jajj. jajj. jajj.
tulajdonképpen. és pont most fogok hazamenni, és nem lesz sehol senki és még fél7ig itt ülök és most nem jó. (talán ne hallgass Cure-t, oké?)


de akár.

tegnap... tegnap sétáltam a margitszigeten, hülyevagyokén, hogy korábban nem? A kék óra vagy mi, alig valaki, kerékpárosok, futók, egy-egy pár, kezdődő köd, ilyesmi. Tűnődés a labirintusokról és kertekről, meg arról, h jó lenne médzsnek lenni, szívem szerint kihagynám az elveszettek horrormúltját, a vámpírok vérivását meg a farkasok átváltozását - a valóságot akarom tanulmányozni, megfogni, megérteni és formálni. :ach:

különben meg, most inkább mennék már aludni. rossz értelemben valószínűtlen minden.

szépség

talán, ha a címbe leírom a témát, képes vagyok felfűzni magamat egy szálra, és nem felejtem el, vesztem el ariadnét megminden.
rájöttem, nem annyira a divat-téma abban a beszélgetéstöredékben, ami alapján meg kéne írnom a gondolatot, hanem... hanem az, ami miatt érdekel a téma. Van pár közhelyszerű, triviális alaptétel, miszerint az emberek szeretnek tetszeni, illetve nagyjából hasonló dolgokat tartanak szépnek. A színészek meg pláne, nekik ez valóban munkahelyi kötelesség, hiszen művészetről van szó, ami néha nem árt, ha szép is, nem csak tartalommalteliokos, és a tárgya maga a színész (előadó). Kábé olyan ez, mint az énekestől az, ha szép hangot szeretne, vagy a zenésztől, h szép hangú hangszert.
(Hozzá kell tennem, hogy én magamat soha nem tartottam szépnek (néha a megfelelő hangulatban a megfelelő fényben, a megfelelő szögből a megfelelő ember számára kinézek valahogy, de ennyi). Csak a kontextus kedvéért, persze.)

...ebben a pillanatban ráöntötem él pohár kakaót a gépre. elvitték az ájtíre, de meghalt szerintem...

és már nem emlékszem, mit akartam mondani az egésszel.
valami olyasmit, hogy, bár elismerem, fontos dolog a fizikai szépség, én valóban nem tartom olyan fontos dolognak, még egy színész életében sem, hogy emiatt görcsölni kelljen. Nekem épp elég a tehetségen és képességeken aggódni.
Ráadásul... nem lehet mindenkinek megfelelni (még akkor sem, ha még én is szeretnék.) De azt eldönthetjük, h kinek akarunk megfelelni. Kinek akarunk szépk lenni. Minta van, sok, láthatom a tévében és újságban és mindenhol, és akarode? (nem.) Meg eldönthetjük, hogy nekünk mi tetszik. (és ennek örömére váltottam E/2ből T/1be.)

posta.

há tjó

akkor énis. youtube-os favlistából, time szerint sorrendben, aztán majd még lehet, h randomizálok, kitudja.

mi a neved? Vagy minek kéne lennie?
Indochine - Pink Water
khm. azért csak nem.

Hogy alakul most az életed?
Hellsing - Vater Unser (German/English)
ha a klipet veszem alapul... akkor izgalmas lesz.

Mi a beceneved?
Diary of Dreams - PaniK? (live at Castle Party 2003)
van benne valami... nem pánikolok. nem.

Mi a főcímdalod?
Funker Vogt-City Of Darkness
Ó, igen, igen! A város az enyém, én a városé, király.

Mi a legjobb barátod főcímdala?
Pál Utcai Fiúk - Gólya
^^ inkább ne :D

Hogyan fog alakulni az életed?
Back Door - Clan Of Xymox
inkább nem is kommentálom.

Meg fogsz házasodni?
Isten Háta Mögött - Tavaszi Nemződüh
rotfl.

Lesznek gyerekeid?
Broken
hjajj.

Mi lesz a munkád?
Diary of Dreams - Soul Stripper
nohát, kezd izgalmassá válni. jééézusom. tényleg. ááááááááá.

Befejezted/be fogod fejezni a sulit?
Bonanza Banzai - Kihalt minden
ömmm, ez sok jót nem ígér...

Ki a legjobb barátod?
Indochine - Savoure Le Rouge
hát ő meg kicsoda?

Ki lesz a jobbik feled?
30Y - Azt hittem érdemes

Ki tetszik?
Indochine - Astroboy
:nagyot nyel: tulajdonképpen bármikor igaz lehet ^^

Hogyan fogsz meghalni?
Poets of the Fall - Locking up the Sun
nem mondok semmit :)=

Hogy érzed magad ebben a pillanatban?
Deine Lakaien - Into My Arms (Original Version)
hm.

Mi a kedvenc számod?
The Nobodies- Marilyn Manson
hát. nem. (ugrottam az 5 db indochine számot a randomizálás jegyében. két szám ugyanattól az előadótól egymás után nem fun).

Hogyan jellemeznéd a szüleid?
Indochine You spin me round (clip)

A legjobb barátod?
Pendulum The Tempest (GREAT QUALITY)
node? :D

A tanáraid?
The Legendary Pink Dots: Torchsong
áhháhhhááááá. valóban.

A jobbik feled? Vagy akibe bele vagy esve?
In Strict Confidence- Seven lives (Rmx)
a hetedik te magad légy? vagy csak egy a hét közül? vagymivan?

Magad?
Muse - New Born (Full Length version)
hoppáhoppá, van itt tüdő...

Mi a legjobb tulajdonságod?
In Strict Confidence - the sun is always shines on T.V.

Mi leszel/minek kéne lenned, ha "nagy leszel"?
And One ~ Timekiller
soul stripper and timekiller. ugyehogy.

Hogyan jellemzed ezt a tesztet?
prodigy vs white stripes (mash-up video)

Mi dühít fel?
Poets of the fall- Lift
néha félek liftekben, de nem jellemző...

Mi szomorít el?
Human - The Killers (Official Video)
tény.

Mi tesz boldoggá?

The Killers - Mr. Brightside

ehehe

Mitől akarsz táncra perdülni?

Evanescence - Lithium Music Video

Mi a kedvenc színed?
Apoptygma Berzerk - Until the end of the world
nem szín, de világvége szín... nos...

Hogyan jellemeznéd magad?
Bonanza Banzai - Induljon a Banzáj
hajjajj.

Ki a legnagyobb ellenséged?
Neo - Record Straight

Kit gyűlölsz?
Black Tape For A Blue Girl - I Have No More Answers

Kit szeretsz?
INDOCHINE - J'AI DEMANDÉ Á LA LUNE - VIDEO CLIP
Hold?

Kire vágysz?
Evanescence - "Sweet Sacrifice" Official Video
hátööö.

Fejezd be a mondatot!

Azt kívánom...
White Stripes - Blue Orchid
khm.

Szeretném...
Placebo - Protege Moi / Mirror Mask
igen.

Meg akarom ölni...
Indochine - Les Portes Du Soir
az éjszaka kapuit vagy mit? ^^

Meg akarom enni...
Nitzer ebb - I give you
amit neked adok?

A fejem...
Indochine & Brian Molko - Pink Water 3
redundancia, én vagyok a fejem.

Én vagyok...
Muse - Butterflies & Hurricanes
^^

A legjobb tulajdonságom...
Hotel Persona feat. Brian Molko - Modern Kids
ebből melyik?

A szemeim...
Indochine - Crash Me

A hajam...
Good Times - INXS & Jimmy Barnes - The Lost Boys

Az arcom...
Poets of the Fall - Roses (full)

Ezt kéne tenned...
Muse - Assassin
kit is?

Jótanács:
Deine Lakaien - Return
hova?

Hogyan látnak mások?
Trash Palace & Brian Molko - The Metric System
:)

Hogyan látom magam?
Neo - everybody come on

egészen találó. és klippekkel együt tis :D

in our headlights, staring, bleak, beer cans, deer's eyes

jájj, kellett ezt nekem megint meghallgatnom. (keep on flashing by)

A friend in needs a friend indeed,
A friend who'll tease is better ,
Our thoughts compressed,
Which makes us blessed,
And makes for stormy weather

(did you forget to take your meds)

tegnap volt napsütés, meg olyan levegők és időjárás, amit szeretnék hosszú távon (tudom, nemgót, de nem érdekel). Kicsit már tavasz, kicsit már felengedés, (kirándulni kéne), és rettenetes lesz a tavasz (dézsa vu).

(omg, reggel óta írom a bejegyzést, most háromnegyed 12)
van még csomó minden, mert a hétvége megvolt, és ilyenek.

volt ugye péntek, johannáztunk egyet, érdekes, megminden. aztán... jaaa, megvan, beszélgettem Tünccel, és aztán átmentünk RBG-hez nézni VHD-t, és ebből a szempontól elégedett vagyok az életem alakulásával, mert tudok lenni olyanokkal, akiket szeretek. Szombat délelőtt végre takarítottam, meg gyakoroltam az előadásra meg énekeltem, meg minden olyasmit tettem, amit már rég nem, és már kellett.

Aztán volt az előadás, én szürreálisnak éreztem, talán azért, mert régen volt az előző, és azóta... hm... történt nézőpontváltás. Meg ugye Eddel volt az első jelenetem, ami szvsz egész jól sikerült - bár valami még hiányzott, úgy érzésre, de az egészből.
Utána, azért, h Farkas elvigyne minket egy darabig kocsival, megvártuk, amíg sikerül elszabadulni a kocsmától-haveroktól-(rajongói seregétől :muhaha: ). Tudom, h antiszociális vagyok, azért szórakoztató volt az egész beszélgetés. A kölcsönös hülyének nézés lazasága mindig lenyűgöz. Nem egy világ vagyunk, de ez nem baj.

Vasárnap volt próba reggel, amin már végre érzem a darab súlyát. Mmmint magunkon is. Meg FemmeFatale pár mondatán, amit hallottam a monológjából, a SzövegésZenén, mert Farkas annak ellenére, h saját állítása szerint nemszereti beckettet, egészen úgy csinálja, mintha élvezni is ráadásul (tudom, ezt így kell).

Kellene még írnom arról, h mennyire mit gondolok a divatról, mint olyanról, majd egyszer, talán, de igazából nem találom érdekesnek a mondanivalómat. Most negyed egy van, tehát egész délelőtt blogot írtam. Mondjuk.

...no cut too deep...

gondolkodtam az otthon jelenségről (ájtímarcinak még mindig gyönyörű hangja van ^^), 86os buszokról, a kinti ködös idő tökéletességéről este a megállóban, villamosos álmokról, kártyavetésről, vámpíros történetekről, zenéről, elveszettekről, barátokról, agyamban folyamatosan blogbejegyzések születnek, vagy persze random ismerősöknek és képzeletbeli alakoknak magyarázom a világomat, és mesélek. Gondolom, mint mindenki.

Mostanában tényleg olyan, mintha az otthonom mondjuk Budapest úgy általában.

és most rengetegsok floppyt bontok, h egyrészt semlegesítsem őket, másrészt meg legyen otthonos a lakás.

Insane: a Körmagyar igenis jó darab, tehát érdemes megnézni :érvel:

fáradt és álmos vagyok.

:nagyot nyel: mert nekem muszáj ám diary of dreams koncertfelvételeket nézegetnem (muszáj volt elküldenem Farkasnak, h én meg inkább ilyenre képzelném a vámpírt). jájj. csak a körvonalai látszanak, mert nem túl jó a felbontás, meg sok a füst és az ellenfény. ez épp elég. Durante, mi, Vashölgy :D? hangja van (de milyen...) mozgása, meg haja, meg amúgy jól néz ki, kívülről ennyi az elvárásom.

tegnap nekem nemtom, asszem nem volt jó, énekórán realizálódott, mennyire szar vagyok, és ez mindig elkeserít. néha nem bírok eleget hazudni magamnak.
de utána sikerült olyat, amit nem nagyon szoktam, egyrészt nem maradtam otthon, hanem elmentem anyámékhoz felköszöntetni magam, aztán meg a Bázisra, meséltem is, úgyhogy kapok socialize-ra XP-t. Meg rengeteget ettem össze-vissza.

ja, meg írtam egy első vázlatot megint forgatókönyvre tegnap, miközben szinte folyamatosan telefonokat vettem fel. Simára gyalulta az agyamat az az utolsó óra.

és most egy kicsit rosszul vagyok.

Indochine - Le Grand Secret

Laisse-moi être comme toi
Laisse-moi être toi
Laisse-moi être ton sang
Laisse-moi un peu de temps

Je rougirai quand je te verrai
Et quand je te parlerai
Mais quand les lumières seront éteintes
Je te dirigerai sans crainte

Laisse-moi faire comme un garçon
Laisse-moi cette illusion
Laisse-moi être ton roi
Laisse-moi le faire comme toi

Je te montrerai
Comment on fait
Et puis je te remplacerai
Je ferai comme une fille qui se défend
Une fille qui perd son sang

Laisse-moi être comme toi
Laisse-moi plusieurs fois
Laisse-moi être tes yeux
Laisse-moi faire l'amoureux

Mais si un jour
Tu devais t'en aller
Est-ce que tu pourrais bien m'emporter ?
Mais si un jour tu pouvais
Tout quitter
Est-ce que tu pourrais garder notre secret ?

Laisse-moi être ta croix
Laisse-moi essayer
Laisse-moi être juste toi
Laisse-moi être comme toi

Je te laisserai trouver la voie
Et puis je penserai comme toi
Comme une fille qui voudra prendre son temps
Comme si c'était la dernière fois

Si tu devais un soir
Est-ce que tu m'emmènerais ?
Mais t'envoler sans moi
Est-ce que tu m'emmèneras ?

Mais si un jour
On pouvait s'en aller
On pourrait bien enfin s'emmener
Mais si un jour on pouvait
Se quitter
On pourrait bien enfin
Se retrouver

nyiiii.
amennyit értek belőle, annak alapján. jájjj.

és az előbbi 5 percben megérkezett a képzeletbeli lakótársam, fizetett, meg azt mondta, h beköltözik a héten.
és elkérte hozzá a pontos koordináta-azonosítókat.

éhes vagyok. ja, azt akartam mondani, hogy álmomban lovercraftian környéken jártam (esetleg Odaát), valami történet eleje volt, összegyűltek a kutatócsapat kissé mangoid tagjai, és egyszerre sötét lett (én meg ismertem a történetet, tudtam, mi következik), a következő pillanatban pedig mindenkit furcsa szálak kötöttek valamihez az erdőben - ezek a szálak a gernchez voltak rögzítve, vagy a hátunkhoz, mint valami fűzővel, több sorban, lehetett állítani a szorosságán is, meg is kértem valakit, h húzza meg, mint egy fűzőt, mert akkor nem fog fájni a hátam.
A hely, ahol voltunk, sötét-barna-sötétzöld és fekete erdő volt, tim burton, ilyesmi, volt kis faház is, meg valami mocsár, meg felette deszkapalló.

És emlékeztet egy másik álmomra, ahol budapesten jártunk, valahol délen, hegyek oldalán, erdők szélén, a város alattam, mint egy vidámpark, egy kockásrács túloldalán...

sokat utazom erdőben is, ott leginkább gyalog - vagy autóval valahogy. ilyenkor mindig félhomály van, vagy hajnal, vagy esős idő. (erdő, erdő van idebent)

a.) A személyiség lapot, a lélek-lapot és az évi fejlődési lapot az asztrológia és a numerológia (van olyan jó, mint a randomizálás?) kombinálásával határozzuk meg.

A személyi lap a személyiség fejlesztendő tulajdonságait mutatja meg. Ezek olyan tulajdonságok, amelyeket nyíltan kimutatunk a világ felé, olyan eszközök, amelyekkel a környezetünkre hatást gyakorolunk. Ez a lap mutatja magunkat a világ felé, milyen feladatokat kell elvégeznünk a világban, milyen célokat tűzzünk magunk elé.

Kiszámolása: születési év + hó + nap

XI. Igazságosság.

b.) A lélek-lap mutatja meg, milyen belső tulajdonságodat kell fejlesztened. Ezek olyan rejtett belső erők, amelyekkel megtalálhatjuk az utat igazi önmagunkhoz, a belső mesterhez.

Kiszámolása:

Add össze a személyi-lapod számának számjegyeit. Ha a személyi-lap tízes alatti, akkor a lélek-lap ezzel azonos. Kivétel: ha huszonkettesre jön ki a személyi-lap, akkor a személyi lap: Bolond, a lélek-lap pedig a 2+2=4.

II. Főpapnő (muhaha)

c.) A fejlődési-lap azokat az energiákat, feladatokat mutatja (fejlődési fokok, kihívások), amelyek az adott évben legfontosabbak.

Kiszámítható: adott év + születési hó + születési nap

X. Szerencsekerék (jihhhá.)

szeretlek titeket :D

juteszembe, kéne Firefly már valahonnan megnézésre, mert. Mert ugye.

És Karel Fialából is kéne írnom - még soha nem játszottam okkultistát, még gimnazista kiadásban sem. Nos, tehát akkor utána kéne néznem hívószó szinten mindenféle összeesküvéselméletes-okkultiának (szkőműves-keresztes-templomos sokszög), az ismeretterjesztett okkultizmusnak , meg úgy általában annak, amit egy 16-17 éves rengeteget olvasó, de amúgy egészen középszerű kapcsolatokkal ellátott csaj megtudhat. Jellegre talán... hm. Vannak mintáim, emtétéből és ld50ről is ^^. Pluszban az a fajta mentalitás, ami megengedi, h kipróbálja a rituálékat, és az első freaky esemény után újra próbálja, mert nehogymár ne tudja meg, mi történt. Nem is vehettem fel a józan ész előnyt :hehe: Ha nem rabolja el a második idézéskor a fizikatanár (testébe bújt ultraszuperkúl pókostünde), akkor vagy egy átkot idéz a saját és barátai fejére, vagy vmi hasonló. Csak nagy mázli esetén marad meg, bár ez ugye mindenhez nem árt.
Ebben az állapotában viszont Ősz Udvar. Ha már visszajött a Sövényen túlról...

...levelet írt a drága valaki megtalálta...
...európából amerikába afrikából ázsiába...

amúgymeg, volt egy hétvége, és ritka szociális vagyok, péntekre például három programom is lehetett volna, de kettőn még részt is vettem boldogan. Emlékeztet más dolgokra, évekkel ezelőttre, amikor ez nem ritka volt. A mindenhol-ott-lenni paradigma kiépülésének erőteljes jelei. Ugye?

A belterj.hus találkozó még mindig hasonló volt, ülök, figyelek, mert hozzászólni nem tudok/nem akarok, és mire beszélhetnék, már elfelejtem, hogy kell. Éppen kicsit más világ.

Aztán mentünk Gyárba Nekromantikára ("falak mentén árnyas gótok"), tulajdonképpen jó volt, csak... nos, a Cinema Strange nem az a tipikus tánczene. Meg a hasonszőrök. Hangulatos háttérzene, vagy odafigyelőszene, de most fárasztó volt. És szeretnék beszélgetni ottaniakkal, mert kiváncsi vagyok. Azt hiszem.
Legközelebb majd valami másfajtábbra mennék, nem feltétlen a másik végletre, de talán. Érti, nem érti.

A szombatot a Bázison töltöttem, vágtam hagymát kajáért cserébe, meg úgy általában jól éreztem magamat (bár fura ez, mióta elköltöztem, voltaképp sehol nem vagyok otthon, csak néhol otthonabban, mint máshol). Realizáltam, h RBG igazából tökéletes alapanyag Figyelőnek, (vagy Hermész Rendi mágusnak, vatevör), született D10 töredékszöveg és dallamtöredék, és egy újabb ötlet filmre, ezúttal vígjáték, és bármiféle hasonlóság a véletlen műve, muhaha.

Vasárnap rohangáltam próbára késve, mert félrebeszéltünk, aztán ebédelni, aztán játszani.

here is my deal with death
its seven lives i have
despite my deepest fall
i haven't spent them all

i never do look back
i never turn my head
i never raze my past
i never stop my march

come! no night too dark, no road too long
run! no rain too hard, no wind too strong
pray! no blood too red, no cut too deep
stay! no pain too bad, no track too steep
faith! i'm bound to live my destiny
hail! my longing for eternity

all i want is to fullfill
praise my mission, bless my will
if you kill me, break my neck
seven times i'll resurrect

forever seek my dream
days and nights and endless stream
come with me
my march goes on
today i'm here
tomorrow gone

(in strict confidence:seven lives)

Kóbor kisasszony.

Néha látok valakit, és felismerem, és tényleg ismerős.
Meg csöndben maradok, és megvárom, h hiányzom-e, vagy csak én hittem barátságnak... néha még eszembe jut. (Néha kisodródom a szélére a dolgoknak, és lenézek a Peremről. úgyis elmúlik.)

ehh. hehh.
az a furcsa, h annak ellenére, hogy tegnap éjfél után aludta... feküdtem le, reggel egyáltalán nem az a rettenet kóma volt, mint mondjuk tegnap reggel, pedig akkor többet aludtam. kiérti ezt. hét óra alvás igen, 8 vagy 9 nem?
persze mostanság az Odafenn töltött idő túlnyomó részét alvással töltöm (bár hétfőn asszem olvastam o.O).

Aztán voltam ezen az izén tegnap, volt ott pár szakember (egyetemről, intézettől, cégtől, kapcsolódó helyről) meg néhány érintett úgy egészen random - na, ez volt a vicces része, mert ők beszéltek sokat. Ami egyrészt jó, mert rájuk vagyunk kíváncsiak, másrészt viszont rengeteg felesleges dolgot is tudnak mondani, és úgy hozzáértőnek tűnni, h nem azok. Nekem hasznos volt a dolog, de pl kisebb csoportban, célirányosabban beszélve... namindegy.

Este leestem a Rocktogonba, ahova már évek óta nem, és előtte is csak egy-két alkalommal, Vashölgy koncert volt, amit LeFay lekésett kb egy órával, de legalább tudtuk végre beszélni.

Ja, Farkas kiírta a főnixes pályázatot, jófej leszek, ideidé... linkelem (oldal közepetája a pályázat), hátha csinálok magamnak konkurenciát (ha van olyan lú... érdeklődő személy, akinek annyi elég ehhez, h ha jót ír, akkor megcsináljuk filmen, ráadásul még bele is tud szólni, ha ügyes :D)

Ma még lesz belterj.hu-s tali, meg gótbuli, nézek bele a napsütésbe.

Ja, Vashölgynek: Zoltán jót kacagott a szilveszteri sztorin (nekem meg vicces volt énekelnem az énekeket ilyen felütés után ^^).

Eddel a próba kifejezetten jó volt, nekem meg amúgy sem árt néha próbálni. De tényleg amikor kipróbálhatom a mondataimat meg a gondolataimat, nem azonnal kell jót csinálni, mitn előadás alatt. Úgy hiányzik a gyakorlás, wazze. Namindegy.

most indjárt megyek valami izére, ami a diplomámmal összeköthető. mondjátok velem, meg akarom írni a diplomamunkámat. meg fogom írni a diplomamunkámat.

néha kellenének emberek, akik azt mondják, de őszintén, h minden rendben lesz, és bizonyítják előre. hogy nem lehetek akkora szarban. (még nem is vagyok.)

amúgy meg a k anyját az egyetemnek, most nézem, másfélszer annyit kell fizetnem, mint gondoltam. hogy ebből hogyan jövök ki, azt nemtom, de nembaj, csak most asszem csökkentenem kell a nem létfenntartási kiadásaimat.. nem, tulajdonképpen nincs most annyi pénzem, h kifizessem az albit meg így hirtelen az egyetemet. pedig mindet kell, és egészen sürgősen, mert az albival már csúsztam, az egyetemre meg nem tudok beiratkozni, ha nem fizetek. persze, ha elolvasom rendesen az értesítőt a neptunon, akkor most nem lepődök meg :morc:

megint eltűnt egy kedvenc szmájlim a csetről :pityereg:

Modern kids future freaks
Following media beats
Everything is on the screen
Can’t find a space
The computer erased your heart

We are modern kids
Living through a screen

No need to scour the streets
Your father is out drinking while
Your mother is home
Reading the bible
And you are on your own

Go ahead let your sun shine
You’ve got to do it your own way
Run away don’t hesitate
Run away go run away go run away

Tenement kids flying on e
Pretending they don’t give a shit
Dancing for something to be
So out of place
The computer erased their hearts

Grabbing today because tomorrow
Is too far away and you are alone

They’re gonna get you
Not gonna let you go
They’re gonna mess you up
Not gonna let you be yourself
They’re gonna tell you
Try to persuade you
They’re always fucking with your head

Run Away …

azért...

Change everything you are
And everything you were
Your number has been called

Fights and battles have begun
Revenge will surely come
Your hard times are ahead

Best, you've got to be the best
You've got to change the world
And use this chance to be heard
Your time is now

persze azt mondanám, h minek ennyi dalszöveg és idézet, de aztán rájövök, h erről szól a blogolásom, hogy legyen felület, ahova éppen leírom, amit aztán majd vagy visszanézek, vagy nem, amiből vagy levonák az olvasók a következtetéseiket, vagy nem...

pl. felhívtam a képzeletbeli lakótársamat, és valószínűleg valóban képzeletbelinek marad a pár perces beszélgetés alapján. még nem tudok véglegeset mondani, majd holnap este, csupán erős sejtés, márcsak amiatt is, mert a türelmem véges. Pláne úgy, h a féléves egyetemi tandíj miatt... egy hónap múlva ilyenkor érdekes lesz az élet. Nembaj, ez tipikusan olyan, ami miatt majd egy hónap múlva pánikolok. Addig nem. szabad.

hm, kéne írnom bejegyzést Yasmin nevében is, meg Kóbor nevében is, hamár lehetőségem adódott a hétvégén játszani.
i loose myself. fragmentálódok észrevétlen repedések mentén, nem a nagyon mentén, azok részei a konstrukciónak. kis tükördarabokra esem szét és akkor is malkavita maradok, ha ez az egész nem létezik, csak ... (szünet).

melegben akarok ülni és hülyeségeket beszélni. nem kell ehhez alkohol, csak olyan emberek, akikben megbízom ennyire. (jájj, és ezen a vonalon viszont elérzékenyülök hamar, szal leállok.)

Pink Water 3

Je pars, je ne reviendrai jamais
Bientôt le monde m'aura oublié, tu sais…
Que j'aille lalalala ...
Tu vois …

Je recherche un endroit pour me cacher
Et pour me fâner en paix
Ne jamais les croire
Quand ils t'en parleront
Si tu pouvais me voir…

Je partirai et je resterai
Seulement vêtue de toi
Souviens-toi encore
Quelques fois de moi…
Et ne leur pardonne pas

Get me out of this place
Get me out of this place
Get me out of this place

Je pars je ne reviendrai jamais
Des roses
De l'eau de rose sur moi…

Deux filles dans un jardin
Un jardin étrange
Mais retiens moi par la main
Et si demain
Tu ne me rejoins pas
Alors continue sans moi

Je partirai et je garderai
Que des restes de toi
Souviens-toi encore
Quelques fois de moi…
Et ne leur pardonne pas

Get me out of this place
Get me out of this town
Before I drown in your deep
Pink water
I won't remember your face
I can't remember your
Frown
Because I'll drown in your deep
Pink water

10 ... 9 ... 8 ... 7 ... 6 ...
5 ... 4 ... 3 ... 2 ... 1

Je pars, je ne reviendrai jamais
Bientôt le monde m'aura oublié, tu sais…

Je partirai et je resterai
Seulement vêtue de toi
Souviens-toi encore
Quelques fois de moi…
Et ne leur pardonne pas

Get me out of this place
Get me out of this town
Before I drown in your deep
Pink water
I won't remember your face
I can't remember your
Frown
Because I'll drown in your deep
Pink water

hm, indochine-t hallgatok. meg aztán pál utcai fiúkat, mert indulnom kell lassan és ilyen nincs otthon. és az, h több szót értek és szétasszociálhatok (megminden), és a nemtommi még elrepít.

Nem lesz már győzelem
Nem lesz már vér a fűben
Nem lesz már győzelem
Nem megy ember az űrbe

vannak hirtelen érzések, a leggyakoribb az, amikor belevág a szívembe valami, és ez általában nem saját, hanem az, amikor a másikban felismerem a sajátot. (amikor mosolyogva mondja, h neki miért rettenetesen rossz, és én is mosolygok ilyenkor, és értem, h miről beszél mert én is, és még fontos is, de félek, h tőlem nem fogadja el, és ez mindjárt dalszöveg, most már nagyon fáradt vagyok.)
van a hirtelen félelem. ez csak néha, és sosem jó.
van a hirtelen döbbenet, a színtiszta meglepődés, amit még egy-két napig fel tudtam magamban idézni, h váó, tényleg, és nevetek.

jó lenne ilyet mindig tudni felidézni. a hirtelen impulzusokat. ma este hamar aludnom kell, és írnom valamelyik folyó projektet, és talán filmet nézni, de akkor inkább aludni.
majd elmúlik.
ezért kéne otthonra net.

hány évig tart még a bál?

hjajj.

jó úgy haladni a városban, h be kell osztanom, mikor simogatja az ajtót a lány a nappaliban (innen kell folytatnom, el ne feledjem), és mikor figyelek Jolánra, h milyen hangon és mozgással, és úgy általában lassan nem ártana összeilleszteni a két jelenetben az embert.
Csak ne sípolna a fejemben a diplomamunka is.

Nagyon furcsa volt Eddel próbálni tegnap, majdnem új a jelenet, de mégsem.Mert én ugyanazt csinálom, tehát a lejárás meg az átgondolás meg a karakter a részemről már megvan, de, mivel Ed más mégiscsak, máshogy reagál... máshogy mozogja le ugyanazokat a mozdulatokat, ezért nekem is kics... nagyon máshogy kell reagálnom. Izgalmas, mindent összevetve. Rákényszerített, h átgondoljak nagyjából minden mozdulatomat és hangomat (amik mondjuk most amúgy is olyan mesterkéltnek tűntek, h ihajj).

Aztán próba után lenéztem még a rockrandiba is, hamár.
Aztán meg most álmos vagyok nagyon.

amúgymeg. neten akarok Odafentre. És a képzeletbeli lakótársamat akarom, hogy vattafakk, mikor jön, és egyáltalán. nem mondanám, h pezsg bennem a munkavágy,de úgy általában oké van. Aludni kéne még. Furcsa volt, mert nagyon élénk álmaim voltak, és jó élmény volt belőlük ébredni, még akkor is, ha mostanra már elfelejtettem őket.
Utaztam sokat villamoson és vonaton, ez tuti. jaj, meg persze, az volt, h nem voltam emtété táborban, és most lett vége, és néztem a fórumot, h milyen volt. utána meg az volt, h tábor eleje, és megkaptam a csapatomat, mert törzsfő lettem, és egy csomó kifejezetten érdektelen és ismeretlen ember volt benne, senkit nem ismertem, és amúgy kedveseknek tűntek, de... már előre féltem, h most akkor mi lesz, h senki ismerős nincs.
Meg gótbuli is volt, valami új helyen, és szimpatikus félgeek ismerős srácok csináltak ott bulit, de nekem meg Komával volt megbeszélve találkozóm valamikor este, és még őt is el kellett érnem, de vonat vitt be a városba, és már nem emlékeztem, mit beszéltünk meg, és hideg volt.

yoreggelt.

meggyógyultam, azt hiszem. munkás egy gyógyulás volt, péntek este elmentem a szappanoperoidákkal buliba, még köhögősen és náthásan kissé. Nem, a Morrisons2 nem jó hely péntek este, sok az ember, és az, h nem lehet elférni a tánchoz jobban zavar, mint a zene maga. (Meg nem raktam le a táskámat sem, mert annyit nem ért meg, de így mégannyira sem fértem el.)
Úgyhogy 11kor leléptünk (volt vagy 20 perc, mire megtalálták a kabátomat :D ), átmentünk a Bázisra, és hajnali félötig játszottunk. :geek:

aztán szombaton vidéken funtineli, aztán vasárnap délelőtt próba (jelemzméretezés, megbeszéltük, h ki mit gondol, és az jó volt, meg súgtam, meg bezslgettünk, de próba nem), aztán mentem drímőrhöz jáccani megint. that's my life ^^

áááá, meghallgattam srakker nyomán a portal zárózenéjét... vagy 5ször egymás után...


csak, h nektek is. jó. legyen.

I've experiments to run.
There is research to be done.
On the people who are still alive.
And believe me I am still alive.
I'm doing Science and I'm still alive.
I feel FANTASTIC and I'm still alive.
While you're dying I'll be still alive.
And when you're dead I will be still alive.
STILL ALIVE

(közben halflife soundtrackeket is hallgatok ám.)

tegnap este kitaláltam, milyen sztoriszálat kéne még belerakni az izébe, h ne legyen annyira művészfilmes (és rövid), tulajdonképpen még izgalom is lehetne benne, meg minden.

amúgy a tegnapi másfél film (taken befejezése és a transiberian) eredménye részben a sztoriszálötlet, részben meg az, h szere... tudtamén, h ismerős volt az arca.
á, csak a transiberian egyik szereplője. a filmben különben olyan ideges lettem egy másik szereplőre, amilyen ritkán szoktam lenni - a főszereplő csaj kifejezetten agresszióra irritált a ... azzal, h nem mondta el, inkább feltűnően titkolt és rejtegetett. És nem mondja, és nem mondja, és wazze, valaki vagy hazudjon feltűnés nélkül, vagy mondjon igazat. Gváhh.
amúgy kellemes film. érdekes is, szép is.

A Taken is egy jó darab, meglepődtem rajta, h tetszik - nem számítottam rá, akciófilmről lévén szó.

A másik két filmmel együtt persze nem túl bíztató világkép rajzolódik ki. Az azért mennyire ironikus, h pont az ellen tesznek az emberek, ami miatt hatalmuk van arra, amit tesznek. Hogy mi magunk rakjuk a fejünk fölé azokat, akik bántanak. Ennek természetesnek kell lennie?

kettes számú kedvencem az ájtíról ma lila pulcsiban volt. jájj.

0:34től. (lusta vagyok megnézni, h kell időponttal linkelni).

Tegnap megtettem az első naaagy lépést a köv forgatókönyv megírásá...ért-hoz (oké, tudom, még magyarul sem ártana megtanulnom), elmondtam Komának, neki meg tetszett az ötlet, és, ha van rajtam kívül ember, akinek tetszik, akkor hirtelen a saját szememben is megnő az értéke. Mostmárcsak annyit kéne, h például megírom. Kezdetnek kitalálhatnám, h mi legyen benne, milyen sorrendben, meg ilyenek. Háhhááá.

Ne röhögj, be vagyok gyógyszerezve. A láz az egyedül, amire szedek vmit.

ja, meg felvettem vmi diplomatervezést, hátha.

és nincs-e meg valamely kedves ismerősömnek a Rent musical, és nem érdekel e valakit, h megnézze velem ^^.

jájj.
elfelejtettem, mit akartam. de tényleg - valami köd repült rá az agyamra.
aludtam 11 órát kb, vagy egy kicsit kevesebbet, mert felébredtem sokszor.
this times like these
a hétfőhöz akartam még, de már tegnap, h egyrészt a randiban találkoztam whoisnottal, és így eggyel csökkent a kilinkelt ismeretlenek száma, (és hallgattam Protokollgésával vitatkozni részegen - h ki volt mennyire részeg, az képezheti vita tárgyát), aztán hajnalban összefutottam viaszbabával, emtété szpotting jól. Fogok én ma aludni sokat.

asszem beteg vagyok, de Lichi kolléga mindenképp. időközben hazament, én meg itt dszédülök tovább, de van bennem gyógyszer, és elhiszem.

tegnap megnéztem az Ópiumot, tetszett, egyrészt szép volt, meg nézni jó, meg 20. század eleje, meg kellőképp furcsa, meg másrészt az őrülettel foglalkozó dolgok mindig megfognak.
Ilyenkor mindig tudom, h csak átmenetek vannak, hogy csak attól függ, hogy hova rakjuk az emberit és emberalattit elválasztó határt. Meg, h a másik embernek tekintése nem átmenetes.
Meg.

Ehh, most láton, persze a hétévégn lesznek mínuszsokfokok, amikor vidékre megyünk. és pakolni kell, nyilván. fákk. meg hátha nem leszek beteg addigra.

hm, tényleg vannak ősz hajszálaim? vagy persze, csak naggyonvilágos-fehéres-ezüstös szőkék, vatevör. Kúl.
Tegnap jó ötletnek bizonyult lelátogatni a Randiba, mert emberekkel találkozni jó. Azért majd, ha elmúlik a világválság, nem hagyom meghívni magamat ennyit :P
--
most nézegetem emtétés blogokat, és eszembe jutott, h végül nem mentem LEPre. Hat vagy hány éve először. Asszem ez szorosan összefügg azzal, h nem csináltam semmit rajta. Mert egyrészt nyilván rossz lett volna úgy ott ülni, h csak néző vagyok - ezzel a helyzettel még mindig nem vagyok teljesen kibékülve, és lehet, h nem is leszek -, másrészt meg tuti találtam volna bármit, amiben résztvehetek, ha szerettem volna menni.
Volt ilyesmiről szó szilveszterkor is. Fura, én semmi nosztalgiát nem érzek már az emtété irányában. Ami van, annak örülök, de nem bánom/sajnálom az elmúlt dolgokat. Nem aggódok a sorsa miatt - mert szerintem, amíg vannak akiknek fontos, addig lesz, csak tenni kell érte. Amikor kellett, én tettem, úgy érzem. Lehet, h önző szempont, de én azokat a dolgokat vállaltam a társaságban mindig, amiket szterettem volna, h legyenek. Énekkar, Színitosz, tábor, helovín, lepes akármik, tulképp mind. Node asszem ez az, amit nem szabad, és nem is lehet másért. Mert pénzt nem kapsz érte. A tapasztalat meg megint önmagadért szól. az is, ha barátokat szerzel.
Ja, jut eszembe, nyilván most pénzem sem igazán volt, és előző este "elittuk" vérlepkével a filterben a belépőt ^^ és viszonylag későn jutott eszembe, h akár mehetnék is, mert mér ne. Szép történet, kár, h szomorú a vége.

Ha minden igaz, akkor ez a plakát már egészen közel áll a véglegeshez (remélem, lekopogom).

Január 31, este hét, RS9.

Ja, a Körmagyarban meg az egyik játszótársam beugró lesz, szal csupa izgalom az élet.

Nincsenek konkrét újévi fogadalmak, talán olyasmik, h megírom a diplomámat, meg úgy általában megírok dolgokat (mittomén, most megint akarok forgatókönyvet írni, mert azt többé-kevésbé sikerült, és annak még eredményét is látom, amennyiben leforgatják); szociális leszek és találkozom és beszélgetek emberekkel; és igyekszem nem pánikolni olyankor, amikor megszeretek embereket.

2008ban megtanultam egy csomó dolgot, leginkább olyasmiket, amik a fentiekhez vezettek. Például azt, h az őszinteség még mindig jobb, mint a kivárás (mert én ilyen őszinte ember vagyok, muhaha) (saját bőrén, ugye?). Hogy minden igencsak mélypont ellenére én ezt élvezem. (Mondjuk provokálni nem kéne a Mesélőt, mert a feldobott labdákat leüti.)

Ja, nem minden vámpírra ugranak rá a macskák. Vagy Kapucsínó és Drazsé különösen elnézőek velünk szemben.

újra a netelérésem honában, azaz a Cégnél. csaképp időm nincsen mkostmeg túl sok, mert év eleje és munka, pedig annyi mindent szeretnék mo... oké, tudom, személyesen megminden, de persze azt is megteszem, amikor épp találkozom emberrel (vagy farkasemberrel vagy vámpírral vagy mage-dzsel).

volt itt ugye Óév, és most van Újév, ami kellemetlenül vakítófehér, a januárt sosem szerettem igazán, mert olyan... új. steril. Elveszett már december fényfüzéres bája, a hideg maradt, meg szerencsére a hideg napsütés sincs.
Ellenben baromi hideg van, amikor várni kell az éjszakaira, és a Duna még híddal a tetején is komoly akadályt jelent, mert, ha tegnap éjjel átsétáltam volna (és talán gyorsabb lettem volna, mint a busz, bár nem biztos), akkor ma nem csak köhögnék.

szürreális, wazze

koccintottunk a szürrealitásra, lekéstük az éjfelet, és végül nem játszottunk a megalakított drow kommandóval (én már nagyon szeretnék végre gonosz karaktert, ó, jajj), és tavaly az utolsó pillanatban egy zseniális csavarral hatalmas (ámbár nem behozhatatlan ;) ) előnyt szereztem a szürreális szappanoperaversenyben. levegőkifújás, 2008 fényei kialszanak, itt ez a 2009, amire meg a Hold jött ki lapnak (meg sok egyéb más is RBG értő tolmácsolásában szilveszterkor).

szeretnék fényt a szakadék végén, h ne kelljen lenéznem. köszönöm.

lehet, h idén már nem leszek neten. úgyhogy, nem írok listát, vagy talán majd jövőre, talán magamnak, nem tudom, azért minden kedves olvasómnak (és most valóban kedvesek) azt kívánom, fel tudják használni az évvéget és kezdetet, amennyire csak szeretnék, meg persze a kötelező buli is sikerüljön ... a lehető legjobban.

Én meg nemtom, azt hiszem igyekszem nem elfelejteni, hogy a kapaszkodók azért vannak, h kapaszkodjanak beléjük, és....

csak ne ez legyen a vége.

Mételynél találtam:

Jack Russell Terrier

The Artist

You, my friend, are an artiste! Fuelled by a hounding sense of creativity and an untameable desire to express yourself, you see the world through rose-colored glasses one day and then wrestle the curtains closed and turn off the lights so you can ponder life the next. Your dog-eared journal is filled with brilliant ideas about rescuing the universe, yet you have trouble training your noggin on any one of them for any significant amount of time. Your originality occasionally manifests itself as performance art, and you love showing off your amazing athletic abilities in front of an audience. When it comes to taking on the leader of the pack, you’re not afraid to sink your teeth in - and won't loosen your grip until you've gotten your point across.

FAMOUS JACK RUSSELL TERRIERS: Vincent van Gogh, Virginia Woolf, Prince, Janis Joplin

LIKELY PROFESSIONS: Painter, Architect, Software Engineer, Activist

Smashing Pumpkins-t hallgatok, próbálom valahogy összekaparni a hangulatom. Tegnap este nekikezdtem a Harcosok szövetségének, de az első 20 perc után rájöttem, h nem akarok háborús filmet nézni - bár érdekesnek tűnt, koreaiak, 1950, ilyesmi. Úgyhogy inkább megnéztem a Mágia színét és fényét, ez már jó ötletnek bizonyult. SZÉLTOLÓ KÖZELI ÉLMÉNYEM VOLT.

ma megint kihúztam a kelyhek V. lapját, körbenéztem alaposabban a neten, mit is jelent. Azért tetszik, h ilyen... sokféle megközelítése van a lapoknak. fákk, kihúztam megint a neten is, amikor kipróbáltam az egyik oldalt ... freaky. ja, a leírása viszont szószerint ugyanaz, mint amit az előbb olvastam ^^

"Jelentése jóskártyaként:
Kedvező pozícióban vagy fejjel felfelé:
A vártnál kisebb örökség. Rossz házasság. Egyszerű örömök aszkétikus megtagadása. Egy frusztrált feltaláló jelleme. A boldogság kelyhei kiborultak. A nyugalom helyet ad a nyugtalanságnak. Félünk, hogy mindent elveszítünk. Melankólia és csalódás. Van azonban kiút a boldogtalanságból, feltéve, hogy keressük a megoldást. Át kell alakítanunk az életünket. Ha sikerül, még nincs elveszítve semmi!"


"A Kelyhek Ötös (The Five of Cups) neve Csalódás, hiszen míg a Tűz örömet leli a túláradó energiákban addig az öröm vize természetéből fakadóan nyugodt és bármely felkavaró áramlatot csak szerencsétlenségként lehet értelmezni. (Ajánlott értelmezés: általában ez egy szomorú érzés, mint amikor valakit elárulnak, vagy kihasználnak, és ami ezt még rosszabbá teheti, ha nem látja az okot, amivel kiérdemelte ezeket.)"

"KELYHEK 5 - CSALÓDÁS (The Disappointment)
Kulcsszavak:
Mars a Skorpióban, megvalósulatlanul maradt remények, elveszett egyensúlyérzék, problematikus kapcsolatok, régi sebek
Jelzések:
Vagy bizonyos túl nagyra törő reményeid omlottak össze, vagy valahol mélyen benned lappang a csalódásodtól való félelem. Itt az ideje, hogy levond a tanulságot"


A hajó.

Minden kikötőhöz, amit elhagyunk tartozik egy kikötő, amibe visszatérünk.


...

muhaha.


és most a szerencsekereket (X. kártya) is kétszer kihúztam, elnézést, abbahagyom, mielőtt paradoxont húzok.

I know the pieces fit cuz I watched them fall away
Mildewed and smoldering, fundamental differing,
Pure intention juxtaposed will set two lovers souls in motion
Disintegrating as it goes testing our communication
The light that fueled our fire then has burned a hole between us so
We cannot see to reach an end crippling our communication.

I know the pieces fit cuz I watched them tumble down
No fault, none to blame it doesnt mean I dont desire to
Point the finger, blame the other, watch the temple topple over.
To bring the pieces back together, rediscover communication.

The poetry that comes from the squaring off between,
And the circling is worth it.
Finding beauty in the dissonance.

There was a time that the pieces fit, but I watched them fall away.
Mildewed and smoldering, strangled by our coveting
Ive done the the math enough to know the dangers of a second guessing
Doomed to crumble unless we grow, and strengthen our communication

Cold silence has a tendency to atrophy any sense of compassion

Between supposed lovers
Between supposed lovers.

And I know the pieces fit.

nem mondom, h minden szavát értem.
érintőlegesen eszembe jutott a feltételezett blogbejegyzésemről.

mert azon gondolkodtam, hogy hogyan tudom csoportosítani és kategorizálni a szeretetet. hogy van az az általános, leginkább csoportra és nem személyre vonatkozó öröm, ami karácsonykor meg egyéb hasonló hepöningekkor erősödik (pl emtététáborban). Ez azért jó, mert ettől kapásból szimpatikusnak találom az embereket, meg nyitottabb vagyok, meg nagyon tudok nekik örülni. És nagyon jó ugyanazt visszakapni, mert igazán nem kerül semmibe nekem se - ez ad értelmet a mindenkinek köszönésnek 3nál nagyobb tömeg esetében, meg az előadások utáni gratulációknak is, és ilyenkor őszinték az előadástól függetlenül.
aztán van az, amikor annak örülök, hogy közös gondolatokat találok a másik emberben. "Ach, van, aki egy kicsit megért". Ez már konkrétabb,és ekkor már valóban érdekel a másik ember, nem csak úgy általában vagyok nyitott felé. ilyen kategóriás emberből is van egy pár, bár ez elég képlékeny, mert az alatta és felette levőből is van erős átjárás.
de a közös téma/érdeklődés nem elég. van ez a bizalom nevű dolog, s mivel szorosan összefügg az önbizalommal, ezért viszonylag szűkösek a készleteim.
általában azt tartom barátomnak, akiben, amellett, h az előző szintek alapján kedvelem-szeretem őket, még meg is bízom. mittomén, hogy ő is nagyjából ugyanannyira tart fontosnak, hogy ugyanúgy érdeklem, mint engem ő. hogy ugyanúgy szeretnék vele megosztani mindenféléket, amik vannak körülöttem, mint ő velem. van ilyen.
(de közben ebédeltem és elvesztettem a fonalat)
...
szóval, ha távlatilag nézem, egy-két éve volt egy darab legjobb barátom, meg néhány ember, akik a harmadik körben voltak, és sokak, akik a negyedikben (néha kevesen, ha nem volt energiám). Jelenleg nincsen legjobb barátom, mert a kizárólagosság luxus. A második körben vannak néhányan (egy kézen megszámolós, és pontosan tudom, kik azok), (bár néha ezt is luxusnak érzem egy személy miatt, mert néha azt hiszem, ennyire jóban vagyok vele, aztán rájövök, h ő valószínűleg nem, és olyankor nekem rossz :bociszemek:), harmadik körben még többen, és határozottan többen, mint régen, a negyedikben meg... hát mittomén, sokan, mint eddig.
...
ehh, ez a gondalatmenet és szétfoszlott, végig kellett volna szegni, de amilyen hanyag vagyok, ez se megy.

úgyhogy inkább azt mondom, hogy néha annyira egyszerűnek tűnik szeretni, amikor (álmodj rólam, ahogy én is rólad) a másikban kábé azt látom tükröződni, amit magamból érzek. Ha bízom a saját szerethetőségemben, akkor sokkal könnyebb, olyankor bírok én is kezdeményezni. És merek örülni. Mert ez csak döntés kérdése. (hiába látod, h szép az élet...)

néha le akarok ülni, és megmndani, és valahogy elérni a valóban kölcsönös bizalmat. néha azt hiszem, h sikerülhet. aztán rájövök, hogy nem.

tegnap... ma hajnalban még blogot fogalmaztam fejben (hahh, a folytatódó monológok és dialógok biza, de a blogban még megmaradnak ugyebár), ma reggel meg minden fáradt sejtem meggyőződésével tudtam, h este nem megyek sehová, és ugyan hullámokban tör rám az álmosság (meg a józan ész még sikolt, hogy de holnap meg főnikszbuli), de ez a harc még nem dőlt el. majd este.

furcsa volt hazamenni, az agyam képes hatalmas váltásokra, úgy tűnik, átmenet nélkül. vagy nyilván eltolom az átmeneteket valahova máshova, ahol nem olyan feltűnő.
(a placebo klippekről meg megint meggyőződésemmé vált, h olyan pasim kell, hogy legyen, aki alkalomadtán festi magát, legalábbis a szemét kihúzza feketével. vannak elvárásaim az élettől, ehh.)

Tegnap a funtineli jó volt, rátelepedett a karácsony vagy vmi ilyesmi, mert próba közben még volt elnevetett jelenet is. Ezúttal ne felejtettem el egy változást sem, büszke is vagyok, a meghajlást a normál kereteken belül bénáztuk el, az aranytíz az első félév legkényelmesebb színháza (a vidékeket leszámítva, de az más). Aztán ettünk a harmadévvel mekiben meg Komával boroztunk zárásig, megint megállapítottuk, hogy, aztán ködben hazamentem. Bármennyire gyönyörű a 11. kerület, meg a fák a macsaköves út (emléke) felett, meg a borostyán a házak falán utánozhatatlanul, a rétem kompenzál. A bal oldalán a fák között este már-már erdő, és földre léphetek, nem betonra, köd van, fű, néhol fagyott hófoltok.

(a 80as évek wave-punk arcát szeretem.)

Ja, megtudtam még a múlt héten, hogy macska vagyok, de az utolsó életemben (ach, goth). És nem vagyok plüssállat (és valóban, még goodbájkitti sem).

Szombat este megnéztem a Tront a CDfűben, messzi gyermekkoromból visszhangzott a történet, és akkor azért csoda volt számomra az egész, még olvastam is, megminden. Úgyhogy most is letörölhetetlen vigyorral figyeltem, h a programok megpróbálják eltalálni egymást, a programozók a gonosz cégvezető ellen beszélgetnek, és még a csaj is zseni. Én szeretnék még ilyen filmeket. Sokat, amik talán még okosabbak is.
Szocializálódtam, csekkoltuk egymást ...ProtokollGésával, asszem mindketten pipát raktunk egymás neve mellé. Jó választás.

De nem ezeken gondolkodtam. Azt majd egy másik, pár órán keresztül írt bejegyzésben teszem meg, ha még egyáltalán eljutok addig.

mindjárt összeszedem magam és cuccolok haza, viszek még egy adag könyvet, h legyen kultúra is. Arányaiban javul. Egy kicsit. Mert a kevésről könnyű növelni.
Ma még pihenés, holnaptól meg nem, mert reggel, meg délután meg este. Aztán már munka is.
Fura lesz.

Büszke vagyok, apámmal Rómeó+Júliát nézetek, és tetszik neki - és szerintem is abromi jó feldolgozás, ehhe, amikor a giccs életre kel, kábé.
Szeretem ezt a töménységet, a barokkos fraktálokat.
Közben elkezdtem egy régi karácsonyi ajándékomat olvasni, mert idén nem kaptam könyvet (csupa hasznos ajándék, vasaló, hajszárító, tea, üvegpohár, fülbevaló, nyaklánc, meg persze gyertya). Most már, úgy jó 10 év távolságból maga a regény nem olyan lenyűgöző, de még mindig tudatformáló hatásaim közé tartoik. Még mindig az első percben magába szippant a világ, és rájövök, hogy tulajdonképpen azért olvasok én ennyi ... fantasztikus regényt, mert azt szeretem, amikor a nem-reálist reálisként kezelik. Amikor nem létező helyzetek problémáit vizsgálják (hogy milyen nyomasztó, amikor hirtelen a kezedbe kerül a Gyűrű, és mindenki azt keresi, és az egészhez semmi közöd, vagy milyen, amikor beültetnek a fejedbe egy chipet, és kiderül, h a fejfájásod nem normális, meg a húgodat elzárták tőled, mert átváltozik valami izévé).
Bármennyire meginogtam a gondolatra, hogy esetleg most egészen mundén, egyszerű sztorit találjak ki, nem érdekel. Azok a történetek másokra várnak.
Közben Rómeó megtudta, h Júlia halott. Kár, h Mercurtio és Tybalt halott.

ehe, 10edszerre sikerult megtalalnom minden billentyut a jelszavamhoz, de egyel[re fogalmam sincsen, hol a magyar billentyuzet. es elnosztagiaztam, h mer is lett nekem gilly a nevem. hopppsz, naugye.
embertelen ez az ejfeli mise, de nem hatralhatok meg (es ha farkas meg nemhivokent megy, akkor ez nekem meg se kottyan. Hha.)
Ja szuleimnel vagyok, furasag, arra emlekeztet, amikor nagyanyameknal, otthonos es ismeros, de mar nem itt vagyok otthon. atrendeztek a szobamat megminden. (aludni akarok).
tegnap az utolso bevasarlasokkor talalkoztam sotetelffel meg drimorrel, en orultem nekik nagyon, de ok nekem nem, nemtom miert. remelem, csak engem nem kedvelnek es nem a banalitas lepi el oket (sotetelfnek elengedem, elvegre o dolgozott, es biztos zavartam.).

nincs konyv, meg talan bele is aludnek, szal meg egy kicsit brozolgatok, aztan ejfeli mise a hidegben, grrrraaaah.

jut eszembe.

Boldog Karacsonyt, kinek -kinek kedve szerint az aldottsagot, es... unnepljetek, meg legyen ertelme az egesznek.

najó, lehet, hogy azért is álmos és gyomorkavargós vagyok, mert tegnap este... volt. volt tegnap este. a hagyományok mindig más emberekkel, kivéve a lakást meg a birtokosát, meg az elnevezést, meg ilyesmik. jó ez.
talán lassan célokat is találok. meg rájöttem, h nem is 8adév, "csak" heted. ehe. he.

nézegetek mindenféle portálokat, én rettentő mód kíváncsi vagyok arra, hogyan kell karácsonyozni, de ... miért nem írnak gyakrabban jó cikkeket, namindegy. nyilván csak.

láncszemekből állok.

Take the Magic: The Gathering 'What Color Are You?' Quiz.

amúgy. nem meglepő. csak eszem nincs hozzá, habitusom, az van.

Btw, most megint kilátástalanság, meg teljesasötét meg ilyenek, nem kell vele törődni, van olyan, hogy épp majdnem elhiszem magamat, van, amikor meg nem, ennyi.

amúgy meg legalább lennék dühös vagy valami, mert az legalább jobb, de tuti leszek, ha még egyszer valaki megkérdi, h hogyhogy nincs barátom, vagy valami hasonló szellemességet ereszt el, mint a zudvarias a függő folyosón. Ez az a kérdés, aminek semmi értelme nincsen (még akkor sem, ha pár hónapja én is majdnem megkérdeztem valakitől). (és legközelebb azt válaszolom, h csúnya és buta vagyok, nyilván azért, :csámmm: )
ehh, még dühös sem tudok lenni.

tegnapelőtt tartottunk adventidézést, az én fókuszaim, azt hiszem, kevésbé hagyományosak, azért volt négy különféle mécsestartóban mécses a szőnyegen, Tünc némi fehér ragasztószalaggal megjelölte a négyszögesített kört.
utána meséltem Section 1-et, mindneki túlélte a küldetést, RBG-nek pl kifejezetten fekszik az ügynökösdi, ahogy elnéztem :D

volt tegnap főnikszkarácsony, levetült a businessnoir, a harmadév örkényei nagyon jól sikerültek, aztán forraltboroztunk. Megint rádöbbentem, h kra nincsen jövőképem, szlatky kérdésére ugyan tudtam válaszolni, de az csak abban a pillanatban jutott az eszembe.
Fogalmam sincsen, h mi lesz velem.

yútúb kalandok

hm. nem tudna nekem vki keresni (és találni) alanis morisette: uninvited-jéhez alapot? :szépennéz:
--
rájöttem, h tulajdonképpen (így utólag, a jútúbos videók alapján) csipázom ezt a torresdanit, hogy kiállt olyan számokkal, amikkel. meg a rúzsamgadinak is jó a hangja nagyon.
de a saját számaik nem tetszenek. sajnos, pedig.

hopp, a jethro tull fíling ^^

ja, ezt meg időközben megnyitottam. szóval tegnap már lefürödtem, mikor TáncTünc hívott, h mennek Cicához, megyek-e. Én meg rájöttem, h az a mobilitás, amikor ugyan lepereg előttem a másnapi fél8as kelés meg az előző napok kialvatlansága és mégis megyek.
A Tescóban megtudtuk, h a kerületben 10 után nem adhatnak el alkoholt, nyilván felháborodtunk, emrt baromság, én meg most azon gondolkodom, h normális-e random szabályokat hozni? Mittomén, hogy 13 és 14 között nem szabad kólát inni, hogy fűre lépni este hat és 8 között tilos, ilyesmi. Meg persze, hogy tuti vendéglátós a polgármester, vagy valamely rokona.
Így folytatják, komolyan mondom, érdekelni kezd politika, meg a tiltakozási lehetőségek (főleg).

jéééééééézusom.

And I touched your face
Narcotic mind from lazed Mary-Jane

tárátáttá...
hogy eszembejutott a nyáranyár anyár.

explain. don't. have to. want to. love you. all. hey you. yeah, you. is there anybody out there?

a szavak a sorminták. a sorminták szövet. a szövet a lét alapja. paradigmák. a töltés süt át a színész arcán.

a nyakamon a sugarak a kezeid, jut eszembe, mármár. akarode?!

learn to fly

zombikám, ma reggel mindenki olyan jófej veled, hidd már el. a futáros srác is aranyos volt, mert megkérdezte, h hogyhogy itt találkozunk a vonalas telefonon keresztül, nem pedig a mobilon.

tegnap meg Koma kiszúrta (vagyis inkább ő), h volt egy tesa, úúgy aki nézett (és aztán odaült hozzánk beszélgetni), Színésznőnek meg megmutattam, h milyen vagyok három korty bor után. megint hülyére röhgtük magunkat aztán a villamoson szorongva (mer az meg sokára jött, és felrémlett, hogy csak azért nem jár, mert megint ketten igyekszünk hazafelé menni), ja, meg nem jöttek le velem az Fészek aljába, pedig hangulatos kis hely az. Gondolom, mindenkinek jobb dolga volt az alvással pl. (nekem is). Azért még megfontolom, megyek-e ma este, de nem hiszem, van szerkesztenivaló dolgom, és aludnivaló dolgom.

Háhá, verseket kéne tanulnom meg ilyenek, már hiányzik.

I am lost
The footprints that I left have disappeared
For now I am driving blind

Accelerate
Without a destination to welcome me
This road is just an endless loop

Every time I close my eyes
The noise inside me amplifies
I can't escape
I relive every moment of the day
Every misstep I have made
Finds a way it can invade
My every thought
And this is why I find myself awake

Directionless
The letters on the signs have long since faded
The sky conspires to swallow me

Paid the price
For burning all the maps to warm myself
I threw their ashes to the wind

Every time I close my eyes
The noise inside me amplifies
I can't escape
I relive every moment of the day
Every misstep I have made
Finds a way it can invade
My every thought
And this is why I find myself awake

Walk away
Time to leave the realm of the familiar
To find a place where sleep can come

Hesitate
For one last time I shout into the sky
To wake the ones I'll leave behind

(assemlage 23 - awake; futurepop (góttuctuc), erre jó ütemben lehet haladni)

furcsa, estére ébredek fel. de úgy ám, hogy egész nap zombiság, és így félöttől egyszercsak majdhogynem ihlet kap el a nyomorult worddel való izélés közben - pedig 20 perccel előtte majdnem sírógörcsöt kaptam ugyanattól a feladattól. most is fáradt vagyok, de ez inkább csak testi és szellemi. ha lenne itt egy photoshop (vagy talán inkább corelizé, mert rájöttem, azzal praktikusabb sokszöveges cuccot szerkeszteni).... namindegy, elmúlik ez is, mert nem használom.

Arra is gondoltam, hogy télleg összerakhatnám a sztorit, mondjuk előzménnyel és körülményekkel, mert ugyan számomra magától értetődő a jéghegy alja, de többeknek nem. Node mikor leszek én annyira motivált, hogy írjak?

Itt balra meg, ha netán szabadidőtök van. Mert a közepén levetítik a film...ünket (azt, aminek én írtam a forgatókönyvét, és a készítését majdnem végigkísértem, bár sajna nem teljesen, mert nem voltam ott az összes munkálatnál.) Szeretnék még ilyet. Tulajdonképpen jó érzés elkészülni valamivel.

újra

mert kitöltöttem megint. hát, lol.

huhh, ez egyre nemjobb. a tegnapi este hasznos volt, aztán ránéztem a budaihegyekre az ablakom (és a panelok) mögött, és rájöttem, hogy azért nem annyira elkeserítő a helyzet, mert van még látvány, van még fantázia a világban, még akkor is, ha konkrétan az életem semmit sem ér a saját szememben sem (hát még máséban). Jólvanna, központi félelmeket piszkálni fájdalmas.
(És ezért nem tudtam mondani semmit, amikor hallottam mástól ahhoz nagyon hasonlót, mert én is ugyanattól félek, és nem tudok őszintén biztatni senkit, amíg magamban nem vagyok biztos. Vagy kitudja. Elemi rettegés, az.)

És a tegnap este eredménytelensége a mai nappal különösen kínos, fákk.

Your result for The Pop Culture Archetype Personality Test...

The Illusionist

Ninja, Robot, Punk, Clown

Illusionists are masters of wit, inventive and clever and capable of thinking on their feet while walking a tightrope. They are entertaining lecturers and cunning linguists, and they love to show off their skills and perverse sense of humor, even if it risks confusing or hurting the butt of their jokes. They are innovative problem solvers, yet cut corners and break rules if it's expedient, and hate even small inconveniences. They have no patience for stupid people, yet are charming when they are not being harassed, and are capable of close relationships with loved ones, who tend to be as clever and entertaining as they are. The rest of the world is seen as an audience to be entertained by these unique, eccentric oddballs.

Illusionists often suffer from Compensatory Narcissistic behavior, a form of narcissism which is derived from a sense of insecurity and weakness, rather than a true feeling of high self-esteem. They seek to create the illusion of superiority and build up an image of high self-worth, yet feel they are not worthy of recognition or prestige. To this end they may ridicule the achievements of others, exaggerate and boast, and otherwise seek the attention and approval of everyone around them, even to the detriment of others. They persistently reach for the stars, wishing for glory and status beyond their means and then feeling frustrated and depressed when their wishes are unfulfilled. Extremely self-conscious, they are prone to feelings of shame and hypochondria, and often underperform out of a desire to get immediate gratification and succcess, rather than taking time to get things right.

Famous illusionist types include Alexander the Great, Sir Walter Raleigh, Thomas Edison, Lewis Carroll and Weird Al Yankovich.

Take The Pop Culture Archetype Personality Test at HelloQuizzy

kapar a torkom, érzem, most ez nem egészség, csak félség. egy kis nyugalom, .... nem, alvás. az kéne már. meg rendrakás és takarítás Odafenn.

Fákk.

különben úgy érzem, hogy most és azonnal kéne megírnom (átírnom) azt a történetet, amit már képekben is látok. Pedig. Minek. Minek. Minek.

Nehéz lesz majd újra elindulni. miután hazamentem.

the game is not over.

mindenki függ

...és vártam.

valamitől. én például. az alvástól (soroljfelötdolgotamitőlfüggszésnevezdmegöthaverodat)

bohócok vagyunk és mind belehalunk

na, ez az üzenet.

furcsák azok a koordináták, amikben megpróbálom elhelyezni magamat. még azt se tudom, hogy ugyanaz-e, mint amúgy másoknál. (leszek annyira könnyű, mint egy boszorkány)engem mindig a mások határoznak meg, meg az érzések, nem a szavak. De, a pék.

Tegnap is jó volt csak ottlenni és ülni, pénteken is jó volt ottleni és, akkor még hasznos is lehettem hirtelen. Kóbor meg visszaért Rómából, rég járt erre. Itt még sosem. Az ijesztő azaz, amikor idegen szituációban találod magadat, és improvizálni kell, és ki kell találni, hogy ki az, akinek eladod magadat, és rettegsz, h lebuksz, mert abba belehalsz. Ez a szerepjáték, amikor ijesztő. Illetve ez, ami ijesztő benne, vatevör.

ott az első sorban ül. akik igazak. aki megesküszik.
hiába mondod, sosem kérted.
cseszheted.
vége.

szétedwáapk. na mostmár elég azért. mindig csörög a telefon, a kolléganő meg kávézgat rengeteget, és csak olyankor zavar, amikor ketten vagyunk. de olyankor zavar, mert mennék én is mindenfelé, és amúgyis.
minket egytől egyig felzabál az élet.

mert amit el akarok mondani azt miért nem mondom.
(mert nem akarom elmondani, mert magában beszél és kutyahúst zabál)

és jól sikerült a film, azt mondják, és kezdem elhinni, pedig féltem, hogy rosszul írtam, hogy nem lesz érthető, hogy szar alapanyagba próbálnak lelket lehelleni (és még az is lehet, én ezt már soha nem tudom meg azt hiszem, hogy tulajdonképpen most jó e vagy sem, amit én, annyira feloldódott az egész a többiek munkájában. nehéz forgatókönyvet írni úgy, h fontos az elismerés és a tudat, h te tettél valamit.) Nohát, nem tudom. Amúgy jó dolog megvalósítani elképzeléseket. Ritkán szoktam, annyira csak ötletember vagyok.

alice in videoland-et hallgatok, szomorú vagyok, mert nem megyek cp lájvra 8megmondtam előre), megint ráébredtem, h képtelen vagyok olyan kis izékre odafigyelni, h nem feltétlen mondunk el mindent mindenkinek, vagy nem azonnal - bár pár másodperces késéssel leesik, h ja, izé, ezt nem, ezt értsd máshogy, én nem ... én mást mondtam, mint amit.

nem megyek ma se gótbuliba. á, á, á. tulképp semmilyen buliba.



ó, a gumigót-punk kategória... szeretem én a theatre of tragedy-t is ^^

saját felelősségre, mi? mi az, amit nem arra teszek? ugye? nem, igazán nincs most kedvem megfontoltnak és diplomatikusnak lenni. inkább őszintén hülye vagyok, mint... figyelmességet és nyugodtságot hazudó. persze, ez is csak egy póz, de sokkal ... kényelmesebb most. nem, inkább érdekesebb. az udvariasság is egy kezelőfelület, de ... nem tudom.
megígértem Mr. Sarcasticnak, h intézek esőt neki a jégre, hát most igyekszem. Hátha működik még... hogy is kellett,,, valami fókusz vagy valami... ezt a rendetlenséget.

énektanár aszonta, nem kell musicalt énekelnem, és találunk mindenhez alapot...



...

éhes vagyok és álmos, de nemsokára eszem, mert van pizza. fontos lépésre szántam el magam, meg tegnap tervezgettem plakát, de egyelőre olyan... furcsa, nem annyira jön még be, de majd elküldöm megtekintésre a Tanárúrnak.
és kaja.!

hát. énis akarok ilyen arcfestést.

Lancelot tegnap kijelentette, hogy a főnikszes csajoknak pasi kéne, és, hogy miért nincs. Illetve ez utóbbi amolyan költői kérdés volt - gondolom. Aztán Szlatky meg Farkas megmagyarázták (illetve egy-egy fél gondolatot mondtak róla), hogy nekik miért nincs, így legalább Lancelot elmélete megdőlt arról, h a csajok a bénák.
Egyrészt a nem-találkozunk-senkivel vonal. Túltárgyalva, valóban. Én csak azért nem fogok elmenni sehová, hogy hátha ott találkozom valakivel. Nem, buliba nem ezért járok, hanem valóban táncolni és zenét hallgatni, ez van.
Másrészt a házinyúlra-nemlövünk. Ezt először az igazi kontextusában gimiben hallottam, osztálytárstól,amikor megkérdezték tőle, h tetszik-e neki vki az osztályból. Nyilván a legtöbb ember az iskolában - osztályban - tapasztalja meg a problémakört először, mert ez a legjellegzetesebb közösség.
Baromi nagy közhely. Engem már eleve ez a nyúlra lődözéses kép zavar hidegrázósan. Meg amúgy is, házinyúlra nem lövünk, hanem játszunk vele, aztán megfőzzük és megesszük. Ennyit a képről magáról. A mögöttesével megint nem igazán értek egyet. Hiszen honna máshonnan lenne párom, mint a barátaim közül? Nem vadidegen emberbe leszek szerelmes, hanem olyanba, akit a barátomnak is tartok. Kell a közös tevékenység, a közös társaság (ha nem is az összes, de nem árt részben). Tehát akkor vattafakk? Tudomén, ismerem a jelenséget, (és csöng a telefon, és elvezik minden gondolatfonalam a labirintusban), emtétés vagyok, vagy mi, az meg egy... nagy falu. Tényleg, akkor elvileg egy faluban sem szabadott volna falun belül házasodni? Ott is mindenki tud mindenről...
Szóval szerintem kábé ez a nyulas ügy akkor igazság, mint az élet nem habostorta és társai. Vagy igaz, vagy nem. Körülményektől függ. Nem kell végigpróbálni az összes szóbajöhetőset, sőt, érdemes csak olyannal közelebbi viszonyba kerülni, akiből kinézzük, hogy lehet komoly is a dolog, és nem lesz olyan a szakítás, ami meggátolja a szakítás utáni közös társaságban tartózkodást. De ez meg egyértelmű, nem? Vagy csak én vagyok naív? (Tudom, én.) Namindegy, erről lehet köröket futni, meg érdekelnek ellenvéleméynek, vagy más vélemények is, de utálom a kategórikus kijelentéseket. (:D)

Azt hiszem, rég sikerült megbántódnom úgy, h azt ki is mutassam. Úgy, hogy azt ne merjem megmondani annak, aki megbántott (mert abban a pillanatban úgy érzem, baromira nem érdeklem, annyira meg főleg nem, h érdekelje, miért bántott meg). Mondjuk még jó, hogy két perc múlva, ha rákérdeznek, elfelejtem, és csak a váza marad az érzéseknek, és igyekszem konzisztens maradni, és eljátszani azt, hogy ember vagyok és nem egy gép, akit épp otthagyott a lélek. (Háhh, ez a misztikus magyarázat... Lancelot (hháá, találtam megint nevet :D.)

Lélektanilag mondjunk egy-két kognitív disszonanciát, ami úgy hirtelen elkezdett bántani a helyzettől. Ha csak egy lett volna, az még nem baj, azt megszoktam. Sokszor vagyok keresztmetszet, sokszor vagyok ellentétes habitusú társaságokban (bár igazából ezek a társaságok jobban hasonlítanak egymásra, mint szeretnének), rengetegszer hallottam szídni az egyik haveri kört a másik által (jaja, az emtété gyakran célpont, de az nem számít, mert azt könnyű szídni ismeretlenül (és belülről is).
A live-ot meg pláne, de azt meg leszarom, mert nem tudják, miről van szó. Rendszerint akkor sem, ha már voltak valamilyen live-on.
Még közelebbi ismerőseimet is szoktam hallani kritizálni, és ez sem feltétlen baj, mert .... ilyenek az emberek, és amíg el tudom képzelni, hogy ezt megmondják személyesen is nekik, vagy, hogy igazából nemúgy gondolják, csak most ez az ötletük támadt (vagy vhogy ki tudom menteni magam előtt őket), addig oké.
Utálom ezt. Persze, kezdhettem volna vitába, de attól tartok, egyedül engem érdekelt volna igazán.
Szóval ez.

Meg van még egy másik gondolatmenetem is, majd.

áj... héjt... evriting öbáut jú....

nah, tegnap este, miután nekiálltam plakát tervezni, és megfeneklettem mert nem tetszett, amit láttam, és megnéztem három résznyi nikitát, közte a vékonyhangon-éneklős Michael-a-király résszel (és folyamatosna párhuzamosokban gondokkodik az agyam), miután Tulajjal kiszedtük a leesett redőnyt és felszereltem a sajnos-csak-kék sötétítőfüggönyt( a narancssárga ágytakaróhoz tulajdonképpen jobb, mint az általam preferált zöld vagy bordó), még tarotkártyáztam is egyet, és ezúttal meg is jegyeztem (és Elmebetegtől lopott ötlettel megnézem itt a neten is, hogy mit jelenthet).

Szóval. Agyaltam egy sort azon, h magamat melyik lappal jellemezzem, végül a Kardok Nyolcasánál maradtam, mert ott a néni mosolyog, és nem olyan szigorú, mint a Kardok Kettesénél. (Ja, kölcsönpakli, amit visszaadnék ám a gazdájának, ha netán találkozunk, csak már rég nem láttam a Drowt :D)
Igen, de lap szóval. Hát nemtom. Ez vagyok jelenleg én, ráadásul tudatosan választva. Különben azért választottam ezt a lapot, mert érdekelt, hogy mit lát a nő, hogy ennyire megfosztották a külvilágtól. Hogy biztos fontos felfedezéseket tesz ezzel. Hogy aztán majd visszamegy a várba, mielőtt felfázik a vizes a földön. (És nyilván van egy központi kérdésem, ami körül forog életem egy... nagy része, és az, igen, de...)


1. Jelenlegi helyzet: A Főpap
Kiakadtam, amikor ez a lap jött fel. Annyira... semmitmondó számomra, annyira mittomén... férfilap. Unalmas. ezek szerint korrekt az életem etikai szempontból, csak épp unalmas.

2. Konfliktus, probléma: Végítélet
Nohát, ezzel van problémám? Mivel is? a Felszabadulással, a Dolgok Napfényrekerülésével. Mittomén. Nem akarom, h kiderüljenek dolgok? Pedig de. Vagy épp ezaz?

3. Az előző rész tartalmából: Érmék Ötös
Ezt a lapot a múltkor is kihúztam. Nincs mit hozzátennem, ugyan nem egy szép kép, de van a rózsaablak tövében lévő szemétkupacnak is romantikája.

3. Cél: Uralkodónő
Ha Cél, akkor legalább értelmes lap. Mert nyilván. Mert kratívkodás meg életcélok megminden.

4. Távoli múlt: Kelyhek Ötös
Vháhá. Naná. "A kártya ezen vigasztaló jelentéseit nem szabad félreértelmezni, fájdalmunk oka nem csupán látszólagos és a vidámság érzése nem tér vissza hamar. " muhaha. Ő is visszatérő lap, de akkor asszem nem a múltamban volt még. A bácsi áll, és nézi a folyót. Szeretem ezt a lapot, története van. szerintem a Vándor megérkezett valahová, ami már nem ugyanaz, ahova szeretett volna, vagy ő változott meg, és ez fáj neki, ráadásul szomjan hal a folyóparton.

5. Közeljövő: Igazság
Ohh, tehát azt kapom, amit megérdemlek. "...mindenért, amit kapunk vagy átélünk csak és kizárólag magunk viseljük a felelősséget. "

Alapvetően jó irányba haladnak a dolgok, ugye?

ja és a nikitasorozatom második évadja hiányzik :P ó, jajj.
most a harmadikkal kell folytatnom.

fáj a fejem a szívem túl nagy
pararam

elfolyik minden.

amit tudok, azok vékony vonalak, kották, sínek, ágak és álmok.

ne ez legyen a vége

Hány évig tart még a csók
Az arcunkon, ami sohase volt?

különben meg ma is van énekóra, különben nem tudom, melyik megállónál tartok, és engem mindig elvisznek a buszok máshova, és játszottam végre szombaton és jó volt, és szeretnék még ezzel a sráccal lenni, mert roppant szórakoztató élmény. Rpg.

Újra beálltam hát a körbe
A lábam még remeg, de a kezem ökölbe
Szorítom, mintha lenne
Nekem is okom még a küzdelemre

Felemelem most az arcom
A tollamat, mintha a kardom
Lenne, úgy mártom a vérbe
Csak ne ez legyen a vége

Megváltozott minden az éjjel
A legfontosabbat nem mondtam még el
Mindenem odaadom érte
Csak addig még ne legyen vége

Amikor majd rám talál
És így szólít meg a Halál
"Szedd össze pár emléked,
eljöttem végre érted!"

és ott állok majd behunyt szemmel
mint aki már szólni nem mer
hogy el sem köszönhettem tőled
hogy elpazaroltam minden időmet

csak ne így legyen a vége
megteszek mindent érte
egyszer majd te is megérted
hogy mennyire szeretlek téged

elgondolkodtató. namindegy. (nem, mert az ilyen dolgok sohasem mindegyek.)

maradj otthon nézzél tévét. tsá.

tegnap láttam a közelgő Xanax előadás másik két darabját (nem a Xanaxot), és jó lesz ez nagyon. most para van.

jujj. egy hír arról, hogy megint valag pénzt kell az egyetemnek fizetnem, Luca még mindig nem jelentkezett, rettegek a diplomatémától, miért nincs valaki, aki megmondani, hogy hogyan és mikor csináljam?

na, most kib szar kedvem van, csak, h dokumentálva legyen. nyilván ezzel van összefüggésben az is, h baromira nem tudnak érdekelni a kolléganő elképzelései arról, mit kéne máshogy csinálni.
kéne írni pár sort magamról a főnixhonlapra, és bár vannak mindenféle elképzeléseim, meg gondolataim is, asszem tényleg csak valami pár sor lesz.
majd máskor. majd máshol, vagy mittomén. Pedig szép idő van nagyon.
---
szét kell oldani a gondolatokat.
--
nem kéne ezeket hallgatnom, de tulajdonképpen de, mert nem rosszabb tőlük, csak párhuzamos. most múlik pontosan.
--
megtaláltam a dalomat mára

hey you what the fuck is wrong with you

http://www.csszengarden.com/
ó, ha lenne türelmem...
mindenesetre nem árt néha felfrissítenem azt a kevéske tudásomat css ügyben, amit blogok dizájnolása közben szereztem.

ma körmagyar, készülök rája lélekben nagyon azt hiszem, kell ez most nekem. Mármint az, hogy valóban lelket öntsek magamban, valóban elhiggyem, hogy számít mit teszek a színpadon. Hogy fontos a szerep, nem csak töltelék. Néha úgy érzem, hogy ha másik embert akarok játszani, attól hirtelen nem lesz igazi a karakter. És ez nekem rossz. Ha meg igazit akarok, akkor ahhoz magamból kell, de akkor meg elveszik a mássága. Azt hiszem, még mindig nem tudok más ember lenni, illetve más ember őszintesége lenni, csak az önmagamé. Asszem... még mindig azzal próbálkozom, hogy az az ember én vagyok, csak más körülmények között, más értékrenddel, amibe beletartozik a hanghordozás, a mozdulatok is. Különben csak úgy teszek, és azt nem szeretem.
Olyan kevés az az idő, amit gyakorlattal tölthetünk. Lehet, hogy nekiállok verseket tanulni a szintentartásért.

Ja, a photobucketen láttam eddig a legszimpatikusabb onlány képszerkesztőt. pláne, h ott tartom a képeket, amiket felhasználok.

omg. omg. rég izgultam ennyire, vagy így fellépés miatt. Egészen hasonlóan markol a gyomromba, mintha szerelmes lennék, freaky. mert jobban belegondolva nem szoktam izgulni, mert... mert úgyis tudjuk a darabokat, mert az utolsó pillanatban jön csak a jajjelfelejtek valamit pánik, de az mondjuk vicces, mert azon rettegni a belépés előtti pillanatban, h vajon én jövök? jajj, tudom-e... jajj, mit is kéne most gondolnom és éreznem...
csak el ne felejtsem, h fontos.

és akkor igazából már ott tartok, hogy leülök és írok valami olyasmit, amit csak én értékelek, meg néha véletlenül más is, de az csak egész véletlen lehet, és gyönyörű volt az esős este, a szél ahogy ütötte az ablakot, de Luca még mindig nem jelentkezik amúgy, és az erkély sem rossz, de fura, fura az egész, mintha utaznék valahová, véglegesen és mindörökké, mert nincs visszatérés, mert átrendezték a szobámat, mert a neonokat lecserélték a templomban lassan bemelegedő ufólámpákra már tíz éve...

... valaki meg hirtelen összekuporodik egy redőnyös ablakú iroda modern székén, amikor nincs bent senki, és a hátára meg az arcára húzódnak a jól bevált csíkok és arra gondol, hogy mennyire hiányzik az, ahonnan eljött, azok az emberek, akikben még inkább megbízhatott, mint itt, pedig már ott is szét volt törve az egész, itt meg mindenki csak túlél és ugyanazt az emberséget veszítik el, amit ő is feladott vagy feladnia kell, és majd összerendezi a vonásait, amikor bejön a másik az irodába, csak néha olyan jó összeomlani egy kicsit, ezt még a mágusoknak és szupertitkosügynököknek is szabad...

... reggel pedig a rózsa rózsa volt, mert a házfal narancssárga napkeltéje... napkelte volt, és utálom amúgy, mert ááááááááá.

ja, tegnap András-nap jegyében felírtam neveket, ma téptem, nem meglepő eredménnyel :P (aki tudja, az tudja, nah). Ja, de meglepő, mert másfél nevet téptem le, mert az egyik szomszédos szár fele is jött, és azon pont rajta volt egy másik név is. Vicces az is.

A hétvégén két macskával is találkoztam, jót tett a lelkemnek, azt hiszem. Ez az itt vagyok, imádj, mert megengedem attitűd lenyűgöző. Meg az a nézés is, mintha észrevette volna, hogy nem vagyok embe... khm. Drazsét többször sikerült vérig sértenünk a hörcsögös hasonlatokkal - de megérdemli, mert pillanatokon belül kibékült, mihelyt ráfordult a figyelem. És nem hányt senki cipőjébe bosszúból.

Farkas felvilágosított, h szemétledobó van panelban, tegnap este meg is ismerkedtem a szerkezettel - horror. Egy cső, ami végigmegy 10 emeleten? És követhetetlen és emberi szellemnek felfoghatatlan tájakon halad el, ahol ki tudja, mi minden történhet vele, milyen lények férhetnek hozzá, milyen világokon ívelhet át... legalább olyan rettenetes, mint az a zúgás a fürdőszoba és wc mögött. A panel egy ijesztő szoctechnobiológiai rém.

Az adventolásnak nagyon örülök, évek óta nem volt ilyenben részem, kb azóta, h a magyarszentekből kikoptam. és annyira jó, h most a társaság olyan, akikkel nem csak ezúton, sőt, elsősorban nem ezúton vagyunk kapcsolatban. Ez így jó.

Gvááá. amúgy, mellékesen.