szombat, május 16
na nem baj, van netem megint, bár nem mindig, mert időnként eltűnik a kapcsolat, aztán véletlenül megint van. arra gondoltam, a teafőző zavarja az adást, vagy valami hasonló öröm.
tegnap volt céges buli, szürreálisan jó volt, a Cég kezd beszippantani. Karaoke, rettenet retrozenékre tánc, aztán zöld lomb szemben a megállóban.
csütörtök, május 14
űűűűrszekerek
Spock. meg a többiek. á.á.á.
és a zene a végén.
komoly dolog ám a gyerekkori emlék, a beépült mesevilág. 12 évesen a tudományos tiszt segédje akartam lenni. aztán a tudományos tiszt. néha vulkáni. ó, a hűvös, tiszta logika, a szemöldökfelvonás és... és. és a filmen zseniálisan szarkasztikus Spock. Kirk meg szimpatikus lett, Uhurának meg lett személyisége.
hétfő, május 11
Írhatnám, h milyen jó úgy egy macska, h nem az enyém.
Hogy játékelvonásom van, hogy véget kell vetni a diplomamunkaírásnak hamarosan, mert egyre több dolgot foglal le előlem. Hogy jó volt a színpadon találkoznia tuskó hiányával az előadáson.
péntek, május 8
És nem érdekelnek a személyi, fentezibelpolitikai indokok arra, hogy miért adnak ki ilyen félkönyveket. Csak dühít. Azért dühít, mert amúgy szeretem ezt az elcseszett Ynevet. Namindegy, egyszer majd lemesélem a pozőrséges fantasymet is, talán összerakom az összes sztorit egybe, és úgy.
És szeretem a tervezőprogramokat. Beteges, perverz dolog-e? A tegnapi semmirajzolás is jól jött, mert felébresztette az emlékeket a SolidEdge-ről. Asszem, nyáron, ha lesz időm leszedek még párfajta tervezőprogramot, és átnézem őket. Hátha. Bár, ugye a CorelDraw-t sem bírom megszokni, annyival inkább kézre esik a PS. Erőt veszek magamon, és megkeresem majd vmi gépésztanáromat, h segítsen, meg mondja meg az elvárásokat.
Szal csupa szánsájn. Drazsé rátalált a monitorom tetejére - mire nem jó az a régi naaagy képernyő. A tükör nem olyan félelmetes, mint gondoltam, tulajdonképpen pont azzá a barokkosan gótszobává teszi a helyet, amilyent mindig is akartam. Most már csak el kéne mindent pakolnom, mert a felhalmozott dolgok a szobaközepén, plusz a szintúgy a szoba közepére halmozott gép kellemesen apokaliptikussá teszik a szobát, de nem rendezetté.
Érdekes az is, hogy a szobák mennyire karakteresek (az enyém Zsú bútorai nyomán még mindig nagyon olyan). És már látom, h köv havi fizum megint el fog menni hamar, wifi kártyára, cipőre, ööö... mittoménmár mire. De már egyszer kitaláltam.
csütörtök, május 7
- Choose a singer/band/group that you like: Diary of dreams
- Answer using ONLY titles of songs by that singer/band/group
- Tag 6 more people (and let them know they've been tagged)
She and Her Darkness
2. Describe yourself.
A Fool to Blame
3. What do people feel when they're around you?
Tears of Laughter
4. How would you describe your previous relationship
Painkiller
5. Describe your current relationship.
Chrysalis
6. Where would you want to be now?
Legends
7. How do you feel about love?
Soul Stripper
8. What's your life like?
To Conquer the Angels' Laugh
9. What would you ask for if you had only one wish?
Butterfly: Dance!
10. Say something wise.
And Silence Still Remains
továbbjelölöm:
Insane, Vimpár, Nyúlontúl, Whoisnot, Vérlepke, Drímőr
hétfő, május 4
csütörtök, április 30
Tervezek mindenféle áttekintés meg körképet meg egyéb grafomán megtestesüléseket, szeretnék soksok időt, (masemvoltsiplomamunkapakolásmiatt), a szoba nem sokkal tűnik üresebbnek, mint kipakolás előtt. Oké, itt van benn még minden, csak szatyrokban.
Holnap még visszatérek, de akkor már leszereljük a gépet a netről.
Most félek kissé, mert túl jól kezdenek lenni a dolgaim. Barátok közé költözöm - jobban belegondolva, már az is nagy szám lenne, ha emtétések, meg ilyesmik, de nem, ráadásul valóban a kevesek közé tartoznak -, látszik a diplomázás fénye az alagúton túl, van egy ember, aki sütit süt meg főz, játszom társulatban, és vannak tervek jövőre, amikért érdemes lesz készülni és kratívkodni...
Jön az influenzajárvány, már látom.
szerda, április 29
kedd, április 28
hétfő, április 27
Ma előadjuk a Johanna-jeleneteket valami eltésizén, bár őszintén nincs már hozzá igazán lelkesedésem meg energiám, azért megígértem, tehát megcsinálom. Elvégre meg tudom. A jelmez miatt aggódom, nem annyira szerencsés az összeállítás, de ez jutott. Most még minden olyan átmeneti.
Sebaj, jön az influenzajárvány, gazdasági válság és egyebek, ilyenkor kihívás színházat csinálni.Nyjajj.
Albicsere
Költöznék el, ezért magam helyére keresek albérlőt.
A szoba egy kétszobás panelben a Flórián térnél van, Óbudán, nem a térre néz, tehát csendes.
Bérleti díj 27,500, ehhez jön még a rezsi fele. Net van, bútor van, meg jófej lakótárs és tulaj.
Akár már a héten is lehet költözni, amennyiben igény van rá, és kölcsönösen megfeleltek egymásnak.
És most izgulok, h legyen rá mihamarabb sok jelentkező, h tudjak költözni ^^
Izgalmak vannak.
szombat, április 25
Nem leszek készen az első határidőig, kedden rákérdezek, h megint áll-e a nyár végi államvizsga és az ahhoz tartozó későbbi leadás. Ugyan ekkor is május végére szándékozom elkészíteni az egészet, mert később nem lesz rá időm és foglaljozni sem szeretnék vele.
Uhh, a fejem most kezd el leszakadni a helyéről. Király.
Különben mik vannak... mindenféle nyár van és a tegnap esti eső azért nagyon sokmindenért kárpótolt a tavaszból.
Bármennyire is jó volt tavaly elengedni a felelősséget és leszarni az egyetemet emg egyéb józanésznyi dolgokat, sajna a túléléshez kell ilyen lehetetlen baromságokat is csinálni, mint diplomamunka.
A Firefly valóban olyan jó, mint reklámozzák. Aludni nagyon jó. Egy kort viszkikólátl berúgni szórakoztató (és olcsó). Az rpg elvonás nem jó. Úgyhogy mindjárt megrajzolom legalább az egyik izének a tetejét meg ilyesmi.
szerda, április 22
hétfő, április 20
szombat, április 18
a délutáni egy óra alvás meg baromi sokat segített, többet, mint amit gondoltam a felébredés utáni kómában. Például képes voltam hajnali egyig mesélni.
Aurore, jó utat :D
péntek, április 17
Elég lenne csak létezni is.
Az meg milyen már, hogy nem mernek hozzám szólni, csak ha már barátnő vagyok? Lol. Szórakoztatóak az emberek.
csütörtök, április 16
Annak ellenére, h meglepően sokat tévesztettünk Eddel az első jelenetben, (még meg is akadtam egyszer), meg annak ellenére, h nem voltam ott a változáspróbán. Viszont jól éreztem magam. Utána még beültünk enni gyrost, FemmeFatale felborult a székkel és összetörte az autót, Komát kispadra ültettük és Zsoe meg én jókat röhögtünk, h persze ezek nem történtek meg, de mi lett volna, ha. Az meg döbbenet, h végül a Blahasörözőben kötöttünk ki, és útközben nem találtunk olyan helyet, ami elég ideig nyitva lett volna vagy egyáltalán.
Hajnalban majdnem elaludtam a buszon, vki beszélgetni próbált, de mindig csak másodszor vettem észre, h egyáltalán hozzám beszél. A réten át meg nem volt kedvem egyedül menni, de balra a panel mellett sem volt rossz. Sehol egy lélek, tavaszszag, fák árnyékai, aszfalt és beton, mage-ünk hazafelé tart a kimerítő nap után, és reménykedik, h nem várják vámpírok a parkban.
szerda, április 15
kedd, április 14
voltunk vasárnap inszénnel gyárban, kacarásztunk menzonitákon, ugráltunk goára, majd azért kéne rendes buliba is menni, mert ez olyan lájtos kiadás volt.
mi van még... diplomamunkát várom, h végetérjen. sokkal szebb lesz a világ utána. bár, most sem rossz, csak túl sokat süt a nap.
...
vasárnap, április 12
péntek, április 10
csütörtök, április 9
Alkonyat
A filmen borzasztó jól szórakoztam (szegény mögöttünk ülők bánatára), szép emberek, vicces gimi, pózok, amika röhejes oldalon maradtak, de akár maradhatnak is, és azok a szituációk, amiket lehetett volna normálisan is, dehát miért várok ilyet egy filmtől.
Bizonyos szituációkban, és hozzáállásban rouenes párhuzamokat véltem felfedezni, de ez az én fejem, no.
Tulképp vol a filmben-sztoriban egy csomó jó dolog. Ami alapján lehetne jó ez az egész, ha nem lenne ennyire nyál, és nem finomkodna a véres felével - igen, az igazi kegyetlenség hiányzik belőle, mert ugyan fel-felbukkan benne pár olyan motivum, ami szemét húzás is lehetne, de a végén nincsen... tétjük. (Pl. nagyon csúnyán beszól az apjának, és igenigen, megsérteni valakit azért, h megmentsük, ez gyönyörű, de aztán már semmi folyománya az egésznek, minden a régi. Meg úgy általában, a kínos helyzetek nem elég kínosak, a giccsre bezzeg van idő.)
Nah.
szerda, április 8
kedd, április 7
Álmodtam is, azt, h Beckettben Csóka megkapta egy előadásra a szerepemet, de úgy , h senki nem szólt róla nekem. Ültünk páran a nézőtéren a társlatból - asszem Farkas helyett Bonviván volt a színpadon, és nem tudta a szöveget, és mi roppant bunkó módon kisomfordáltunk Komáékkal, h pisilni, de vissza nem megyünk, mert ez nagyon gáz.
Aztán Angwennél voltam... Veszprémben :D merhogy ők igazából ott laknak. De csak a végén derült ki, h ő lakik ott, addig Insane egyik haverjához látogattunk el.
hétfő, április 6
csütörtök, április 2
Reggel hatalmas tavasz volt, már sajnáltam, h otthon hagytam a napszemüvegemet. Földszagú zöld napsütésben Metallicát hallgatva át a réten.
Már repesve várom, h legyen időm az egyéb dolgokra. Azokra, amiket a diplomaMunka után lehet. Turambar. Aforgatókönyv. D10 végre. Stb.
kedd, március 31
sajnos mindig lusta vagyok válaszolni, az okcupidon kaptam - néha vannak emberek, akik megpróbálnak levelezni ott velem, de én oda tesztetírni járok, nem szociáliskodni.
"szia hogy van? voltam látszó átmenő találomra tett arcél és jött keresztül öné és én észrevesz ön -ból éhes és amit -a gót. ez tett összekever én egy kicsi darab de őket emlékszem amit gót eléggé sok kezdett Európában. ÉN én magam vagyok egy Egyesült Államok gót , mégis legyek is nem mutat ez annyi ahogy csinálni szoktam , én csendes csinál néha-néha. és én is fűrészel amit ön rpg , mi féle elválaszt ugye játék? ÉN rpg ugyancsak és ÉN játék egy vámpír nevezett Dontie Takarmány. ÉN is vagyok egy összeráncolt újra elrendelni részére reneszánsz fesztiválok ahogy ettem játék mint egy kalóz nevezett " lord Kapitány Digó Manwoody ". Abból a célból, hogy szabad lát ÉN szerelem -hoz viselkedni vhogy jól. ó és egyébként ÉN egyenletes elvitt a idő -hoz lefordít ez magyarra érted haha. vigyázz , Völgy"
akkora tavasz van, de akkora... soha nem akarok mást. én szeretném, ha még akkor is tavasz lenne, amikor befejezem a diplomamunká... nem. idefigyeljek már, én nem befejezni akarom. pontosabban: nem azt akarom, h túl legyek már rajta. én írni akarom, tervezni és kitalálni, haladni vele és okosnak lenni. Azt akarom, hogy ne frusztráljon a tudat, h nincs erőm írni, h elkéstem, h el vagyok maradva vele. Ehhez meg egyelőre csak tervezni és csinálni kell.
Legyetek rám büszkék, ma írtam mélt szombahelyre.
Egy hónappal vagyok elmaradva a tervezettől, szinte semmit se csináltam márciusban, múlt héten próbáltam, előtte vártam a netre, illetve sütit ettem, előtte voltam konzultáción. Kevés az idő. Majdnem tökéletes pedig otthon, saját szoba, saját gép, délutáni idő is... a net nem lehet akadály. Mégis mindig máshol lennék, mást tennék inkább.
--
http://changeling.cam-wiki.org/Main_Page
ez izgi.
hétfő, március 30
szal megvolt a furcsapár, nem éreztem magamat rosszul benne (még betegnek sem), kaptam pozitív visszajelzést is nézőktől, ennek örülök. persze, kell ezt még sokat.
este még féllázasan is ott álldogáltunk Insane-nel a füstben, sajnáltam, h beteg vagyok, mert koncert volt megint, és az rs-ben jó a koncerthangulat. iggazy pincehangulat. yeah.
aztán kaptam gyógyszert, meg aludtam másnap délig, aztán túrtam csíkos felsőt, amíg Nazgul bemesélte Insane-t Prágába, és Karel. Kell nagyon ez az rpg-s délután a lelkemnek. Játék.
Vasárnap persze elbénáztam az óraátállítást, és, mivel reggel pakoltam össze a funtineli jelmezt, ezért arányosan késtem egy órát. furcsa volt megint egy egész napot a vasasban tölteni, reggel próba, délután szara... várakozás, aztán meg végre változáspróba és előadás... ahol meg kifejezetten jól éreztem magam. Szinte az egészet végignéztem takarásból, pedig nem szoktam, mert már azért sokat láttam... FemmeFatale kitett magáért, szerintem baromi jó volt, és. jah. A szokásos lecseszésből meg vasárnapra már elegem lett, és, mivel kezdeni nemtok vele semmit, elraktam szűkösebb időkre. Nekem nincs szükségem provokációra, hanem ojjektív kritikára azzal kapcsolatban, amit csinálok. Én szerintem koncentrált voltam, tudtam a szöveget (gváhh, naná :P ), tudtam a változásokat, meg képben voltam végig, h mizu. És persze foglalkoztam a szereppel is, nem utolsósorban (bár ugye arányait tekintve :D ). Azt, h hogyan sikerült, nem tudom. Már majdnem sorbaálltam, csak aztán nem jutottam el addig, mert kellett pakolni, aztán meg már.
Aztán blahában kocsmázás, elemezgetés, kitárgyalás, két ginéstonic, és ma aludtam 3 órát kábé.
a szobámon mintha átment volna egy viharisten, három előadás jelmezei és egy hét ruhái borítanak mindent. Kéne mosni, rendet rakni, és ma jönnek a rovarírtók is, tehát pláne. Diplomamunkát írok délután takarítás után, aztán meg majd.
FemmeFatalenak, Rókalánynak, Farkasnak, Mickeynek jobbulást. Meg mindenkinek, aki beteg.
Amikor pénteken felkeltem reggel, az mondjuk eltartott délutánig, vagy estig. Mármint az ébredés. Ritka szerencsére ez, amikor nem hiszem el, h ébren kell lennem. Se én, se a szervezetem nem realizálta. Már az éjszaka, amikor vacogtam pulcsiban és két takaróban, azon gondolkodtam, mi lesz az előadáson. Másnap már ilyenek nem érdekeltek a láz fátylán túl, csak próbáltam ott lenni. Most nem volt jó. Betegnek lenni maximum olyankor jó, amikor nincs felelősség, és törődnek az ember lányával (oké, volt ilyen is azért...)
Mivel a fél társulat beteg volt, roppant enerváltan főpróbáztunk péntek hajnali fél11től, kaptunk barominagy lecseszést, h "mi a baj?" gváháháhááá... lázasan mentem be basszus, még mondtam is, ezek után mégis, mi lenne? Legalábbis a részemről. Nyilván az is probléma, amikor nincs egy ember, aki mindent fejben (papíron) tartson (kellék-díszlet-jelmez-egyéb), mert az önműködés csak nagy lelkesedés (vagy soksokév profizmusa után) esetén lehetséges, de úgy tűnik maradt még valamennyiemléköünk arról, h mit kell csinálni, h működjön minimális szinten. Én ennek a kettőnek tudnám be az egészet - de csak most, a hajnali beszélgetések után levonva a konklúziót. Pénteken, lázasan ne várja tőlem senki, tudjam, h "mi a baj". Ettől a kérdéstől amúgy is a falnak megyek, szinte minden szituációban... Amire kiváncsi lennék, az az, h miafaszt csináljak én a színpadon máshogy, nem általánosságokra, nem lélekre, nem reggeli gondolatokra, nem szétesettségre, nem közösségi dolgokra - mert ugyan a közösség részeként igenis felelősséggel tartozom az egészért, de nekem konkrétumok kellenek, mert nem én vagyok a vezető, ergo nem nekem kell kitalálnom, h az egész hogy működne jobban. Okéoké, majd mostár talán lassan meg merem kérdezni, csak még nemtom, h pontosan mit. Hogy, elnézést Tanárúr, mit kéne csinálnom ahhoz,hogy... mihez is? Hogy fejlődjek színészileg? Nem, először azt szeretném tudni hol tartok, és ahhoz képest mit tegyek. Meg ilyenek. Csak, nyilván nehéz ezt úgy megkérdezni, ha nem akarom hallani az esetleges választ, h igazából nem vagyok jó, és sok esélyem nincs is rá... mert érezni abszolút ezt érzem. Se a félszavas kritikákból, se az indirekt dolgokból. Lassan azért már csak erőt veszek magamon (biztos ez is vmi kib jellemfejlődés része, h kérdezek).
eööö... kicsit úgy érzem magam a blogbejegyzés stílusa alapján, mintha Karel írta volna. folytköv.
csütörtök, március 26
viszont ma már nem vagyok annyira rettenetesen zombi, mint tegnap, többet aludtam, meg gyanítom, az is segít, h a hőmérsékletnek megfelelő a felhőzöttség.
tegnap azért írtam karelblogot.
viszont jó dolog próbára járni, még akkor is, ha nyavajgás van, ha betegeskedések vannak, ha alig próbálunk.
kedd, március 24
hétfő, március 23
a hétvége nem az alvásra való. meg úgy általában. namindegy.
szal voltunk Rouenben egy rpg session erejéig, és különböző emberek vendégeskedtek nálam, ami alapvetően új élmény még mindig, (kb, mint az, h külön élek).
megint próbálunk egy csomót a héten, mert Furcsa Pár előadás, meg Funtineli, jó ez, csak épp semmi időm nem marad a diplomamunkára. Mondjuk. De majd megoldom.
volt táborszervezői a hétvégén, lassan kezd kedvem lenni, de ez még nagyon lassú folyamat. mert most már az a fajta lelkesedés kell, amit az ember nem az elsődlegesen fontos dolgoknak tart fent. Mert mindig van más is.
A szabadság meg jó dolog. Amikor nem kötelező érezned valamit, érezned konkrét dolgokat, bár lehet és szabad.
péntek, március 20
voltak gondolataim egy félórával ezelőtt, elvesztek, mint rendesen.
tegnap rs9, én jól éreztem magam a darabban, utána meg FemmeFatallal jól kibeszéltük a Fontos dolgokat, többek között azt, h miaf-ért lép le mindenki, mint a lendkerekes egér előadás után, és most nem Komára gondolok, aki egész nap rettentő zombi volt, és tulképp Anyánk is indokoltan (kivételesen)... de a többiek... ehh. Most csak szimplán szomorú vagyok kicsit, nem dühös, mert már... mert már annyira engem sem érdekel. Már csak konstatálom, h jah, Nyuszi lelép mindig, mihelyt lehetősége van, és már akkor sincs ott, amikor még testben igen, h Farkas is hasonlóan (és vele ugye voltunk olyan jóban, h hiányozzon is), hogy rendszerint FemmeFatale meg koma maradunk ott inni még egy kicsit, váltani pár szót. Most nincs düh. Most van más dolgom is ^^
és lehet-lehetne mhűvészetet csinálni nekünk is. mmint a korosztálynak, a most élő embereknek. én szeretnék. csak nem tudok darabot írni, se rendezni sem.
csütörtök, március 19
hess, madár.
ma megyek beckettelni, ott akarok lenni.
Hősös filmek jók, értelmes interpretációban legalábbis. (Ennek a nőnek mekkora dekoltázsa o.O... nemmondom, csinos, csakhát mégis... munkahely. namindegy)
szerda, március 18
A Laszlovszky-saga egyik elemét meg élőben is megtaláltam, a bérházat, ahol Krisztián lakott. Kár, h a gang az nem ugyanolyan, de majdnem, és nem négyemeletes... de a többi... majd, ha szőke és sápadt modellalkatú srác támolyog le a lépcsőn, akkor gyanút fogok. Ja, lift sincs - bár azt megtaláltam a Bázishoz vezető úton már :D
álmodtam forradalomról, partizánkodásról, morzejelek tanulásáról, lezajlott történetekről, kicsavart fákról.
hét közepe - hét közepe.
kedd, március 17
- versmondás, szövegmondás, beszédtechnika
- improvizáció
- jelenetkészítés/darabírás és előadás
- esetleg drámaelmélet-színháztörténet-dramaturgia
-konkrét stílusban játék: pl. bábjáték, mozgásszínház, egyéb (nem tudom, minek erőltetjük ezt a vásári komédia cuccot, az emtétének inkább a mesejáték meg a görögdrámapátosz megy és az illik hozzá)
az arcfestést kivenném, mert az kézművesség, a dráma-komédia felosztás eleve rossz, mert akkor tragédia-komédia, de ennek nincs értelme, mert ez nem az a felosztás, amit külön érdemes lehet.
ez így nem lesz igazán értelmes szavazás vagy akármi, szvsz. Bár, ha leendő rendvezetőt kérdeztek meg erről, és neki ez a koncepciója, akkor ám legyen, tiszteletben tartom, bár asszem akkor megyek más rendbe :D
semmi szpojler, csak a jelentkezési lapra reagáltam.
hétfő, március 16
ma reggel óta nem sikerült bootolnom, pedig volt egy rettenetes kávé, aminek ki kellett volna ijesztenie belőlem az álmosságot, meg amúgy is, már mennyi ideje ébren vagyok - többé-kevésbé.álmodtam nyomasztót, megint késtem, most énekóráról, de asszem le is késtem volna, mert nem szóltak munkában, h nekem maradnom kell sokáig, meg közben egy önellentmondó feladatot is kaptam... és villamosok és busz és nem tudok rohanni és jó felébredni belőle.
hjajj.
péntek, március 13
érintőképernyők mindenütt...
én ilyet nem... én ezt nem...
csak a kezdődő pánik, amikor látom, mekkora a világegyetem. keresztül kell magam rágni az adathalmazon.
tudommár. gyűjtök még egy kicsit, sokat... aztán már tudnom kell, h mit lehet elérni úgy általában, ezeken a kereteken belül megtervezem, mit szeretnék, és úgy teszek, mintha külső céggel csináltatnám mg magát a képernyőt a megadott dizájnra. mondjuk. jajajajajjj.
Ha valóban ezen dolgoznék, mondjuk otthon, akkor most felkelnék, tennék egy kört, kitakarítanék vagy beszédtechnikáznék, és neki tudnék újra ülni. Valami rettenetes módon pánikba ejtenek a lehetőségek.
csütörtök, március 12
szerda, március 11
tegnap meséltem Adrie... Rouent (ehehh), most azért le kéne ülnöm átgondolni a mesét, mert a hasznos.
diplomamunka. munka. forgatókönyv (eszembe jut azért ám...).
--
tiszta neil gaiman könyv vagyok. tükör és füst. (belsős poén, itt bent mi sokan kacaguk rajta ám.)
--
a póz az fontos. sőt, néha jó. sőt. párhuzamosan írni a darabot vagy a filmet vagy novelláta jelennel. (lábjegyzetelve).
kedd, március 10
hétfő, március 9
juteszembe, majdnem vettem tegnap tűsarkú csizmát, csak rájöttem, h mégse kéne erre költeni az aliglévő pénzemet, mert ugyan tudok lábujjhegyen járni, de minek, meg... van az vagy 8-10 centi magas, és a végén tériszonyos leszek. de, majd, ha lesz pénzem, kell cipő a bakancs mellé :P
és amúgymeg... nyjajj. diplomamunka, diplomamunka :sikertelenül próbál koncentrálni:
come! no night too dark, no road too long
run! no rain too hard, no wind too strong
pray! no blood too red, no cut too deep
stay! no pain too bad, no track too steep
Nézzük a hétvégét. Nézzük. (Visszanéz)
faith! i'm bound to live my destiny
hail! my longing for eternity
Mostanában többször álmodtam olyasmit, hogy katasztrófahelyzet, túlélési nehézségek, világvége után kettővel a Föld és ilyesmik. Furcsa érzés, a közeli halálok meg a késélentáncolás, és emellett megszokható minden. Felébredni nem jobb, de megnyugtatóbb. Ma hajnalban meg volt minden, sok felébredés, most házról álmodtam, nem annyira utazásról, társulat, emtété... egyebek... jut eszembe, tegnap volt egy olyan, ami már-már ijesztő volt, majdnem horrorfilm jellegű, régi kastélyban, talán Szappanoperoidákkal, és meg is lehetett volna halni. Ez csak azért fura, mert ritkák, nagyon ritkák a rémálmok. Ma reggel is azért lepődtem meg, amikor félálomban egy torz babaarc rajzolódott ki, mert ilyet én nem szoktam. Én ébren rettegek, nem álmomban.
here is my deal with death
its seven lives i have
despite my deepest fall
i haven't spent them all
Megtaláltam a régi szobámban régi offline blogjaimat, roppant szórakoztatóak és tanulságosak (nem, nem naplók, bár azok is voltak, de azok egyáltalán nem ez a kategória, azokat nem magamnak írtam, az nem érdekes.)
Amúgy hétvégén nem csináltam semmit, most jut eszembe. Voltam otthon, meg voltam két próbán... najó a vasárnap az már volt. Gráfok között élek. Emberek a csomópontok, viszonyok az élek, ahogy triviális. A táborszervezésben ez a legjobb. Még akkor is, ha most része vagyok a gráfnak. Nem is kicsit, tekintve a nem létező motiváltságomat, és az ebből következő némiképp... cinikusabb hozzáállásomat a többiekhez. Fura ez amúgy, azzal, h lényegében semmi szerepem nincs az egészben, ahhoz a kevéshez sincs kedvem. Csak néha, ha úgy érzem, mégis tudok kreatív lenni. Tulképp csak az zavar, h nincs rám igazából szükség. Akkor meg minek?
Lassan értékelnek, szal L.
péntek, március 6
Mondjuk kialudni nem tudtam magam, mert aztán 4szögeltünk vidéken (előadás szórakoztató volt, főleg így kihagyás után), aztán meg tegnap éjfélkor sikerült beleesnem az ágyba - mondjuk ez egész sikeresnek is tekinthető. Ma este meg ugye Körmagyar és majd ébren kell maradni.
másrészt.
ezt ismertem előbb, aztán jött a tavalyi farsangi tánc.innen volt ismerős, hm-hm.
kávét akarok :eldöntötte:
--
jájj. nagyon durván álmos vagyok, izgalmas lesz túlélni. tejeskávé, élet. Perspektíva-változtatgatás, számlakitöltés, lehet, h csak azt kéne megvárnom, h a lelkem utolérjen.
szerda, március 4

hm. ha ilyen hangulatú lesz a rouen blog, az ugye jó? (nem feltétlen ez a kép, de .... fraktálok :D)
--
HO.HO.HO.
--
ezekkel a vonalakkal egész Zsuhangulatú.
--
a blog.
(és a az önreflexió vicces, és a visszaloopolódó gondolatok írásban még követhetőek is, szóban már okosnak érzem magam, ha sikerül. és a végtelen ciklustól aludni meg nem lehet.)
--
holnap ahajnali keléstől (és a ma esti játéktól) baromi zombi leszek, de nem Színésznő-Anyánk kocsijában fogok ülni, mert ő nem lesz, tehát talán nem leszek rosszul. Meg, talán eszem reggel. Jut eszembe, Lakótárs valami zöld izét rakott vizespohárba (petrezselyemnek nézem), amitől egyrészt jószagú lett a konyha, másrészt meg ... jó ránézni a zöldre. Mintha igazi lenne az egész. Tegnap már-már ehető volt az izé, amit a tésztára raktam, és majdnem vettem iggazzy húst, csak aztán rájöttem, h sok az az adag, ami a pluszban kapható addig, amíg el is fogyasztom. de vettem krumpli, meraz eláll, és tudok csinálni sültkrumplit meg egyéb izéket.
--
a vágy villamosát keresem neten, hátha fenn van a szöveg...
álmodtam olyat, hogy tárgyalófoglalásos naaagy para volt (mert rettentő szar rendszerrel kell most dolgozni a jólbevált papírforma helyett - mondom ezt én? akkor tényleg szar.). Az egyik tárgyalóban pálmafa volt meg kanapé meg karácsonyi díszek. (ez utóbbit valszeg a Hogfather okozta.)
meg egy olyat is, amiben egy lány szerelmes volt egy férfiba, aztán férfivá változott a film során, de ezután is szerelmes volt, és kínosnak érezte. de aztán a humoros szereplők összeröhögtek, hogy "this is sparta".
ma reggel belenéztem a tükörbe és Karelra hasonlítottam. Hm. kellenének hegyes fülek. Nem rossz, nem rossz.
Amúgy meg csatlakoznék a Susan Sto Helit rajongói klubba. (énis olyan hajat akarok.)
ma nem iszom forró csokit, ellenben mesélek este, amire kell készülni, holnap meg reggel négyszög és elég régen láttam hozzá a társulatot, hogy várjam nagyon.
kedd, március 3
az eleje amúgy még tetszik is :D (2005 szeptemberében már kiblogoltam, most visszanéztem, mert az hátha elmondja, mikor ki vagyok.) Ősi ipari gótság, fáradt véres olaj, muhaha.
Légbe fagyott falevél
Gépcsipke kocka hideg
Ez nem a tél -hidd el
A szívzöreje a ritmus
És ez nem te vagy itt
Fémkezedből csöpög az
Olaj rohadsz te is te
Az örökké-mostnak itt
Hagyott szeletében és
A lég sír de ő nem te
Nem te érted a szemét
Valóságodnak belenéző
Ablakát soha tagadása
Semmi vér semmi sötét
Érthetetlen csak zakk
Sikolt a szilánk mert
Nem érti miért nappal
Miért álmok miért éji
Mittoménmi zűrzavar a
Figyelj ide ne nézz ő
Nem beszél hidd el és
Nem is mondott.. soha
Semmit Nem a droidnak
Indochine - Adora
ma reggel kifejezetten nem akartam felkelni.
mármegint munkaaaa van.
--
mindjárt kell mennünk pakolni át a túloldalra, azért nem annyira örülök, mert megint rosszul időzítettem magam, namindegy.
(és én tényleg tükör vagyok?... mirrormask... gondolkodásom struktúrája is módosul. furcsa. )
--
nem jó így felkelni, nem jó, nem jó, ez korán van, :lázad:.
--
...
hétfő, március 2
KZ Orákulum
"A válasz: Úgy érzem, itt van, egész közel."
amúgy meg, mother kids future freaks...
és tök jó volt, h Tüncék átjöttek szombaton, majd egyszre lesz nálam mindenféle jó. Én szeretem, ha vannak nálam emberek. go ahead let your sun shine...run away don't hesitate...
Kéne majd foglalkoznom a diplomatémával. De állandóan mindenféle egyéb fontosabbnak tűűnik, és azt hiszem, én a tavasz udvarhoz csatlakoznék, mert annyira lenézi mindenki, aki nem az, hogy ez így kihívás (a tesztek meg courtlesst mondanak rám). Persze a téli is amikor épp depresszió van, és az ősz, amikor érdekel a világ... és Karel meg még mindig az ősz és a tavasz közt egyensúlyozik.
és sokára fogunk újra játszani ó, jajj, úgyhogy mesélnem kell Rouent, mert ... mert. ykjaojba.
teszt
Piskie.
Piskie. You see the world through the eyes of a child. Everything is bright and new and interesting. So what if sometimes you forget to give things back, you did leave something else interesting for them to play with while you examined what you borrowed. You are sometimes a bit too inquisitive for your own good, but that's okay, it's all fun and games. Speaking of fun and games, you love to play with children, and never grow tired of hearing them tell you stories, or seeing the latest doodle they have drawn. It warms your heart to know that creativity still lives in tomorrows generation.
From Insane.
volt egy hétvége, amit nem terheltem túl, és így is elég volt.
pénteken átjátszottunk egy-két koncertet Tünccel, elhagytam és megtaláltam a pénztárcám, meg volt elsőemeleti tériszonyom, és elhatároztam, h sohatöbbetnemkések, és szombaton persze késtem a táboros megbeszélésről.
tegnap meg Karelnek meglett a Tavaszudvar ... ötöde kb, meg ilyen viccességek, nyilván ez nem volt a lényegi esemény, de vicces. Mert csak. És a Mesélő akkor fáradt, ha elkezd berekedni. Tapasztalat - és most láttam kívülről is Nazgúlon. Hazafele megint elsztoriztam Rouen alakulását, tényleg érdekes, amennyire más a két játék.
szombaton rájöttem, h bizony, alulmotivált vagyok, semmi kedvem motiválni magam, és ráadásul még idegesítenek is jónéhányan a csapatból, de azért szeretk én mindenkit, csak maradna csöndben. És jó lenne agyalni és kitalálni, de annyian vagyunk, h erősen minekséget érzek. De jó lesz a tábor, hírzárlatos ufók meg ilyenek, és összeesküvéselméletek, és zseniális ötletek, amiket nem lehet elhitetni 35 emberrel, de mi tudjuk, hogy úgy jó, ahogy.
Öcsémet ráveszem, h jöjjön táborba, hátha jó lesz az neki.
textilbe nem mentem, hiányoznak lassan az emberek a társulatból, most, h megint elmaradt a hétvége.
ömm. néha spontán sikítófrász jön rám a munkától, de már a reggelhezképest összébbszedődtem megminden. egy kicsit.
péntek, február 27
Amúgy meg hosszú a mai nap, 10-re jöttem, fél7ig vagyok, kolléganő postán volt egy órát, aztán megy enni egy órát, én meg egyedül pörgök itt. Szédülök, pedig kivételesen reggeliztem. Sőt, tegnap este is ettem.
--
najó, ebből nem lesz ma sem értelmes semmi. viszont ... reggel jó volt az eső hangjára ébredni.
és most vannak messze Vashölgy és RBG és azért gondolok rájuk :integet messziről:
csütörtök, február 26
Valószínűleg azért, mert (hm, SPOILEREK JÖNNEK!) nem tündérek, hanem halottak vannak bennük, és a meseiség is horror inkább. Eleinte azt hittem, h a képzelt barátok nem ilyen egyszerűen csak valamikor élt emberek, hanem ennél megfoghatatlanabb az egész. Aztán persze beindultak a WoDos és Hatodikérzékes reflexek. A film ügyesen elvan a két értelmezés közti határon, ez jó, jobb, mintha csak egy magyarázat lenne, szeretem ezt a vonulatot, amikor lehet is, meg nem is az egész. Jó ötletek voltak benne, na.
Viszont utána kb először féltem kicsit a szobában éjszaka egyedül. Jájj. Most olvasok.
szerda, február 25
viszont indulnom kéne lassan, vár az otthon.
Elvben nekiindultam a diplomamunkának, most lelkesedem, és erőt is érzek magamban hozzá.
--
végighallgattam a jútúbos magyarzenés playlistemet (most megy a vége, az újra...)
...megváltozott minden az éjjel.. a legfontosabbat nem mondtam még el...
jajj, de nagyon furcsa... furcsa... furcsa...
hm. tulajdonképpen... nem így lett a vége, és ez jó.
Wake me up before I change again
Remind me the story that I won´t get insane
félelmetes a jövő.
de most azért többnyire a rettegések közepette legalább nem érzem, hogy lemaradnék valamiről.
kedd, február 24
Your result for Reincarnation Placement Exam...
Starfleet Crewperson
70% Intrigue, 78% Civilization, 72% Humanity, 48% Urbanization.
As Mister Spock would say: Fascinating. It seems you've managed to hit the edge of the curve on all metrics. An extraordinary life is almost certain.
According to your answers, you want it all, you want a lot of it, and you're willing to do what it takes to get it! Adventure! Romance! Technology! Challenge! You love civilization. You like people. You love the complications and joys of a big, weird crowd of humans plus lots of other beings wandering into dangerous and complicated corners of the galaxy.
There is an ideal place for you, and you are ideal for it: Welcome to the crew of the starship Enterprise. Captain Kirk would have welcomed you aboard himself, but his head was too big to fit in the landing bay.
Addig kidolgozom azt a módszert, hogyan eszem olcsón. Főzök otthon, és esténként eszem (meleget). Azért bízom benne, h Luca fizet, meg lehet, h azt kéne, hogy rábízom tulajékra a behajtást, hátha rájuk jobban hallgat, vagy mittomén.
majdnem be kellett ugranom dömdödömnek, ami dejó lett volna, de aztán mégsem, sajnos. mindenesetre jövőhéten vidékelek csütörtökön.
hétfő, február 23
Együttesem
1. Kattints rá a Wikipedia "random article" linkjére. A szócikk címe lesz a zenekarod neve.
2. A "random quotation" oldalon válaszd ki a legutolsó idézet legutolsó 4-5 szavát. Ez lesz a zenekarod albumának címe.
3. Majd a Flickren az utolsó 7 nap érdekes képei közül válaszd ki a harmadikat, bármi is legyen az. Ez lesz az album borítója..." by webisztán
tegnap olyan fáradt voltam estére, hogy lefeküdtem és elaludtam, szinte azonnal. a körmagyar meg az énekvizsga, talán. hát. nem tudom, nem tudom.
szombat, február 21
jelentem, ma este Körmagyar, mindjárt mehetek pakolni, csak előbb még kapacitálom a családomat, h a holnapi koncertre jöjjenek már el, és hallgassanak embereket, meg engem énekelni.
tegnap megnéztük Farkassal a Szerelem második vériget, megint rájöttem, h a filmek nem feltétlenül annyira gázak, mint a címük, mi több. Aztán volt vicces családi vacsora, ami leginkább az én részemről volt vicces, mert egy kezemen meg tudom számolni, hány ismerősöm családjával étkeztem én már egyedüli vendégként, és valami hihetetlen mértékben tudok pánikolni ilyen jellegű szociális közegben - függetlenül a konkrét emberektől. Sebaj, lassan meg kell tanulnom, milyen normáliséknál az élet. (muhaha, haha, ha.) Jájj, értitek, én még a Bázison is zavarban vagyok, meg úgy általában barátoknál "vendégségben".
Itt most meg baromi hideg van, mert apáméktól blogolok, és már vagy egy hónapja nem megy a fűtés a régi szobámban, mer rossz a cirkós izé, és ez fűt...ené ezt a részleget. Lakótársammal kb egy hete nem találkoztam, csak hallom néha, hogy létezik, de olyankor én alszom, vagy aludni szeretnék még.
nna.
péntek, február 20
still in love
ez a szám úgyse lesz keringőnek farsangon, mondjuk ezért sem megyek. viszont most lassan indulnom kell próbálni dalolást - jut eszembe, vegyetek tőlem jegyet vasárnapra, mert éneklek én is, és milyen már, hogy senki nem kíváncsi rám? (egészen normális, de az más kérdés).
játszottunk
... közben a kávézóban a macskalány úgy eszi a fagyit, hogy a pincér elfelejti kiszolgálni a vendégeket...
...aztán a platánfa sír, a hínárlány meg próbálja észhez téríteni...
... macskalány tűzvörösen rakja le a telefont, és megy megmutatni a bogyókat, amiket talált a sövénytúra után...
... és este isznak a kocsmában laurapalmerral, aki későn jön rá, h részegen nehezebben titkolózik, ezért inkább gyorsan hazaviteti magukat az alig idősebbnek tűnő nevelőapjával.
aztán még a platánlány meglátogatja azt a családot, ami akár az övé is lehetett volna, ha nem történnek dolgok hat évvel ezelőtt.
csütörtök, február 19
Mindig ugyanaz a szám megy a fejemben.Tegnap sütött a nap a szobában (nem, nem porladtam el), és azt hiszem, először éreztem igazán otthonosnak. Először volt megnyugtató érzés ránézni a Dolgokra, amik Vannak Kiragasztva.
Megnéztem az Utolsó tangó Párizsban filmet, furcsa volt leginkább, meg persze szép. De olyan... furcsa. A főszereplő férfit (Marlon Brando) épp csak nyomokban találtam vonzónak, így nem értettem, miért mászkál hozzá vissza a csaj. Jó, persze, most olvasom, meg sejtettem is, h mindenféle zsenialitásokat fognak emlegetni, meg azért agyilag értem én,hogy van neki közben kiderülő sötét múltja - csak nem érdekelt. Komolyan végig azon agyaltam, hogy persze-persze, sejtetés, hogy a fickó apja miket (meg most ezt olvastam: ". As a side note let me tell you that legend has it that in the original script, the Maria Schnaider's character, was a boy."Gváhh. Nekem fiús csajként jobban bejött, but it makes sense, de a váltás is.), meg nyilván roppant szar volt neki az élet, de... ez engem miért érdekeljen?
A csaj (Maria Schneider) az gyönyörű volt, btw.
Jahogy, botrányfilm. Az ilyen hatásokról persze lemaradok, nekem csak ... ismerős és idegen világ volt egyszerre.
És büszke vagyok magamra, mert azonnal az Álmodozókra asszociáltam, (és az meg tetszett, és ott érdekeltek a szereplők) - a rendező ugyanaz. Háhhá.
Művelődni akarok régi filmekből is, rájöttem, mert ha a sztori annyira nem is megrázó, a képi világ mindenképpen.
Sandmanből elolvastam a vortexes sztori végét - na, az katarktikus volt még így is. jájj. namindegy. ma megyek mesélni csingit, arra is kellett az ihletés.
szerda, február 18
Nagyjából ugyanolyan értékű az egész, mint a karaokéző talajmerevrészeg csajok hallgatása a szomszédban. Az is szórakoztató. Egy másik tudatállapotban. Nekem ez egy koktél és két erősebb cigi után már egészen magától értetődő volt... ráhangolódni a Glamourra, ugyebár, letükrözni az aktuális karakteremet.
Különben a társaság jó volt, ellensúlyozva (mint mindig) az egészet, táncoltam jót, meg ilyenek.
Két freaky arccal futottam össze, egy szőke srác reagált rám ... furcsán ( pofámba bámul, meg arcokat vág, amiket nem voltam képes értelmezni, aztán meg a folyosón aszondja, szép meg kedves lány vagyok :muhaha: ) meg volt egy másik vmi török tanuló srác, aki felkért táncolni, aztán meg beszélgetett inkább, de magyarul ő alig, én meg nem akartam angolul (gonosz, önző izé vagyok, vatevör), és jött utánam, amikor feltűnően unatkoztam az egyik teremben, és leginkább mászkáltam volna, meg néztem volna az embereket. Nem értem, mert semmi közös téma, semmi az égvilágon, még a közös nyelv sem volt köztünk, ami miatt érdemes lett volna folytatnunk a társalgást. Végül visszamentem Latintáncosékhoz, és úgy tűnik, velük nem akart megismerkedni. Ja el is felejtettem, látva, h feltűnően utálom a partit, meg úgy általában mindent, javasolta, hogy menjünk hozzá inni :rotfl: . Addigra már csak röhögtem. Persze, tudomén, h nőt akart magának, de úgy egyáltalán... ennyire nem érdekelte a másik oldal visszajelzése (vagy annak teljes hiánya?). És még nekem volt lelkiismeretfurdalásom, h végül úgy koptattam le, h egyszerűen figyelmen kívül hagytam. Azon gondolkodom, ilyenkor meg kell mondani, hogy bocs, nem veled szeretnék szórakozni? :nemertem:
nah.
kedd, február 17
(és közben olvasom az Equinox book bevezető novelláját, és a CtL még mindig. Még mindig nagyon. )
Még nem tudom, milyen Elcserélt lennék. Ki rabolna el és miért. De valószínűleg Budapest Árkádiai mindenkori megfelelője. Hogy örökre járjak az utcákon és a villamosokon meg a buszokon. Ködökben és esőkben. Szellemként. Aki néha konkrét alakot tud ölteni, ha nagyon kell, és nagyon akar.
Víz-szél elementál? Darkling? Vagy Faeriest?
:nagyot sóhajt:
most a tavasz udvarhoz csatlakoznék. máskor a télhez, vagy az őszhöz. de leginkább tavasz. meg esetleg a nyár - mindnek van értelme.
Learning to fly
(közben intéznünk kell netet is, Lakótársnak sürgősebb, mint nekem, szal akár még az is lehet. Meg kell merőkanál ^^)
a hóval az a helyzet, hogy szép. és rá ehet nézni Odaföntről, és fák ágfraktáljai, meg a szokásos. És a kísérteties sirálysikolyok a varjúkárogás közben - tegnap erre ébredtem, és egy pillanatra mindenféle őshüllők rémlettek fel előttem, ahogy vadásznak a panelek között az rohangászó emberekre.
én is álmodtam, de Elmebeteggel szemben egészen unalmas volt az egész - Társulattal cigiztünk a Vasasban az erkélyen, meg nyilván buszoztam, meg az erdőim és betonutaim a sárgászölden. Tulajdonképpen frissebbnek kéne lennem, mert emberi időben feküdtem le aludni, de ennek örömére felébredtem éjszaka eleget ahhoz, h ne tűnjön egybefüggőnek az éjszaka. De a hó. Az reggel kárpótolt.
...its times like these you learn to live again(?)...
hallgattam a neofolk válogatásomat, megint leesett, hogy ha valami changelingthelost zene, akkor ez az.
Who stole the sun from its place in my heart?Tegnap énekórán megint rájöttünk, hogy egyelőre akkor tudok énekelni, ha átélek (meg B-t, meg C-ét :teglaellenvedopajzs: ). Igazából csak repülni kell megtanulnom, mert szinte érzem a szárnyakat (meg aztán a hátamban az izomlázat), kúlság. Fókuszok, ugye, Vashölgy?
My arms are like the branches; of the tree that never dies
My heart was filled with laughter; like the madness in your eyes
My fingers are like daggers; scratching symbols in your skin
We exist beyond redemption; no salvation without sin
On the edge (in the hedge). A szakadák szélén, vagy kötélen táncolni, mert ha egy kicsit is odébb lépek, már képtelen vagyok mondjuk a sírástól énekelni. Freaky.
--
az szinte biztos, h nem megyek farsangra. ha netán érdekel vkit: az első ok nyilván az, h egy depper pi... zombi vagyok, továbbá nincs kedvem attól szarul érezni magam, h nincs kivel táncolni a keringőkre, nincs kedvem végignézni a műsort, ilyesmi. Meg van programom ugyanakkor, meg...
oké, nem találkozom általában mindenkivel, akivel szívesen összefutnék a farsangon, de majd inkább megyek a tavaszi találkozóra, ha módom lesz rá.
hétfő, február 16
el vagyunk havazva... haha, ráadásul mégsem lesz a duett, mert elbénáztuk a szervezését. én egy hét alatt meg... mit tanulnék meg énekelni. mondjuk nem is érzem úgy, h ilyen hirtelen annyira kéne.
... meg a szkenner is baromi lassú. vháhh.
péntek, február 13
ma reggel a szél csak marginálisan volt elviselhető a rétemen, még mindig merev az arcom a hidegtől. azt hiszem, tudom, milyen lehet, amikor úgy gyártanak szélelementált, hogy kirakják a szélbe, és szétfújják.
szappanopera mese, olvasok most hozzá kiegészítőket, mert kellenek, mert jó ötleteket adnak.
csütörtök, február 12
jajj. én csak megnéztem egy képet :mentegetőzik: veszélyes. és nem tudom, am megyek-e de nem, ma sem.
hozzátenném a tegnaphoz, hogy én beleindultam a délutánba, és megvártam a sötétkék fellegek alatt, hogy elérjen a kaland Tünc esemese képében, aztán utána lesétáltam egy megállót, és elindultam vissza.... érti, amikor lemondjuk a próbát, és visszamegyek, és bentmaradok a városban, hátha történik valami.
Tanulok Fate-t kezelni (vagy entropyt, ha úgy tetszik).
én ezt szeretem.
a tegnapi napra szükségem volt már nagyon, köszönöm, Bázislakók.
tanulság, h legyen nálam mindig fogkefe és dezodor, és szeüveg és kontaktlencsetartó. És otthonra meg beszerzek egy hálózsákot, mert az amúgy sem árt majd, meg mondjuk plusz ágynemű meg... rend :D
a blogstílusok elemzése meg a szobámban tartott rendetlenség összevetése nem vezet jóra. no, meló.
szerda, február 11
notehát. milyen különböző izé lenne belőlem a különféle nWoDos fajok közül?
mit mesélnék én be magamnak?
Lássuk a karakterisztikákat. Mi az, ami nem átlagos a tulajdonságaim közül? Háát... a Composure-om az tuti csak egyes. Esetleg Intelligenciára adnék hármast, de csak félve, és csak azért mert muszáj vmiből. A Presence-re esetleg rákérdezek, mert hátha van némi kisugárzásom vagy mim. De a többi kettes. Vagy még a Staminám egyes.
Skills: academics egy, az érettségi miatt. Sciences... kettő mondjuk, mert mérnökdiplomához közel állok. Occult egy, mert már hallottam mindenféle izékről (rpg related ugyna, de akkor is.) Computer: 1.
Athletics: egyes, mert valamennyire van mozgásérzékem asszem. Survival: egy, mert cserkész voltam, és emlékszem némileg.
Empathy: kettes, mert. Expression: kettő. Intimidation: egy, már ijedtek meg tőlem. Socialize: egyes, ha odafigyelek. Subterfuge: egyes, mert néha sikerül, bár hazudni nem tudok, színpadon azért működik.
Jólvan. Meriteket hagyjuk, olyanjaim nincsenek. Csak Flaw-k.
Erény: Charity asszem, Vice: Torkosság vagy Irígység, nemtom.
Koncepció: titokban színészkedő recepciós vagy fordítva.
Requiem: ki ölelne vámpírnak, és miért egy ilyet? Fontos kapcsolata nincsen, kiemelkedő képességei nincsenek - még ghoulnak sem igazán alkalmas, mert tucattermék. Szóval csak kvázi véletlenül, vagy szeszélyből lenne belőlem vámpír. Daeva, mert azért mégiscsak, esetleg Gangrel véletlenül. Covenantnak jó eséllyel a Lancea Sanctumot választanám. Azzal együtt is, amit olvastam róla.
a többit majd.
Wake me up before I change againálmodtam is, villamossal-busszal a világ végére, mint rendesen, ismerős városban jártam, itt szoktam máskor is ...
Remind me the story that I won´t get insane
Tell me why it´s always the same
Explain me the reason why I´m so much in pain
Before I change again...
Remind me the story that I won't get insane
Before I change again...
Remind me the story that I won't get insane
jájj. jáhájj. ijesztő ez a csingis tűnődéseim és játékok szemszögéből nézve. miért álmodok én ugyanott? perzse, persze. csak szeretném érteni... csak szeretném megjegyezni, csak szeretném mindig ismerősnek találni... szeretném érteni.
Külvárosi részek, mint Csepel délen, vagy rákosizé, vagy északra óbudán is túl. Erdősebb vidékek, a valóságban is elfog az a borzongás, ha meglátom, ha először utazom arrafelé. És mindig nagyon hosszú bkvjáratok visznek oda, most például ott voltam, ami Budapest legkülsőbb része a térkép szerint is, de valami rémisztően messze volt a központtól.
Volt ott egy ismerős, félhomályos tó, ahol már fürödtünk sokat, csúszda is vezetett bele, de most senki nem volt ott, csak én jártam körbe. az egyik fele erdőpart, a másik fele elhagyatott üzemi rész, betonnal, drótkerítéssel. És valami olyan pengés forgóajtóval, ami feldarabol, ha belemész. (Stalker hatás, naná.) :meg erdők is, és betonút, meg ilyenek. Meg emtétés félbloggerek. Meg a cégtől vki.
De azt még nemtom, ki a Mágus.
a izét is kéne írnom, ahho sem ártana egy pendrájv vagy net. ott tartok, h... hol is? napsütés, tenni kéne valamit, most kicsit szurdikban érzem magam, de az unalmasabb fajtában, és nem érzem előszelét semminek, ami jó is, rossz is. leginkább unalmas. uuunaaaalmaaaaas.
de csak meg kell írnom a kib diplomát és boldog leszek, és felszabadult és vatevör.
szeretnék írni egy abszolút lényegtelen bejegyzést karakterekről, meg arról is, hogy én mi lennék. majd mindjárt, vagy nem.
ma buliba szeretnék menni. valaki?
kedd, február 10
hétfő, február 9
Azon meglepődtem, h szombat este milyen szinten pörögtem. Rég volt ilyen, és oké, h alkohol volt, de... ilyenkor úgy érzem, az egyhelybenüléses, kontaktnélküliség húz le. (Aztán persze nem csak az.)
Vasárnap boldog tavaszelő volt, majdnemmpontjó meleg- egy kicsit határozottabb plusz fokok, és tökéletes. A felhőkkel is. A kis esővel pláne. A naggyal is.
Meg a kopasz énekesnő is.
Aztán Karel Fiala. még mindig gondolkodik.
karel fiala gondolkodik, hogy írjon-e egy blogbejegyzést.
benézett a tavasz a hétvégén, volt egy teltházas, ámde a többség számára bonyolult előadásunk, ilyesmik.
Egy dologra megint rájöttem a félitavaszi időben, ebéd felé haladva, hogy a következetesség csak illúzió. Meg, hogy bármennyire is rossz érzés bármiből is az egyoldalú, és nálam amúgy is necc a közelengedés, de, ha már úgy alakult, hogy valakit megszerettem nagyon, akkor szarjam már le, hogy én meg tök közömbös vagyok számára úgy általában. Úgy döntöttem, megengedhetem magamnak azt, h ettől függetlenül kedveljem nagyon.
közben pár órára kihagytam munka miatt, hehh.
péntek, február 6
csak úgy spontánul. de, azt hiszem, a napsütésnek örülök (ó, nem gót, nem gót, de reggel a ködbe merült margitszigettel már megvolt a múlandóság szépsége iránt érzett... nah. :lelövi a mondatokat: )
mert ugyan vannak pillanatok, amikor elfelejtem, de az csak a betonkocka szobákat mereven sütő nap üressége.
és az iszonyú, hogy tegnap nem volt kedvem menni. hiszen eddig a barátaim jelentették a nap-heti adagot. furcsa. furcsa. furcsa. ahogy az is, amit írtam, sivatag, az elpépült kezű lány, a 120 szép csigaház, az izék a ködben (ja, ez nem az), nem tudom a pihenésnek milyen foka kéne. az éltnek milyen foka. mi jöhet még, mi jöhet még, kérdezi kétségbeesetten a várkapitány testőre.
Így utólag vicces végignézett az összegyűjtött 9 képet. Biztos találok még valahol fekete vagy sötétbarna, hosszabbhajú, sminkelt. Én. nem. értem. ezt. az. egészet. . . . .. ....
there're locking up the sun
napfényesen koszos vízben elsüllyedni nem szép. namindegy.
szokták azt is mondani, h felesleges baromság a gótulás. hogy magának csinálja az ember. tehát nincsen semmi baj, sehol, hisz semmi rossz nem történik velem. ha ez igaz, akkor azok a lehetőségek, hogy nem létezik az, amit érzek, vagy az, hogy nem működöm rendesen.
Tulajdonképpen... érdekes meglátás, hogy nem léteznek az érzéseim. A gondolataim sem. Én sem. Én csak elképzelem magamat. Csak viselkedés vagyok, csak reakció, csak tükör. Csak álarc, ha úgy tetszik.
hm?
Ha netán valaki úgy érzi, írna valamely előadásról kritikát valami olvasottabb blogba, netán újságba, nemértekhozzá, h hova lehet, annak szívesen szerzek tiszteletjegyet :) kell ez.
tegnap volt Írórend, ami jó, mert kikapcsol, és nincs semmiféle olyan stresszes része, h dehát jót kéne írni. És ez jó. Meg a társaság, Viaszbaba közben még egy programot is megír, Vashölgy és RBG ruhát próbálnak, én meg 1999es Cosmopolitant olvasgatok. Egyelőre inkább a sminket és a ruhát nézegetem - 'történelmi' játékot mesélni jó :D
Kezdem sejteni, mennyire kezelhetetlenek a démonok itt bent, már nem emberekre vágynak, az csak túlélő adag. Ez egy szomorú történet. Még nem tudom pontosan, mi kéne, leginkább alvás. Sok alvás. De azt hiszem, a kreatív tevékenység is segít - az a fajta, amiben sikerélményem van.
Láttam a metrón egy trentreznort.
csütörtök, február 5
Net még nincs, de lehet bármikor (célszerűen valami kedvezményes időszakot kéne elcsípni a bekötéssel, de ez szokott lenni).
Állatot nem szeretne Tulaj, dohányozni erkélyen lehet...
egyelőre ez jutott eszembe.
Igazából baromi sürgős az ügy :kétségbeesett pillantások:
írok is ld50re meg iwiwre is mindjárt.
FemmeFatale még mindig nagyon vendéglátó, szinte zavarbaejtően :D de jó volt, a semmi közepén van mindenki, látom. Megint durva tavasz jön asszem. Ez amúgy biztos, valamilyen szempontból.
szerda, február 4
kedd, február 3
még négy
1. Brian Molko
2. Johnny Depp
3. Adrian Hates
4. Ville Valo
5. Roy Dupuis (Nikita sorozatból ^^)
na, a másik ötöt majd máskor, elfáradtam... meg rájöttem, hogya kedvenc sorozataim/filmjeim kedvenc szereplőit, ill. a kedvenc együtteseim énekesit sorolnám fel elsősorban, az meg uncsi.
... a kráni elfeknél örök ősz van, mindig aranyló alkonyatban (a többinél meg örök tavasz, btw)
... a szándékos álmok ritkán működnek úgy, ahogy szeretném
... jó zenére ébredni, mert érezni, ahogy felránt a valóságba, és kontextusokba rendezi a reggelt (pure morning)
... nehéz szoknyát vasalni asztalon
... bizonyos dolgokat sosem írok le, mert elfelejtem őket, mire beérek a net elé.
Tulajdonképpen egy darab fantasy történetem van összesen, azt fogalmazgatom magamban újra meg újra. Tulajdonképpen egyszer megírhatnám, én még világot sem szeretnék hozzá kitalálni, mert minek. Lehetne belőle életem első és utolsó M* novellája. Ehh mittomén, majd valamikor, most inkább diploma illetve forgatókönyv illetve csingimese. A középsőre is lett képem, csak nehéz behoznom otthonról,mert a pendrájvom benne volt az ellopott táskámban.
A million faces, each a million lies
for each and all a chrome disguise
prompts for action, force reaction
embody promise in a sheen so pure.
Hurt, the measure of blind ambition,
the testament to your singular disease.
Against all wisdom you heed no warning,
your desires giving you away.
If I could change your mind,
I wouldn't save you from the path you wander.
In desperation dreams, any soul can set you free.
And I still hear you scream,
in every breath, in every single motion.
Burning innocence, the fire to set you free.
Your actions turn conquest to dust.
Importance of fate, you foolishly place trust.
Sense fear in your broken breathing.
Resort to shadows till your body expires.
All creation has the promise of heaven,
and still you travel the road to hell.
I'm saying nothing for the good of myself,
but I'm still talking and you're not listening.
If I could change your mind,
I wouldn't save you from the path you wander.
In desperation dreams, any soul can set you free.
And I still hear you scream,
in every breath, in every single motion.
Burning innocence, the fire to set you free.
As night descends upon the city,
the streets are cold, the lights go by.
And in the stories of the people,
a million faces, a million lies.
They'll never say they feel what you feel,
that they can see the world you see.
And in their faces, their expressions,
a million faces, a million lies.
VNV Nation - Chrome
hétfő, február 2
megvolt a bemutató, még jól is éreztem közben magam (meg rájöttem, h én is meg tudok utálni bárkit öt percben örök életre), meg mentem hazafelé, meg voltak fák és volt sötét, csak a hétvége volt olyan elveszett, hogyha nincs az Odúban a meglepetésizé RBG-nek, akkor, nemtom. mindegy.
de az jó volt, a pillanatnyi túléléshez elég glamourt adott.
voltam otthon is, szombaton ráébredtem, hha kéne se lenne hova hazamennem. vasárnap már tűrhető volt, megnéztünk vmi rettenet filmet pókzombivá váló emberekről, térkapukról megminden, a főszereplőjébe persze azonnal szerelmes lettem (illetve a hosszú hajába).
este rávettem magamat a maxpayne filmre. a hóesés. a hóesés. a hóesés.
a hóesés.
az.
égeti a gyomromat a kakaó. meg a víz. meg minden.
egy bizonyos szemszögből nézve csodaországban vagyok. mert nem tudok hazajutni.




