és tényleg van hatása a teának. finom. miközben lyukasztok és ábécébe rakok és befűzök. befűzők. agy? no way. no way out from here. a mondanivaló elúszik a formaködben, formálisan lecseng az utolsó akkord. szellemi parkolóban rohad az agyam. innen messze, ne aggódj. eddig már nem szaglik el.
ha nagyon elszánom magam, benézek ma este az MPCbe, pont annyi időre, míg élvezem a 90es szar popzenét. nem akarok scootert. és aludni jobb lenne...
ma reggel rémálomkelés volt, megálmodom az ébredést, oszt felébredek belőle, aztán, ébredésés lefordulás az emeletes ágyról. a horror álmomat pedig meg kéne írnom. miért starcraftolom el az időmet? ehh. ne válaszolj, költői kérdés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése