nem bírom lecsavarni a kávéfőző tetejét, de rájöttem, h a kávé az úgyis csak egy megszokás, és nincs rá igazából igényem most.
novemberi ködigényem van. elfárasztott ez a meleg, és ...és... mostanában meglepődöm, hogy mennyire nyár van még.

több napja ma vagyok először huzamosabb ideig itthon, felhalmozódott mosatlan edények a konyhában, hogy lassan semmihez sem férni oda, el kéne pakolnom a ruháimat, és megint takarítani vagy valami. És ez a kib napsütés, nem lehet kimenni az erkélyre.

Vérlepkének tegnap megvolt az esküvője, kúlság volt szabadtéren, Ákos atya megöregedett, de még mindig ugyanannyit beszél (és kommentál kb minden lehetséges pontot a misén), még bennem vannak a gitárosmisés reflexek, meg ilyenek.
Az unokatestvéreim megnőttek, de én vagyok a hunyó, h ezen meglepődöm, mert én nem járok nagycsaládi dolgokra, csak minimálisan.