csütörtök, január 31

Szürreál

Amikor az egyik egyetemi tanárommal, a konzulensemmel meg egy másik tanársegéddel, illetve egy intézet igazgatójával, főnővérápolójával és egy hasonló nemtomkivel ülök egy asztalnál. Néha felém néznek, h igen, a diplomatémám pont idevág.
Lehette volna terméktervező, ha az szerettem volna lenni. Most talán lenne diplomám és laptopom, és blogolhatnék arról, miköben a vonat a téli aranynapfényes leborotvált dombok között elszalad.

Most csak úgy teszek, mint aki. mint aki ért hozzá, mint akit érdekel, mint aki okos. Nem baj, az elvárások ugyanazok, mintha igazi lenne az egész. Ez benne a szép.

szerda, január 30

Kaland

Holnap hajnalban felszállok egy vonatra, és remélem, h megtaláljuk egymást a konzulensemmel meg még valakivel. Nem, nincs meg a telefonszáma... de, megvan. Nem baj, majd legkésőbb Tatabányánál felhívom, h ugyanazon a vonaton vagyunk-e. Vagy Szombathelyen. Mittomén.

Na, alvás.

Szineztézia

60%



kíváncsi vagyok, milyen lehet a 100%osnak.

Life on Mars.

Ma sem csináltam semmit - illetve vérlepkének vázoltam az íródó novellát, mivel a haja kibontása röghöz kötötte, és megnövelte a befogadóképességét.

Tegnap négy paklival muncskinoztunk. aggasztóan gótnak érzem magam, mert állandóan a munchkin bites kiegészítőből akaram húzni. végül egy epic szamurájom lett, puissance-szal meg evil eyeshadow-val, trenchcoattalés goth boots-szal (amíg el nem cseréltem valami izével+cheat lappal. Volt vámpírbárdunk, gnóm-yakuzánk is.

Kell öcsémért mennem, este keretjátékmegbeszélés, holnap hajnalban megyek Szombathelyre, arra is össze kéne raknom az anyagot.

Unalmas az életem. viszont éneklgettem megint a légzésgyakorlás után.

kedd, január 29

Szabó T. Anna: LENNI A MINDENT

Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsergessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó mágnesesség
két kíméletlen pólusa között
(lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég)
és érezni a selymes levegőt.
Úgy bomlani ki minden mozdulatból,
mint szárnycsapásból lebegő madár,
ahogy a tágas, áramló magasból
a célra tart, a zuhanásra vár.
Telítődöm a tűzzel: lebegek.
Magamban hordom saját egemet.


Felvételire keresek verseket. Elegem van a versekből. (azért javasolhattok, leginkább kortársnak örülnék.)
ómájgót, ez a dead can dance szám egészen korai darkvévrokker, kb mint a Bauhaus. (DcD - Threshold)

amúgy pedig: diploma. most csak az ímél meg az emesen lehet nyitva, blogolni meg tudok scribefire-ből :D

vasárnap, január 27

Glamúr

Jajj, de fáradt vagyok. Kábé, mint Adrian egy átzsarolt/fenyegetett nap után, őszinte karikákkal a szeme alatt. Úgy érzem, a NPCim túlnyomó része cinikus dög.

Ma délelőtt főnixes ugrálás, tegnap este meg életünk sötét alagútjába tekintettünk előre. Feltvételizni kell (nyjajj).

péntek, január 25

Félsiker

Nna, zöld utat kapott a diplomatémám, a háttérben már intézkedtek, csak én nem tudtam róla. Juhú!

A felhős idő gyönyörű, csak a szél ne fújna. Szédülök, és nem tudom, miért. Kúl.

péntek

Kavar a táboridőpont terén, juhú. Annyira örülök, hogy egyelőre a diplomatéma-felvételt komolyabb problémának tartom, és legalább e miatt nem idegeskedem. Igazából a diplomatémaleadásos kavarással se tudok mit kezdeni - én mindent elmondtam a konzulensemnek, amit megtudtam a Joanovicstól, persze, ő azt mondta, h szerinte ennyi is elég lesz, de azért megkérdi mélben J.-t. Válaszról nem tudok. Úgyhogy ma mehetek be, próbálhatok nyomtatni, aztán kaphatom meg, h dehát megmondta, h még az a másik papír is kell. :zokog: és mindjárt januárnak is vége, és Bercseynél se voltam.

Legalább tegnap emgtanultam a Komát, beszédtechnikáztam meg énekeltem és mozogtam, cak épp nem írtam. Ma próba, meg lájvintézés meg buli.

szerda, január 23

klisé

A furcsa az, h szerintem hosszú ideje most értem el megint olyan kommunikációs szakadék szélére, ami abból áll, hogy magát az élményt nem lehet átadni közös nyelv híján. Hajnalban (és mindig) a tatai vár gyönyörű. Ott maradt pár évszázad mutatóba, mítikus ködbe vész a tó túlpartja, a vízben tükröződő ház akár szörny is lehetne, de nem lehet elmagyarázni a másik embernek.
Á, rájöttem. Az ember szeret(ne) felvágni a lelki gazdagságával (tegyük fel, vannak neki olyanok), a lelki gazdagságot meg ... nos, miben is mérik? Annyi, amennyi átjön. Amennyit ki tud fejezni. Én meg szavakba csomagolom az életemet, de szavaim nincsenek mindig, megfelelőnek meg még kevesebbet találok, ezért inkább nem szólalok meg. Pedig néha kell beszélni, és annyi is elég, hogy szólok a kocsiban utazóknak, hogy irreális ma este a Hold. Mert az apokaliptikust nem mindig bírom kimondani.

Na, szóval új társaságba próbálok beilleszkedni, új eszközökkel. Mert nem úgy hasonlítunk.

És azt hiszem, nem mindig kell ennyi tüske. Néha kevesebb is elég. Néha.

Vidék

Megint Tatán volt a társulat, ezúttal hangtechnikáztam a Piroskában. Két nap, öt előadás.
Közben egy éjszaka a már ismert szálláson, ház, négy szobával meg egy közös helyiséggel. Ezúttal 12 emberből négyen voltunk nemdohányosok, de persze nem sikerült a nemdohányzó kocsiba helyet szereznem - osztálytársból is egy volt, ő is másik kocsiban utazottt - tehát szocializálódni próbáltam, egy kocsiban a Nagymamával, a Farkassal meg a Csókafiókával. A Farkas friss jogsival is simábban és gyorsabban odaért mindenhová, mint a másik két kocsi, a Nagymama gyakran instruálta a sofőr-padawant, én meg rájöttem, h nem valószínű, h valaha lesz jogsim. Csókafiókával is váltottam pár mondatot, még jó ötletet is mondott, bár nem tudom, eszembe jut-e kipróbálni.

Nem olyan jó amúgy nem szerepelni a darabban. Akármennyire is segítek nekik, meg jó fejek, azért ott van az a tény, h én nem voltam színpadon. És hülyén hangzik, de jobban stresszel a technika, mint a fellépés. Színpadon, ha hibázom, azt valahogy ki lehet javítani, az elfelejtett szöveg helyett lehet mást mondani - de ha rosszul/rosszkor adom be a hangot, azt mindenki észreveszi.
Erdőőrúrral megint beszélgettem, ő az egyik, akivel könnyebben találok közös témát - mmint a színházon kívül. Ez azért még mindig zavar - ez a másság. Hogy folyamatosan úgy érzem, más világban élek, más könyveket olvasok, más filmeket nézek, mint a többiek.Túl kéne lépnem ezen, mert csak részben igaz.
Mindenesetre a Death Note mellé (ezt Farkasnak)tartozom egy Twin Peaks+Sandman csomaggal Erdőőrúr számára.
Először jártam körbe az összes színészt gratulálni. Ez kb olyan kínos néha számomra, mint mindekit végigpuszilgatni. Tehát megszokható. Ja, volt egy felköszöntés is, mindenkinek kellett köszöntenie Nagymamát szülinapja alkalmából, ami megint gáz volt a részemről - tökéletes szociális és empatikus készséghiányomat megint bemutathattam.

Egy csomót néztem az ágak kontrasztját az éggel, hallgattam másokat, láttam Farkassal hajnalban a várat meg a napkelte csíkját a felhős ég alatt.

Ja, a kedvenc karaktereim a Farkas meg a Róka.

hétfő, január 21

Storm - Covenant

drones behold the life that was given
be aware of the choices within your grasp
oppose the temptress who leaves you dry
redeem what was lost unleash your will
hail the ones who take nothing for granted
praise the moments of the giving day
worship the sensation that passes by forever
conquer yourself for the kingdom of fury
I want to stand in the eye of the storm
I want to get struck by lightning

I want our house to be set on fire
for us to walk without shelter
I seek no rest I seek no shelter
where weak dwell in the shadow of decay
I want to walk forever with the storm
until I become the prey anyway
Itthon jókedv van, kaptam marcipános csokit és Martinit, amikor anyám rájött, h névnapom van.
Beszéltem konzulenssel, most épp neki kéne fogni a feladatnak. Valahogyan. Még nem tudom, hogyan. Az a baj, hogy még mindig a szombati játék körül forog az agyam. Mesélni szeretnék.

Szánsájn

A napfényes időszakokat kábé alkonyatkor tartom vidámnak és energiatelinek - reggel/délelőtt határozottan lehangoló a sárgán fakuló tűzfal. Télen meg kifejezetten nem ideillő.

Ma majd beszélek a konzulenssel, hogy mi legyen, hátha el tudom intézni a szükségeseket a diplomatémafelvételhez. Hátha. Erről többet most nem.

Aludni szeretnék. Furcsa álmaim voltak, de legalább emlékszem rájuk. Az egyikben vámpír voltam, és a "túloldalt" - jelentsen ez bármit - egyik ismerősöm megsajnált, mondta, h azért olyan kedves velem, mert vámpír lettem. Én csak elnéztem az estébe, hogy valóban, embervért iszom meg nem látom a napot, és ez tényleg deprimáló hatású. Aztán meg gumipókaz emtétéseket beszervezte valami hatalmas játékba, voltak ott harcosok meg varázslók meg ugrálóbombák, sárga és fekete köpenyeket lehetett felvenni, és nagyjából 1000 ember vett benne részt. Rettenetesen bonyoult szabályai voltak, én meg egyáltalán nem ismertem őket. És nem is próbálta elmagyarázni nekem senki se őket.

Tábormegbeszélés. Jah. Tanulságos volt, emg hasznos, meg minden.
Holnap meg négykor kelek, megyünk vidékre a társulattal Piroskázni, hangosítok. Két napra.

Aludni szeretnék.

szombat, január 19

eh

A mai nap fénypontja a szerepjáték volt. előtte szépen csökkent, az előtte lévő fél órában mélyrepülést végzett.
A cselekvés, illetve a kreatív izé, meg az alkotásnak nevezett hülyeségek képesek elfelejtetni velem azt, h mennyire szart se érek.

Ezért szeretek mesélni, mert néha így azt hiszem, érek valamit. Emtétét is azért csinálom, mert az az illúzióm, mintha fontos lennék, meg van helyem, pedig ez csak... illúzió. Nem több, mint amit magamnak meg a játékosoknak gyártok.
Marha jó dolog főnixben azt képzelni, h fejlődhetek bármit, de egyáltalán nem érzem, hogy annyit nyújtok, ami a minimum lenne ahhoz, hogy értékes legyen önmagam számára is a teljesítményem. Ha másfél-két év alatt rosszabb lesz a hangom, miközben tényleg megpróbálom követni az udvarias instrukcióit, nos, ebben az esetben be kell látnom, h felesleges a pedál. Színészmesterségből nem tudom, h hogyan állok, de nyilván az utolsó felében a csapatnak, hiszen inkább csak felesben kaptam eddig szerepet, míg vannak, akik már évek óta játszanak a társulatban.

Életképtelenségemet meg már bebizonyítottam az egyetemmel kapcsolatban.

Persze csinálom tovább, mert létezni kell, hátha van valami értelme.

péntek, január 18

üzenet a mai megbeszéléshez

Itt egy link a csingihez, hasznos, és magyar :D

(és elfáradtam, de jó volt megint magyarázgatni lelkes embereknek)

Levegőt vesz

Mégiscsak a Covenant a legkellemesebb most.

Megnéztem egyik Rouen néven elmentett fájlomat - és meglepődtem jól az egyik NPC-men. Ezt még én se néztem volna ki belőle (avagy hogyan lepjék meg magukat a mesélők azzal, hogy elfelejtik a plotot?). Még néhány ilyet ki kell találnom, hogy kellően nyomasztó legyen a légkör.
(Menekülj csak szépen játékba az egyetem meg a valóság elől. Így kell ezt.)
...we are the heroes of self deception....
Kis színes: csöngettek, ablakot nyitok a bejárati ajtón, valami behízelgő fejű és hanghordozású fickó, kezében talán csekkfüzetet, vagy valami kis formátumú dolgot szorongatva köszöbés után rögtön azt kérdezi, itthon vannak-e a szüleim. Lol.
Acanthus vagyok-e? (időtoszó geekségünket figyelhetik)Különben azt hiszem, néha igen. (újwodos mágus ösvény, az idő és sors, Árkádia, a Bogáncs ösvény.) Rosszabb állapotomban meg Mastigos (Acél ösvénye, elme és tér, Pandemónium vagy miatosz. Belső démonokkal küzdés, ilyesmi.)
Ha nwodos vámpír lennék, akkor szinte biztosan Daeva (Torcsik és Brujah-k összegyúrva).
A Mekhetek inkább a könyvben szereplő rajz miatt vonzanak (ami a linkelt lapon is látható). Na jó, elég gótok ahhoz, h tetszen a klán.

u.i.: ja és kedvem lett megint kipróbálni a lájv-izét, amit nem én szervezek. jó, csapnivaló játékos vagyok, de mondjuk Drímőrrel együtt talán kiegyenlítettebb lenne a dolog. ja, és rendes, esti lájvot, nem nappalit. főleg, mert egyre inkább úgy néz ki, h nem fogok ráérni, bár ennek adok még pár napot, míg szólok, h mégse :P
(azt nem merem mondani, h újwodos lájvnak jobban örülnék, de semmi nem lehet tökéletes.)

persze.

idén még nem történt semmi rossz velem, miért ne. miért ne pont az egyetemmel szívjak megint, mint rendesen. mert persze, hogy jan. 11. volt a diplomatémefelvevés határideje, persze, h kell üzemi konzulens szombathelyről, és persze, hogy nekem kellett volna utánajárnom, nem bíznom a kiírások logikájában, vagy a konzulens tájékozottságában.

most majd próba-szerencse alapon megcsinálhatom lóhalálában, bekopogtathatok bercseihez, háátha elfogadja, és nem kell őszig várnom.

rohadt életbe.

Visual DNA



Nem mondom, hogy máshogy nem tudtam volna kitölteni :)

csütörtök, január 17

szósölááájz... szósölááájzzz...

Tudod, olyan helyzet, amikor beszélgetsz emberekkel, meg minden. sőt, egyáltalán, kimozdulni. néha nem árt. tudooood, azért, mert az jóó. nna.

és mi a szart hallgatok már megint?! (és lejárt a fájdalomcsillapító hatása, asszem ez a fáradtság már a normális).

tényleg, kifejezetten izgalmas igazi zombiként működni, amikor ugyan követem a külvilágot, hallom a szavakat meg a képeket megminden, de mégis... ja, hogy ez reakciót igényelne? Na neeem, az luxus.
Fridának igaza van, sokszor előfordul a "csak mosolygunk", Jolánka tehát okkal mosolyog.

talán aludnod kéne. néha, nem?

X is blogolt a túloldalt. Neki rosszabb, vígasztaljon a tudat.
gváhh. igyekszem összekaparni magamat. azt hisze, legközelebbi vicces hajam bordó lesz, mert olyan még sosem volt, még rövid időre sem. Bár ahhoz ugye várnom kell, míg kikopik ez a lila (amibe nem sikerült végül feketét raknom).

pull yourself together, gillz! you have to wash the dishes after breakfast, vacuum clean some rooms, give the notes (?) to Celebrom in an hour.
I think I will write a new something with a vampire-thing, because I have to live up to my reputation :D I don't promise the main female character won't die/go crazy in the end... but I try. I can make exceptions, perhaps a happy ending isn't so painful, is it?

szerda, január 16

random klip



Peter Gabriel veszett jól állt a vámpír-gótság 1973ban. :)= (jobban, mint Phil Collinsnak a kantáros nadrág :D )


(Collide)

tegnap megkérdezték, milyen stílusban szeretek énekelni. szeretnékre pontosítva: nos, bár hangom még egy darabig nem lesz hozzá :S.
vagy, ha kicsit metálabb:

(the Gathering)

(the Birthday Massacre)
de a hangom egyáltalán nem ilyen.

lassan menni kéne?

maybe.

Maybe I'll wake up one day to notice
that all my life was just a dream..*
simán.
addig is elmegyek az öcsémért. aztán majd megyek próbára hangosítani.
ez mára a kiírt adag. holnap megyek kratívkodni, azán utána meg... kratívkodni. pénteken meg színitosz meg gondolin beszélés. szombaton főnix és játék, vasárnap főnix és táborbeszélés. (és naponta pár bekezdés. meg pár oldal tanulás. ja.)
ma... szerda van.
The walls of this chamber
were made to set you free*
*Diary of Dreams, mi másból idézgetek én állandóan.

kedd, január 15

Visszanéz

Balra kipakoltam eddig netre kipakolódott novelláimat... érdekes. Van ott olyan, amit jól megdicsértek, van olyan, amit jól nem, ilyesmi. Valóban érthetetlenül írok, tanulságos visszaolvasni. Mondjuk találkoztam olyan emberrel a script4ben, aki minden utalásomat megértette, de ez... ritka.

Hm. Talán kijavíthatnám, bővíthetném néhány koábbimat? Nem, az munka. Örüljek annak, hogy megint sikerült pár sor. Álmos vagyok - nem meglepő, mert annak ellenére, h lefeküdtem fél 11kor, egykor még ébran voltam. reggel hajnalban ébredtem, aztán sikerlt visszaaludnom. Áá, biztos nem a vizsga miatt. Fogjuk a frontra.

Meleg esőt szeretnék. De egyelőre megfelel a ködös idő is, nem kell félni.

Hegesztés

Átmentem. Ötössel. Vissza a normál kerékvágásba, lehet nekilátni a diplomának.

Meg a lájvnak, meg a novellának, meg a daraboknak, meg a tábornak. Meg a Csingi és a Laszlovszky-mesének.

hétfő, január 14

Fornost

... én megmondtam, elvész Fornost, ha nem tisztaszívűek védik...
...megvolt a bája. Visszahallgatva a zenéjét megállapíthatom, hangulata azért volt.

hegesztéshez vissza.

vasárnap, január 13

Lángkorona

Fél oldal. Talán van értelme annak, ha minden napi nemtanulásos netezésem mellé a hangás fájl kinyitását és pár sor megírását tűzöm ki célul. Valahol el kell kezdeni.

Girlandok

tulajdonképpen. ...

A fáradtsághoz ódák. Ólmos. És nem figyelek oda. Nem kell érteni mindig mindent. Egyre azt hiszem, rájöttem - érthető, ámde irracionális.
Az meg ugye nem egyértelmű, hogy mindenki ugyanúgy ismer engem, mint én magam, és ez alapján értékel. Csak olyan könnyű elfeledkezni arról, h a számomra egyértelmű dolgok mások számára nem azok. A közhelyek másoknak jelenthetnek is valamit.

ha az ember megengedheti magának az érzéseket, akkor nem kell jól éreznie magát. A panaszkodás persze fölösleges és káros - káros, mert komolyan veteti a problémákat a panaszkodóval illetve idegesíti a másik oldalt, felesleges, mert nem változtat semmin. És a felelősség a gazdatudaté. Nem a géneké, mémeké, nem az ellenőré és nem a tanáré.
... lights out as you hit the ground....
De ez is csak egy később mások által depisnek titulált bejegyzés. Mert az ember nem élhet így. A normális, egészséges ember.

szombat, január 12

Éjfél előtt

Már megint rövidnek éreztem a próbát. Illetve... azt a részét, amikor én próbáltam. Ehe.

Most már kitaláltuk Drímőrrel a csingilájv koncepcióját, neki kéne állni szervezni. Az egy naaagy körímél lesz.

Holnap Piroska meg Sződy meg játék.

Az átmenetelt meg nem felejtettem el, csak az időm nincs meg hozzá, így vizsga előtt. De nyugodtan szóljatok rám, és viszem a munchkint is akár :D

Sztoikus: Raymond E. Feist. Tőle van az a könyv, és szerezd meg elolvasásra valakitől :D

Illetve most tele vagyok friss könyvekkel, Stardust, Éjszakai+Nappali őrség, Ólomerdő, szívesen terjesztem a kultúrát, ha valaki kölcsönkérne :D (van egy adag Goldenlane is, egyszeri olvasásra azok is tök jók :D )

péntek, január 11

határeset

ugyan összesen voltunk öten, de a belga sör finom volt.
Azért ráférne még egy rendes megbeszélés minden synithosérintett emberre, hogy tudjuk-e, akarjuk-e normálisan csinálni. már nem vagyok annyira elhivatott mtt színjátszóügyileg, h négy-öt ember legyen csak. Esetleg akkor, ha ez a 4-5 ember valami közösen bemutatható cuccot csinál.

azt hiszem, megértettem, mire célzott bicskei az emtétés "szerepjátszással" kapcsolatban. ha valaki nem törekszik minőségre, akkor nem lesz minőség. és egy-két ember nem tud ezen változtatni. (én meg már nem is akarok).

és egy cirka... 5 éves (lehet ez?)novella.
azért az idő még mindig megrémít.

(zárójelben)

ha ma feleslegesen mászom ki a hidegbe és hagyom itt a tanulnivalót, mert nem szóltak az emberek, h nekik nem jó a mai színitosz, akkor... akkor egy darabig nem fogok rá energiát áldozni, és eltöltöm máshogyan a péntek délutánjaimat. mondjuk... rajtam kívül legyenek öten.

Decsention - FLA

ehe, felfoghatatlan, miért vámpírlájvoznak rendszeresen napközben? Nagyjából csak az veszik el, amitől vámpír. van még kismillió lehetőség modern kori lájvra, és még olyan lehetőség is van, ahol nem kell égetnie magának a népnek a darkpozőrséggel (mondom én, aki tolkien rendezvényen fekete númenoriként igazolja a kinézetét, esetleg sötét tündeként). De tényleg.
visszaemlékezve pár lájvra, kb egyszer láttam olyan gótoid kinézetet lájvon, ami teljesen helyénvaló volt - cinnamoongirl álbrujah-ja drímőr meséjében. Én pl. azért vagyok többnyire gótoid ruhákban, mert nem találok aktuálisan mást. De pl. még én se játszottam direkt gót vámpírt... asszem. Alice mindig másmilyen akart lenni, Sophie nem az volt (és nála sikerült asszem nemgótba öltöznöm), Ilona meg... obfuscate. A Cosmo-nosfi külsőt kellett volna felvennem vele, csak sajna nem jutott időben eszembe.

El kéne kezdeni szervezi a changeling lájvot. Jut eszembe. Februárban lesz. Akik eddig játszottak általam szervezett lájvban, azok tekintsék magukat meghívottnak, mind a tolkienes, mind a webchates részről (igen, a szilveszteri számít ;) ). Akik nem, azok is, ha már elolvasták ezt a bejegyzést. Persze visszajelzés meg minden. Valószínűleg egy szombat este lesz, kb. 7 órás kezdéssel, új csingi szerint, de mindenki számára elmagyarázott világképpel, megminden. Technikailag nem sokban különbözik a vámpírosditól, és még a műfog is ugyanúgy belefér.
Give me shelter from the pain
as this hate drives me insane
Seeking refuge from the rain
All in all we do believe as we try to conceive
In this glowing afterlife
Give me shelter from above
Send two angels and a dove
As we hang on to despair
Tears of blood run from your eyes
As we cannot hide the lies
Breathing in this toxic air
Hm. Meg kéne szerezni a tervezett zseniális futurepopslágerünk szövegét a$tól. Abban is volt toxic asszem, csak épp nem air, hanem rain. meg ... doom's day device.

csütörtök, január 10

bloodlines - ministry

How did I make this choice?
Filling my heart up with rage.
No one can hear my voice.
The deafening shame

I lay my life on the line.
I lost my soul to Bloodlines!

How can you live this way?
That's a good question.
I'm walking between the pain
Without redemption.

What is it like to be hated
Inside a world with no control over time?
What is it like to be created
Inside a world where life is a crime?

...false creation...

Na, éljük meg nagyban a kicsit.

Nem sok idő maradt a megmérettetésig. Csak az elveszett idő maradt itt. De annak is csak a nyoma. A tárgyak elfoglalják a síkot, és teret, de legalább két és féldimenziót varázsolnak belőle.
A tények megtörik a létezés lendületét, és valósággá teszik.

Jövő héten vizsgázom. Addig még expedíciót indítok az indexemért, a diplomatéma-felvételért. Talán tudom, h honnan szerzem ezekhez az erőt. Addig még kijegyzetelem az anyagot. (Csak azért írom le, hogy az írásbeli megerősítése is meglegyenek az elvállalásaimnak.)

Mi lenne, ha ezúttal megpróbálnék táncolni farsangon? Mert a népek az életben nem fognak diary of dreaset hallgatni maguktól :ármány: Egy ötletem már van, de ahhoz táncolni tudó férfi pár kéne, olyanból meg keveset ismerek.
Egy másik ötletemhez viszont... Vagy az lehetne ugyanaz, átformálva?

u.i.: nna. akkor mostantól fogva addig, amíg ki nem jegyzeteltem az anyagokat, csak a blogom a googletalk lehet nyitva. esetleg a zímél.

szerda, január 9

Hideg

Végigolvastam a hegesztést. Most már csak meg kéne tanulnom. Jellemző, mennyire kijöttem a gyakorlatból.

úgyhogy a konyha hidegében itthonra kókuszgolyó keverés, aztán el.

kedd, január 8

ID24


Deavartra id. Majd, ha nem leszek lusta, kirakom.

Tehetetlenség

Túl az összes kognitív disszonancián, amit szombaton és vasárnap gyűjtöttem össze.
Későn fekszem, későn kelek, a délelőtt elúszik, mintha szabadságra mentem volna. Nem tudtam időben lemondani a hétfői vizsgát, tehát azonnal iv-zem. Nem tanulok, teljesen lényegtelen dolgokkal foglalkozom - ma másfél órát kísérleteztem a mikrofonnal és az énekhangommal, ami sajnos nagyon rettenetes visszahallgatva.
... can't you take away my pain, tell me can you, can't we close our eyes forever help me can you...
...how can be his sacrifice if you didn't lose anything...
És az eső esik. Én meg elvesztem az időt.
... and now you wonder why i'm asking you to go...
Nem keresek munkát, pedig kéne.
Fogalmam sincs, hogyan tudnám túlélésre kényszeríteni magamat.

És még csak nem is érdekel ez az egész. Csak egy kísérlet arra, h tudom-e még rosszul érezni magamat, vagy visszazuhanok a kómába.
Ó, nem igazán.

Szóval korrózióálló acélok hegesztése.

hétfő, január 7

Gondol

Azért az fura, hogy az emtété képtelen túllépni egy bizonyos fokú amatőrségen szervezési szempontból. Hiszen már többeknek van tapasztalata szervezésben, és még fel is nőtt egy csomó ember. Ennek ellenére ugyanazt cinálják, mint eddig. Lehet, h arról van szó, h az igényszint megmaradt ugyanannak, ergo nem szánunk energiát a sablonok átgondolására, optimálisabb megoldások keresésére, pedig megtehetnénk?
Kicsit olyan volt az egész LEP, mint a szerepjátékszervezésem rá: a tavalyi tapasztalatom alapján úgy döntöttem, nem szervezem túl, mert úgyse kell. Ennél az eleve kevésre szervezett dolognál kevesebbet sikerült megvalósítani (mert mnindig elcsúszik valami), de az érdeklődés nagyobb volt. Aztán valahogy megoldottuk, valamennyire.

Célok definiálása. Nem ártana.

...

felébredtem. ez is csak egy ilyen nap, amikor semmit nem teszek, pedig kéne. cdak épp annyit képtelen vagyok kitalálni, hogy mi az, amit és hogyan, ami optimális.
Na jó, tudom. 115 tétel.

vasárnap, január 6

Ereszt

Elfáradtam. Álmos is vagyok, lelkileg is kimerültem a hétvége során. A múlt hét során.

Ráadásul Bicskei kifejtette, mi a baja az emtétével - no persze, már amennyit érzékel belőle, mert kötve hiszem, h tényleg ismeri. Ettől függetlenül pár vonatkozásban igaza van talán. Már, ha jól értem, amit magyaráz.
Megértem, h zavarja, h a főnixnél nagyobb prioritása van az amatőr színjátszásnak meg az egyéb helyen való felelősségvállalásnak. Csakhát itt egyetlen napról van szó, amit még a betegség is felülír számunkra (itt a nöbvendékekre gondolok), a betegséget meg az emtétés programok is felülírják. Furcsa ez.
Azt nem egészen értem, mit magyarázott arról, h a főnixbe járó emtétések nagy része a szerepjátékhoz használta fel az ott tanultakat - most tényleg? Nyilván nem tudja, h a szerepjáték olyan dolog, amihez nincs igazán erre szükség - de hogy ő mit ért ezen a szón, egyelőre kérdés. Majd egyszer, ha újra előkerül a téma, megkérdem. Főleg, mert azt mondta, h konkrétan rám nem vonatkozik, én meg szerintem a leggeekebb vagyok a főnixes emtétések közül, sőt, gyaníthatóan az emtétében is a leggeekebbek körébe tartozom.
Lehet, h az zavarja, ami a matematikatanárt zavarná, ha valaki azért venne különórákat tőle, h jobban menjen a póker?

A LEP elég punnyatag volt, nem szeretnék igazából emtétés rendezvényt egy fél évig. Na jó, amikor ráérek, akkor igen, de szervezni most nem annyira. Amit megígértem, megtartom, azzal a kitélellel, h nem szeretnék- a fentiek miatt - kihagyni miatta órát. Kipróbálom, oszt, ha semmi hatása, akkor hagyom a dolgokat úgy, ahogy működnek.

péntek, január 4

Barna csomagolópapír

Metálfényű, ráadásul. -nem én ettem belőle. Nincs erőm és kedvem mit tenni.
Ez nem álarc, ez páncél... (nem haldoklom, így élek)
No...
ott tartottam, hogy...

grr.

Ehe, anyámra megint rájött valami, most épp vérlepkét utálja feltűnően. Nyilván majd a következő célpont én leszek - szal hamar kéne állást találnom, h elköltözhessek. Gááz. Ha a húgomat elzavarja, akkor majd engem is el akar, és most jó úton halad affelé, h egyinkünk se nézzen vissza, ha végre sikerült elmenekülnie. Csináljon amit akar az öcséimmel egyedül. Csak lenne már állásom.

csütörtök, január 3

Béke

Csend, rend, nyugalom. Még mindig erre lenne szükségem. Nem az ingerszegénységre, csak arra, hogy aludhassak, amennyit akarok, ne veszekedjen velem senki, és azt tegyem, aminek lehet, hogy nincsen semmi értelme, de élvezem. Kevés volt a szünet.

Vashölgy blogjára reflektálva azért azt mondanám, hogy... hogy nem ragaszkodom a harchoz. Nem ragaszkodom az erőfeszítéshez és a fájdalomhoz. Nem utasítom el, de a boldogságomhoz kell az az egyensúly, ami azt jelenti, hogy legalább önmagammal békét kötöttem. Meg a világgal. Meg a többi emberrel. Nem jó érzés, amikor körmeimmel kell kikaparnom magamból a tüskéket. Ha szükséges, hát ez van, de jobban örülnék annak, ha nem lennének.
És elégedett szeretnék lenni magammal. Olyan magasak az elvárásaim, h ez az életben nem fog előfordulni, de jó lenne.

Van egy befejeztelen, de még befejezhető novellám évek óta, amiben visszatérő motívum a bekötött szemmel kötélen egyensúlyozó lány, akit bármikor megpróbűlhatnak lelökni, leölni a kötélről. Néha csak az ég és föld között egyensúlyozom, néhacsak az alvás és ébrenlét között.

De utálom, hogyha átlépem a vonalat, mindig visszacsapódoma másikra is. . Nem is. Ha felugrok, akkor nagyobbat esem, mint amilyen magasra feljutottam. De ez már megint más.
Egyszerűen utálom, hogy energiámba kerül jól érezni magam, és utána olyan, mintha a nullából kellett volna elhasználnom valamit. És visszafele?

Ááá

Hol vannak a kottáim?!
Oké, utolsó pillanat, de egészen eddig a hegedűtokban voltak csinos narancssárga mappában.
huh.
anyám vérlepke íróasztalfiókjába pakolta. hörr.
akkor lassan indulás.

szerda, január 2

1111

Elkezdtem a Nappali Őrséget. Jól van.

Írtam tegnap mégis, látok esélyt rá, h megírom a tavaly elkezdett scriptes feladatot. Bárvisszafelé nehéz írni - és minden elhatározásom ellenére nem sikerült befejezést megírni, pedig azt hittem, h ott a vége, ahol. Meg persze az eleje és a közepe hiányzik még :D

kedd, január 1

2008

Dobókockával, geek körben kezdődött. Helyes.

Van valami idegesítően profán a szilveszterben. Olyan érzésem van, mintha azt szeetnék az emberek, hogy a szilveszteri buli legyen a legjobb, a legpörgősebb, a leg-bulibb. Pedig... bár lehet, h csak én érzem görcsösnek a konfettit, a girlandokat, a petárdákat meg a pezsgőt.

Aztán eszembe jutott, h vannak népszokások, nem a korunk terméke a szilveszter, és ez megnyugtatott. Kár, h nem jutott korábban eszembe. Nem baj, majd jövőre.

A karácsonyt és a húsvétot szeretem. Azok úgy ünnepek, ahogy nekem kell: szakrális események, míg az évszám átfordulása... csak babona, az értelmetlen fajtából. Napfordulót komolyan tudok venni, születéi évfordulót komolyan tudok venni - de a ez az időpont önkényesen választottnak érződik. Az évek nem önmagukért léteznek...
Ja, meg persze nem szeretem a kötelezően bulierőltető hangulatot. Kaácsonykor nem kell jól érezni magunkat.

Mindenesetre jó volt a tegnapi buli, kedvenc webchates geekeim körében, lájvval, dobókockával, láncos kutyával. Volt pár zseniális alakítás, Drótsáska ijesztően KGB-s volt, Drímőr gyenge idegzetű amcsi ügynök, az meg jól esett, hogy az elsőnek késszúrásos halált halt játékos is nayon élvezte (az örmény terroristánk). A ráfordított időnek megfelelően nem volt mindenhol átgondolt és kiegyensúlyozott történet, de majd legközelebb.
Tényleg, lehetne az emtétés csapatot meg ezt is vegyíteni egy kísérleti lájv erejéig vajon? Kár, hogy van közbe némi személyes/ ...kiadói/honlapos ellentét is :P Sebaj, majd Csövi bácsit összezárjuk a célszeméllyel, csupán kísérleti alapon.

Ólomerdő mellé pipa, meg vagyok elégedve vele :D Kamaszlányként valószínűleg rongyosra olvasnám... és várom a folytatást :ugri:

Egy dolog zavar - tegnap túl sok scriptessel találkoztam, és felébredt bennem a vágy, h írjak. Az meg nem jó :agot: