elnézést mindenkitől, akinek sértette az önérzetét/igazságérzetét a stílusom tegnap, nyugdtan szóljatok, mert lassan belátom, nem vesznek komolyabban, ha szemléltetem, mennyire zavar a nép viselkedése.
Mindenesetre megint és sokadszorra leszögezném, h én nem készülök tanárnak, nem érzek hivatástudatot arra, hogy 20-30 embert rávegyek olyanra, amit nem szeretne csinálni. Én ahhoz próbálok segítséget nyújtani, h azt tegyétek, amit szeretnétek (pl. keringőt nyitótáncolni). Baromira nem érdekel, hogy ki miért zajong. Én is fáradt vagyok, nem rakok bele kevesebb energiát, mint bárki, és ha én képes vagyok arra, hogy azt a két órát rátok koncentráljam, akkor ugyanezt mindenki megtehetné. Egy olyan teremben, ahol minden szó visszhangzik, és ha két ember beszél egyszerre, az már hangzavar, erre fokozottan figyelni kell. Ráadásul este mindenki fáradt, a hangzavar meg tovább szívja az energiákat. Ezt a viselkedést akkor engedhetnénk meg magunknak, ha mindenki tudna táncolni, és két megmutatás és letáncolás után már vésődne a lépés. Ja, és még egy hónapunk lenne a farsangig. Van olyan ember a csoportban, akire ez igaz, és képes megtanulni egy próba alatt a koreográfiát, a másik alatt meg megjegyezni. Aki nem, az figyeljen már, és ne fennhangon beszélgessen velem párhuzamosan, lééécccci.
Tanultam már be úgy táncot, h végigdumáltuk a párommal, mert gyorsabban megtanultuk, mint a többség, de ott sem akkor beszélgetett a nép, amikor a tánctanár. Saját érdek, ilyesmi.
Tudom, ezzel mindenki tisztában van, és akit érint, az úgyis leszarná, ha elolvasná, akit meg nem érint, azt meg zavarja a diktatórikus stílusom, mert neki anélkül is menne.

Még szerencse, hogy most is volt pár ember, akikből ebergiát meríthettem, mert lelkesen igyekeztek együttműködni. Tudom, a jó csapatvezetőnek meg se kottyan, ha beszólnak arra, amit épp tesz, meg úgy viselkednek, mintha szívességet tennének neki azzal, h méltóztatnak figyelni, de... vissza a sirám elejére és. ugyanaz. ja, és nyilván azoktól esik ez a legrosszabban, akik a legközelebb állnak hozzám.

Jajjmit álmodtam én rendesen.

Volt ott minden, házban kanyargás, erdőben kanyargás, buszon utazás. Folyamatos alkonyatban, teszem hozzá.
Az összefüggő része (amiből felébredtem), nagyjából ott kezdődött, hogy állatkerti bemutatón voltunk, és az agreszív állatok kidöntötték a kerítést. Valami gepárd volt a ludas, és persze rá(nk)rontott a nézőkre. Az oroszlánok meg feketepárducok még ketrecben maradtak. A nézők futottak, aztán nem tudom, de sikerült kicselezni a gepárdot - viszont Estel visszament és kiengedte a többi állatot, ami miatt rettenet dühös lettem rá. Később elmondta, h leölt pár antilopot számukra, ezért nem eredtek utánunk. De azért menekülés, a házon keresztül. Felbukkant a gepárd is, immár öregen és fogatlanul, így nem jelentett komoly veszélyt - csak állandóan felugrált a kezemben tartott zacskóhoz. le a lépcsőn, fel a lépcsőn, találjuk meg a megfelelő utat, mint egy számítógépes játékban. Az egyik szobában aztán emberekre bukkantunk, család és a gyerekek, aludtak, bár már világos volt, az ablakon nem tudunk továbbjutni, de a falban van egy titkosajtó. sötét átjáró, vízcsobogás, én vezetem a csapatot, és kitapogatom szemben a lábammal, h a pont elérhető lépcsőfok csapda, mert lehajlik. Segítséget kérek az utánam következőtől, h fogja meg a kezem, így ki tudom tapogatni a következő lépcsőfokot, ami már elbírja a súlyomat, így átmászhatunk. Amúgy a következő ember erőteljesenemlékeztetett főnixeskatira. a túloldalt megint egy szoba, alvó emberrel, aki felébred, és egy ragyogó kék szemű, szőke fiatal nő, olyan ragyogó zöld paplannal, hogy összekeverem a szeme színével. Ránézek Katira, és megállapítom, h most már nem érzek kísértést arra, hogy megegyem, ezt meg is beszéljük, h de furcsa, most már nem vagyunk kanibálok. Aztán a nőre nézek, és őt bizony megenném. A nő meg mondja, h dehogynem ti egymást is megennétek, de az tény, h az emberek finomabbak a cséndzslingek számára, legalábbis a városban ezt tanulta. és ebben a pillanatban csörgött a telefonom.

no, kíváncsi vagyok a mai napra. az élet tulajdonképpen annyiból állna, h teszem a dolgomat - dobok a kockával, a sikerek nem rajtam múlnak már.

dresden dolls - sing
There is this thing it's like fucking except you don't fuck
Back in the day it just went without saying at all
All the world's history gradually dying in shock
There is this thing it's like talking except you don't talk
You sing
You sing

Sing for the bartender sing for the janitor sing
Sing for the cameras sing for the animals sing
Sing for the children shooting the children sing
Sing for the teachers who told you that you couldn't sing
Just sing

There is thing keeping everyone's lungs and lips locked
It is called fear and it's seeing a great renaissance
After the show you can not sing wherever you want
But for now let's just pretend we're all gonna get bombed
So sing

Sing cause its obvious sing for the astronauts sing
Sing for the president sing for the terrorists sing
Sing for the soccer team sing for the janjaweed sing
Sing for the kid with the phone who refuses to sing
Just sing

Life is no cabaret
We don't care what you say
We're inviting you anyway
You motherfuckers you'll sing someday...
You motherfuckers you'll sing someday...
You motherfuckers you'll sing someday...

de szeretném énekelni ezt a számot. de jó lenne, ha lenne csak instrumentális alapom hozzá. tudom, linkeltem már. najó, egy gitár is elég lenne, megtanulom, előadom. persze, h rossz a gitárom. gitárunk. nem nehezek az akkordok :szépennéz: vagy valaki zongorán? :P

francbafrancbafrancba.
valahol elúsztam. ez így nem jó. nem mentem be egyetemre (jó, kiderült, az egyik órát átrakták ma estére, valami négy órába :P), nem mentem főnixes filmes kurzusra, és nem mentem el előadásra sem (ide elvileg csak azért mentem volna, h Bicskei kezembe nyomjon egy példányt a fényekhez, de nem én világítok, és nem szólt külön, csak így, átvitten, h ma majd odaadja). nem mentem egy állítólagos km megbeszélésre - erről nem értesítettek, csak drímőrtőlhallottam 10perccel a találkozó előtt... ebből egyedül a főnixes cuccok zavarnak,miattuk lelkiismeretfurdalásom van. ég akkor is, ha nem kapok letolást, ha ki tudom magyarázni.

jajanyám, megint játszom gépen, tehát nem mentem be órára (viszont az öcsémért elmegyek a suliba legalább). egyelőre nincs mit, további jónap.

navégre nekiálltunk GP nWod játékának mink is Drímőrrel. Súra néven lehet követni X blogján (muhaha, visszaköszön a csajszi még párszor). Megtaláltam a számot is: Discotheque Necronomicon a Killing Mirandától. A világgal ismerkedős, sötétben zseblámpázós, hitetlenkedős rész amúgy a kedvencem ezekből a játékokból - amikor először találkozik vámpírral-szellemmel-akármivel a leendő akármi, amikor racionalizálni próbálja, é snekiáll rettegni aktívan, h mi van ha mégis igaz az egészből valami. Az ismerkedés és beilleszkedés szakasz szvsz a legérdekesebb minden játékban. Talán ezért szoktam nagyon részletesen lemesélni ezeket a részeket :)=
Súra amúgy egy régi Technokrata karakterem és Nikita keresztezése. Vagy már azt a karakteremet is befolyásolta a sorozat? Hm. Magas volt az is, hosszú szőke hajú... nem, ez akár abból is kinulhat, h én is majdnem, csak épp ugye a hajam rövid. 4 perc délig.

Szal jó volt a vasárnap, most meg mehetek mindjárt a 264es terembe. Jól. Gvááá.

messze van. imagine all the people. living life in peace.

a hétvégének mindjárt vége, és alig különbözik. az előző pillanat az azelőttitől. a szavak nem a saját értelmüket jelentik, mert olyanjuk nincsen, hanem a szituációt bontják ki, reál és látszólagos helyzet, a krumplihámozástól meg vízhólyagos lett az ujjam.

Tegnap délután mentem a társulattal Áporkára, fénytechnikában kattingattam a fényeket. Furcsa, szinte nem izgultam, az elején még egy kicsit, aztán történjen minden úgy, ahogy fog. A világ szélén, jól felszerelt, de kicsi közösségi ház, mi vagyunk ott és a hideg szél, mintha nem ott lennék és nem akkor ahol. Bár, ez inkább most van. Nevetséges, amikor öregnek és cinikusnak érzem magam régi ismerősök között, akik nem ismernek, csak látnak. És a kitörési kísérletek az álca mögül, tökéletesen illeszkednek a képbe. Ugyanaz, mint amikor a gerendán lógva bemutatkoztam. Pozőr vagyok. Már akkor sok volt az idő, és ez csak egyre romlik. Azt meg már nem is érdemes elemezni, hogy a drámaszituációban én voltam az idegen a faluban.A japán túrista, aki igazából az alkimista után küldött ügynök volt, akit ott hagytak a hülye falusiak között, és beállt Béla mellé inni.

Most várakozom, hogy egy harmadik félrégen látott társaságba kerüljek.
A barátaimból élek.
Juhú :_D

Várakozom a nemtudommire, de leginkább arra, hogy tegyek végre valamit. Meg persze a legutolsó Nikita részre a második évadból. A szomszédban épp írom az első évad felét :D

Ja, meglepő módon Nikitásat álmodtam. Vicces volt: mindenki házasodott a Szekcióban, de nem ám értelem-szerűen, hanem mittomén, Madeleine valakivel, Nikita meg elvileg Operationsszal (muhaha), meg még volt valami harmadik pár is, meg volt ugye az én karakterem, aki az elején én voltam (és féltékeny voltam Nikitára Birkoff miatt - noigen, az álmok következetessége), aztán a karakterem azon filózott, h tulképp Michael szabad. Valami fehér virágot kell csak nekiadnia, és akkor ezzel megkérte M. kezét. Node az tulajdonképpen gáz lenne, lévén M. Nikitába szerelmes. A rész végén megérkezett Operations, h milyen szép nap lesz, három esküvő, M meg gyorsan kisomfordált, a noname csaj, aki az elején én voltam, meg arra várt, h M. lépjen valamit. Aztán inkább felébredtem.

Kíváncsi vagyok a mai színitoszra, meg ilyenek. Holnap megyek Aporkára, lehet, h világítok. Death Note-ot is kéne nézni - de az ráér, mert utálom hogy nem tudom azonnal folytatni :D

Agyamra megyek. Hiányzik a folyamatos tevékenység. Munka kéne, biza.

nem ártana már valami munka. meg ilyesmi. nem bírom a bizonytalanságot, csak akkor, ha azonnal elfelejtem az okokat. El tudom felejteni, hogy hétfőn voltam interjún, és azzal búcsúztunk, h telefonon beszélünk, csak küldjem át az önéletrajzomat. Szerdától meg már kéne betanulni. Ma csütörtök van, és semmit nem jeleztek vissza. De a méjler démon se jelzett vissza. Furcsa, bár kedvesek voltak és szép hely volt, mégis féltem attól az állástól. Na jó, mitől nem félek?!

micsinálok hétvégén? micsinálok vasárnap délután? kivel szerpjáccom? :hiszti:
egydélutános mese lemesélését is vállalom, ha jelentkezik elég szimpatikus ember :morc:

újabb bloglánc, ezúttal. nyúlontúl dobott meg, 9 zene, meg valami szöveg :D.

1. Dive: Machinegun baby
a zenekart szeretem olyan két-három éve. Még Tigrisnyúl révén ismertem meg, és ezt a számot azonnal beleválogattam az eddigi egyetlen DJ settembe. Olyannyira megkedveltem, hogy még pólót i gyártottam ezzel a felirattal (X tiszteletére, aki meg azonnal szegecsfej karakter lett :D ). A ritmikus zörejek bejövősek. A Dive meg még dallamos is.

2. Diary of Dreams: Chrysalis
Kellett gondolkodnom rajta, h a DoDtól mi is a kedvencem. Lehetett volna a keringő, vagy bármelyik slágertáncos szám, de végül ez lett az a szám, amit többször egymás után meg bírok hallgatni. Katarzis, megminden. Gyönyörű zene, és nem a megfogalmazható dolgokat jelenti számomra. Az olyasmit, amitől spontán könnyek kezdenek el csorogni a szememből. Megesik.

3. Deftones: Passenger
Ebben énekel a Tool énekese, akinek a hangja... no. Száguldozós szám, éjszaka az országúton, üvölteni a szélbe, és nem egyedül ülsz a kocsiba, és senki nem törekszik a normalitásra. Loopra állítva szintúgy.

4. Leaether Strip: Evil Speaks
Ugyanebbe a kategóriába tartozik a Headhunter a Front 242től, de mostanában inkább ez az a szám. Amitől rohangálni van kedvem, vagy csak szimplán twistelni a tánctéren. Benne tud ragadni a fülemben hosszú napokig, és akkor is tudok rá táncolni, ha csak belül hallom.

5. London After Midnight: Kiss
Nem vagyok benne biztos, h ezt magyaráznom kell. Mint a Garbagetől a Rush. Akkor jó, ha valakinek szól. Nem. akkor jó, ha a megfelelő embernek szól.
Meg persze egy időben a gót bulik elmaradhatatlan száma volt, nem volt nehéz vésődnie.

6. Tiamat: Cain
Az együttes is egy korszaka az életemnek. A számaikban rejlő érzelmi töltés gyakran pont megtalált. Ez a szám már átmenet, mert ráadásul a Bloodlines zenéje, és mint ilyen, többszörösen kapcsolódik. Ha csak Tiamat, akkor Brighter than the sun, meg I am in love with myself, de ez a kettő így jó.

7. Suicide Commando: Better off dead (remixed by dive)
X dala. A második. Feltűnően emlékeztet a Dive számra a listából :)=. Néha ezzel a lendülettel törtem magamnak utat a BKV-n a metróban és amúgy is. És szerettem volna tényleg hallgatni.

8. Muse - Stockholm Syndrome
Ahh, Hegylakós áttűnés. Mint Methos-rajongó, a kedvenc részem természetesen a Apokalipszis lovasai kétrészes dolog volt. És persze abban fejti ki Methos Cassandrának, h tudod, Stokholm szindróma, ne parázz már azon, hogy anno belém szerettél. Vháhh :D

9. The Crüxshadows - Carnival
Azt hiszem, másfél-két perces az egész, amolyan átvezető szösszenet. Kevés hangszer, női énekhang is. Már évek óta szeretnék összehozni rá valami táncos dolgot, csak annyira rövid egy nagyobb dologhoz, kisebbet meg egyedül kéne, az meg nehéz.

Lehetne írnom hat éves zenékről, meg tuti kihagytam azt a számot, ami a legfontosabb, vagy a második legfontosabb, vagy van valami jó sztorija... nem baj.
Megjelölöm: Greed, Vimpár, Patiszon, Csintz, Rabyn, Dru, Kincső, Míriel, Petya. Drímőrt már úgyis szólította más :D

huhh, megvolt. azt hiszem. visszamentem olyan félhatra, miután telefonáltam Nínielnek, hogy lesz-e előadás, és ő megrökönyödve válaszolta, h persze. ok. Níniel épp varrta az egyik zsákot. Mialatt próbált a másik darabban, befejeztem, meg megvarrtam a másik zsákot is. Aztán, olyan fél hét környékén kiderült, h nem lett répánk, a tüske még nincsen készen, Suzynak elege van az egészből még mindig, de Níniel meg nem úgy tűnik, h bármit is tudna erről. Legyártottam egy papírtüskét, amit végül nem használtunk fel, kerestem tictacot sikertelenül, visszaérve Níniel még mindig a brudat gyártya, Suzy meg kifejti, h miért nem szeretné előadni. Mert hétkor még nem voltunk túl egy darab jelmezes próbán, és nem ártott volna 4-5. Korrekt. Níniel kirohan, visszajön, a társulat vezetőjepróbál gondolkodni, aztán ránk hagyja a dolgt (illetve 20 percet csúsztatja a kezdést a kedvünkért), szal végül én mondom, h "próbáljuk el, ha gáz van a kellékekkel, akkor nem adjuk elő. Tehát előadjuk.
Előadtuk. Persze nem ment teljes koncentrációval a próba, beszélgettek közben, meg minden lehetséges zavarás bejátszott, viszont bele tudtam bújni a zsákba, és az jó volt.
Aztán végre kezdtünk, megvártuk, míg a nézőtérre bezajlanak az emberek (zsákon keresztül különösen izgi volt hallgatni, h találtak egy cipőt a székeknél, meg ilyesmi. Aztán feljött a fény, megbökdösött a tüske, és kimászhattam a zsákból. A nézőtéren meg döbbenetes csend volt.

Nekem megérte.

hű, ez baromi gáz. izgalmasan indul a ma esti előadás. a beckett jelenetről van szó, azzal kezdünk, meg minden, elvileg. ma három órára kiírtuk a próbát (négyig), hogy végre jelmezzel, kellékkel, mindennel sikerüljön összehozni. Igazából nem stresszelt a dolog, h bár csak egyszer volt normális próbánk a jelenetből, de olyan szinten nem sikerült próbálnivalót találni benne, hogy szvsz jelmez és kellék nélkül már nem volt rajta mit nyúzni. Én legalábbis nem találtam benne eljátszandó dolgot, instrukcióból annyit kaptam, amennyi a darabban le van írva, és sikerült véghezvinnem azt a próbán. Három előtt ott voltam a teremben, hogy próbáljunk, mert négytől (fél öttől, utazással együtt) nekem otthon kell felváltanom apámat az öcsémre való felvigyázással. Níniel nem ért oda negyed ötig. Hazajöttem, most indulok vbissza, és kíváncsi vagyok, mi lesz. Vhehh. Nagyon gáz.

széthallgatom a perfect circle imagine feldolgozását.
itthon depp és stressz vagon, nincsen pénz már megint, anyu már megint ideges, és empátiaképtelen. Apámmal kerestet munkát az öcsémnak épp (aki meg nem ért semmihez), zseniális.

voltam ma állásinterjú szerű dolgon, forágva várom az eredményt, hátha. voltam ma elíziumban, meglepő módon jól éreztem magam - de tényleg, így már rég. Úgy tűnik, megéri a mélység a magasság miatt. Utána a Mekiben összefutottunk Tüncbájnájttal meg egy másik geekkel (akit még valami m* lájvról ismerek), és beszélgettünk szerepjátékról. koncentrált hétfő este volt.

elegem van.

linkelek dresden dollst még, vagy, ha nem tettem volna méág, akkor először. ez most épp klipp.

sing for the children shooting the children... sing...
...you motherfuckers sing something...

kiragadom a lényeget :D

http://www.youtube.com/watch?v=gUEP-VKK-x4&NR

http://www.youtube.com/watch?v=iuY6Qhmcl70&mode=related&search=
...this bridge was written to make you feel smittener
with my sad picture of girl getting bitter-er...

azért leírom gyorsan, nem teljes csdtömeg a hétvégém. tegnap ugyanis elmentem scriptre, és jó volt. főleg, mert nem húzták le a novellámat, sőt, másrészt meg legalább emberek között voltam. de még mindig nagyon nyomaszt, h se koncert, se játék.

pénzem nincs, rosszul vagyok, és amúgy is. asszem mégse megyek koncertre. ennyit nem érek.

franc, még a holnapi játékról is lecsúsztam. most semmihez nincs kedvem. meg nyavajgok meg minden. nembaj, koncertre akkor is elmegyek, ha lázas leszek, nem kapok levegőt és rosszul leszek, márcsak dacból is, nehogymár. vasárnap meg majd egész nap hülyén zombulok a gép előtt.

jó lenne nem köhögni, és nagyjából egyenesen haladni a kötélen a szakadék felett.

meg ilyen és hasonló egysorosokat írogatni, de nem állhatok le - khm, mármint perszehogy de. Összeállítottam egy szerintem nem annyira kevéssé ismert, és elvont dark-side blokkot, nem mintha annyi alkalmam lenne rá felhasználni, de azért itt van:

Within Temptation - Ice Queen
Nightwish - End of All Hope
Corvus Corax - Dulcissima
Garmarna - Gamen
The Cruxshadows - Deception
Orgy - Blue Monday
Killing Miranda - Teenage Vampire
Rob Zombie - Living Dead Girl
Placebo - The Bitter End
Muse - Hysteria
Mindless Self Indulgence - Shut Me Up
Weird Al - Smells Like Nirvana
The Darkness - I Believe in a Thing Called Love
Varios - Say just words (Salubri)
Coldplay - Clocks

jajaja. weird al sötét, a darkness magáért beszél, ha valakinek problémái lennének a dark fogalommal (ne legyenek). az utolsót meg hagyjuk. ugyeugye, finom átmenetek. ehh. de ez a nájtvis szám még mindig egész jó.

Dive koncerttel meg nem tudom, h mi lesz. Aggódom. Meg Drímőr is gyógyulhatna ezerrel. Ja.

ja, és már lázas nem vagyok, de egyelőre köhögök rendesen (tehát az ének és a beszédtechnika kilőve, a mozgáshoz gyenge lennék, szal holnap nix Főnix). amúgy... ööö...

muhaha, két napos számítógépelvonásom véget ért. hardverhez sem értek jobban a szoftvereknél, de ez izgalmas volt. Kezdődik a hangokkal. Tuti, h valamelyik ventillátor, erre még én is rájövök. De valami iszonyat módon kezdett el hörögni, ilyentől én tipikusan megijedek. Leszerelem a ház oldalát, megnézegetem a nagy ventillátort, ami a processzoron van, letisztogatom a milliméter vastag porréteget alóla valami ecsettel, aztán nem zörög semmi. Később újra kezdi. Cseten kérdezősködöm, de apámmal csak addig jutunk, h mi azt onnan nem merjük kiszedni, mert nem tudjuk, hogyan kell és mit szabad feszegetni, mit nem. De szerencsére nagybátyám visszahozza apám gépét, ergo egy füst alatt meg lehet kérdezni a ventillátorról is - na ja, és itt vége lett volna a ztorinak, ha nem a videokártya ventillátoráról lett volna szó :D Nem baj. Elmagyarázza, milyen pöckök, és milyen kenőcs, és hova a vezeték. Bolt, apám lemegy összeszedi a ventillátort, hazajön, örvendezek a csomagolásban több dolog van, amire szükség is van, és mind benne van, nem kell újabb kört futni. összeszerelés nagykönyv szerint, gép bekapcs, a venti nem forog. Mivan? Újra. több vezetékkel kipróbáljuk. nem megy. Végül, vagy 30-40 perc kísérletezgetés után egy rossz érintkezést helyrepöccint és juhú. Ehh.
Tényleg hiányzott a gép, rettenetes. Na jó, nem annyira.

lehet, h nem vagyok elég kitartó? :D megvolt a napi kaland, ezúttal a háziorvosra várva. sorszámhúzás. fél hatra értem oda, 35ös sorszámot húztam. egy óra múlva rájöttem, h négy darab beteget fogadott az orvos, és a 27es számú csaj még nem került sorra. gyors számolás: 8 darab ember előttem, az két óra. oké, begyorsít a doki, és másfél óra alatt lenyomja, nyilván a legvégére szánva a legkevesebb időt. kell ez nekem? úgysem tudom megvenni a felírt gyógyszereket azonnal, akár mehetek is haza. lőn.
asszem, inkább megvárom, míg sürgősségi esetként kezelnek. de a legjobb, ha meggyógyulok magamtól.

ehh. persze, hogy valamikor kell betegnek lennem a szezonban. és még orvoshoz is elmegyek, ami viszont újdonság az elmúlt hat vagy mennyi évben. ja, még nem voltam felnőttorvosnál. és asszem utoljára (a szemészen, fülorrgégészen, meg fogorvoson kívül) akkor voltam orvosnál, asszem, amikor besárgultam. Illetve - mintha harmadikban, amikor elkísértem valamelyik tesómat a gyerekorvoshoz, megkérdeztem, ha már ott vagyok, mi baja a gyomromnak. idegeskedés, lelki dolgok, persze. harmadik év végén, ja, folyton üresnek éreztem, még akkor is, ha ettem, korgott, és mondjuk tudtam aludni, de nehezen. azon a tavasszal vissza kellett mondanom egy függetlenfilmes főszerepet, meg az őrsvezetőképzőt anyu miatt. neeem, nincs kapcsolat.

betegedtem. meg. nem jó. egész nap tévéztem(gépen9, és ez sem jó, bár azért annyira nem rossz. de kimenni nincs kedvem. aludni meg nem bírtam délután. asszem vacsora, és utána. salala. jól hangzik, mi. mimimimi.

afrancba. totál elkerülte a figyelmemet, h ma lett volna a scriptes határidő. igazából nem is emlékeztem rá, h ezt beírtáék volna a fórumba. hm. igazából vártam rá, h beírják végre, hátha a szoros határidő motivál a gyorsmegírásra - a lekésett határidő, na, az nem motivál semmire. elegem van.

Befejeztem az első Nikita évadot, nekikezdtem a másodiknak. sejtem, megint lesz majd egy hosszabb szünet, elvégre véges a letöltés :D
Az a durva ebben a sorozatban, ahogy elkezdtem anno nézni. Amiért. Véletlenek, ilyesmik. Azért is emlékszem. Valamikor másodikban (gimi, ugye). Álmodtam arról, hogy egy titkos szervezetben vagyok, ügynöknek képeznek ki, és, ha hibázok a kiképzésen, akkor megölnek. És túlélem, meg valami húzósabb küldetésre küldenek, ahol a küldetés része, h hagyni kell magamat megevretni. Másnap valahogy elkezdtem nézni a Nikita nevű sorozatból egy részt, ahol Nikita úgy férkőzik egy célpont feleségének a bizalmába, hogy a rég eltűnt lányának adja ki magát - sikeresen. A nőből végül úgy szedik ki a kívánt információt, h Nikitát a szeme láttára verik félholtra.
És, megjegyzem, előtte álmodtam a hasonló sztorit. Ez talán egy kicsit magyarázza, miért szeretem a sorozatot. De nem baj, ha nem.
Van egy elkezdett novellám az álmom (és a rá következők) alapján. És ezt nem befolyásolta a Nikita, mert akkor nem ilyenre írtam volna. Most már máshogy írnám meg. Elvileg valamikor befejezem, mert ez is azok közé a történetek közé tartozik, amiket kell. Bár nagyon jól megírták már mások, többk között a nikita forgatókönyvírója.
Az más kérdés, hogy nem mindenhol érzem következetesnek a történetet, az érzelmeket, de ez mindenhol megesik. Máshol is.

hű. álmos vagyok, Vérlepkével menni kell boltba kajáért, mert a zsülők dögrováson, és enni ettől függetlenül elsőrendű prioritás. Nem, ez nem igaz. Én pl. eüldögölnék a gép előtt kaja nélkül még egy kicsit.

a tegnapi szájtépés tulajdonképpen nagyon hasznos volt. Amolyan csapatépítő tréningként funkcionált.

és most indulok.

Visszajöttek a képek a blogba :)
Nem szeretne valaki nekem enjoy the silence alapot összerakni a Lacuna Coil verzió alapján? :muhaha: mondjuk farsangra? :D

amúgy meg... jó pénteket mindenkinek.

salaaaa, salaaaa. még egy bögre tea, még egy képernyőnyi szöveg , kép, zene és nincs agyam, nincs agyam. eltűntek a képek. egyelőre így maradnak, képtelenül. februáááár. februáááár. utááálom ezt a hónapot. utááálok szélsőségesen véleményt nyilvánítani. lemaradtam az esőről. néztem Nikitát. még mindig nem mentem ki teáért. nem írtam. vháhh. nem csináltam gótikusan kavargó ködöt, pedig most már érdekelne, hogyan kéne. a szemem meg folyik elf fele, és szöveget kéne tanulnom. meg jelmezt. nem, azt nem. karaktert, azt igen.
beksztebőőőő .... teaaa.

this is the hell you have created for yourself. (suicide commando-cry for mother)

furcsa időket élek. vége egy vizsgaidőszaknak, munkát keresek - a mélyből meg egy halvány jelzés, h valamin el kellene gondolkodnom. Nem tudom, hogy min, de az érzés egyre erősebb. tudja kérem, ilyen önátgondolási, elrévedős cucc, amihez a hülye napsütés nem a legcélszerűbb. Ahhoz komor fellegek, havak meg esők kellenek. na mindegy. van ilyen is.