vicces a böngészőn kiírva a droidzombi - null feliratot. ó, igen. iszom az esti porkávét, és nem létezem, megint. as usual. a délutáni semmittevés, az egész napos nihil a lemenő nap fényében teljesedik ki. ilyenkor minden mindegyet fúj a narancsárga unalomból a szél be az ablakon, persze, előre-vissza szaladtam, most nyáron ez még ragyogóan kék ég. Majd télentélentélen.
kérdezik néha, hogy vagyok, és nem tudok semmi érdekeset mondani, de még csak semmi meghatót vagy ilyesmit. az agyam fura jószág, a felesleges dolgokat nem hangsúlyoz, kihagy, és időnként olyan, mint bármikor máskor. A különbségek ilyenkor persze ütnek, de az olyan 20 mp után el is tűnik nyomtalan.
szóval nyilván van a nyomasztó tudat, hogy az életem egy része egyszer csak megszűnik, és újra kell definiálnom például az otthon fogalmát.
Elkezdtem tervezgetni, milyen szobám lesz, hogy rendezem benne melyik bútorokat, mit díszítek ki, és végre takarítok, és egyéb csudálatosh dolgok, amit eddig úgyis csak egyszer tudtam rendesen megélni, még az Odafent alkalmával. Levegő vagyok, azt a teret töltöm ki, ami jut, de bizonyos térfogaton alul nagyon megnő bennem a nyomás. Túl nagy helyen meg szétoszlom és molekuláimra zuhanok szét.
vháháhá. tudok még ilyet, ha nagyon akarok :D
most pedig szívforgács próba, új zenészeket próbálunk ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése