péntek, október 31

á.á.á.

amúgy minden rendben. ... lekopogom. de én is utálom az utolsó pillanatokat, amikor hirtelen derül ki, hogy még nincs minden meg.

jó lesz a forgatás, jó lesz, csak. csak majd legyen.

költözés

nincs se otthon, se az albiban net, mert megkaptam a routert, és utána jutott apám eszébe, h akkor most állíthat át mindent, és net nélkül nem tud rákeresni, hogy hogyan.
Különben minden zökkenő nélkül áthurcolkodtunk Lecsó segítségével (ehe, hasznosak a cserkészek :D ), megkaptam a kulcsokat, amiket ma jól le is kell másoltatni. A régi szobámban rettenetes rumli van még, nem sikerült... hm... időben nekikezdenem a pakolásnak, ezért egyrészt maradt még pár cucc (egy hátizsákos meló valószínűleg), meg az ottmaradó cuccaimnak sem találtam még eldugottabb helyet. Harmadig már megtöltöttem egy szemeteszsákot papírral szinte.

Ilyenkor azért felbolygatja az ember a múltjait, pláne, ha leül és leveleket olvasgat. Ez döbbent rá mindig, mennyire függ az önképem a visszajelzésektől, az emberek - és tárgyak - hozzám való viszonyától.

csütörtök, október 30

love... love willl tear us apart.... again.
megpróbáltam gyorsan donnie darkós klippet keresni rá, de mindenféle mad worldök jönnek elő.

a mély levegők ma valahogy jönnek. mennek. hjajj. izgulok nagyon a költözés miatt.
Azoknak, akik tudni szeretnék, micsinál a Főnix, az októberi hírlevél gyorslinkje.
Nekem tetszik ^^. (Nem, nem röhög, ott a hátsó sorban sem, ide hallom.)
Az énekóra megint jó volt, kaptam dicséretet, amivel szokás szerint nem tudok mit kezdeni, de majd igyekszem büszke lenni, meg ilyesmi. Vagy legalábbis optimistán viszonyulni a jövőhöz.

Ma költözöm egy kört, aztán nem tudom, mi lesz. Ott aludni egyedül nem szeretnék. És amúgy is, másnap még munka. majd a hétvégén. vagy mittomén.

szerda, október 29

veszek egy kurva nagy levegőt (oké, három percig többet is, ma még nem volt meg), és
összepakolok és költözöm holnap
megírom a diplomamunkámat
forgatok
megvárom, h mi a franc van, és előveszem az ismeretlenekkel/félismerősökkel szembeni toleranciámat. jajj. igazából csak az őszintébb elbeszélgetés hiányzik, de ... ehh... félek, h csak nekem. úgyhogy marad a mosolygás.
még mindig pörög előttem a jelenet, ahogy Göndörről leszedeti Majer a kabátot. Amikor el akarja kussoltatni a haldoklót. meg persze a vége a fényben. jájj. minden kritikai észrevételen és szemlélésen keresztül is üt a darab. még úgy is, hogy nem volt mindenhol tiszta, és egybecsengő a játék, még úgy is. :sóhaj: :kifúj: jájj.
megnézném most mégegyszer. vagy nem. mittomén.
túl sok energiám van, h nem próbálok minden este, de nem fordítom ám a szakdogába, á, nemnemnem...
még Mr Sarcastic ötletét bele kell fogalmaznom a végébe, és kész a forgatókönyv. ha nem éreztem volna olyan sűrű ködöt Farkas körül tegnap a film kapcsán, akkor még örülni is tudtam volna neki, de így megint csak a vattafakk érzés fog el. most akkor közöm van a filmhez, vagy csak részefeladatot végeztem és annyi? nyjájj.
mááááásféééél órraa.

néha látok olyan képeket, amilyenek bennem is forognak. egy-egy rozsdás téglafal. egy-egy bomladozó őszi falevél. egyetemet kell meglátogatnom majd maticáért.
mindig eszembe kell juttatni, hogy életszínekből is annyi van, mint színekből. és mind meg- és átélhető. :agot:

kedd, október 28

nem én vagyok helikopter, tényleg hullámzó a távolság. oké, volt, hogy miattam, de ... nem én nem ennyire. vagy igen? én is messzeúszom néha azoktól, akik közelebb is voltak már?
és ugye tök fölösleges ilyen helyzetben azon gondolkodni, hogy biztos megint velem van a baj.
kis esti tűnődés.
megjegyezném, utálom az ilyet. nincs nekem ehhez agyam, h felismerjem és ne magamban keressem a hibát. jájj.

engem balog lakatos linának hívnak. most mért kell velem így bánni?
ja, semmi.
kegyetlen az angyalok vége, erősen kellett koncentrálnom, h ne sírjam el magamat.

ez meg veszélyes. háhá.

u.i.: electric blue eyes? lol. (mondhatnám azt is, h fák off, de nem mondom, mert jólnevelt vagyok.)
amúgy bírom azt a csajt, aki voltam (visszaolvasgatom a blogomat, jájj.). Arról nem nagyon van véleményem, aki vagyok, merhogy.

....áááááá..... nem írtam még mindig semmit a szakdogából. még 25 perc, hazamegyek.
akarode...NEM!
jájájj.

összefüggéstelen, ugrálnak bennem. a te neved a vakolat... a kötelet a nyakamon...

szeretnék csöndet? NEM!

Andris szétdobálja a cuccokat a pultnál.

leszek annyira könnyű.

itt ugrálnak bennem a dolgok. betűk, hangok, érzések, gondolatok, mozdulatok, álmok, vágyak, félelmek és rettegések és egy szebb jövő. :költői:

akkoris várok, akkoris megvárom, amikor már ne növik túl az elvárásaim az eseményeket. futni, meg rohanii, vagy csak sétálni... inkább váltok istenhátamögöttre. azis magyar.

Tavaszi nemződüh.

A némán eltűnő, félig rendhagyó makacsság lesz majd támaszul,
s közeli rokoni viszonyulásban a józan ésszel.
A szívben fürdető féltő elmarás magamtól tesz majd
áruló igazságot végre köztünk vagy inkább közénk.
S kérve kéri tőlem az egész számmal osztható férfias kinyilatkoztatást körülbelül így:
voltaképp innen is látszik a táj, hiába szállított arrébb ez a vagonnal szétsúrolt sínpár.

Az angyalok nem sírnak

ezt nézem ma. Héttől.

Mivel utoljára a főpróbán láttam két éve asszem, ezért majdnem normális színházélményem lesz, nem úgy, mint a több ismerős darabnál :D Kíváncsi vagyok nagyon. Jólvan, tudom a sztorit, de rég volt már.
Meséltem már, hogy tegnap átírtam a két jelenetet? Most már csak kell egy visszajelzés arra, h mi nem jó (tuti lesz, mert elszállt a fantáziám), és átírom megint és kész lesz a forgatókönyv. lálálálálá.

elolvastam, mit írtam tavaly ilyen időtájt - ehe, mostanában olyan sűrű az éetem hónapokon keresztül, mint akkor pár napban. Ehe.

hétfő, október 27

go, planet!



jáéjj, those memories. még akkor is, ha rettenetes volt az imprózásunk kömtön, a szuperhősök... és mi lett a nővel... elérzékenyültem :D

jájájájj

ez csak ennyi, semmi több, nem különösebb fájdalom, csak. csak a kiszakadó feszültség, a tegnapok meg azelőttökről, mert az újrafogalmazás, az ember újrafogalmazása nem működőképes.
Viaszbaba volt szerintem stílusilag a legütősebb az író rendben, rajtam kívül Csíkossál a legpozőrebb, Niiikiii a legolvasmányosabb, ömm.. Kalózlány a legfrissebb, és ennyi jut eszembe. Igen, ezt kéne folytatni és hagyománnyá tenni.
Ezen kívül csapódtam emberekhez, beszélgettem velük, vagy hallgattam őket, vagy kerestem őket, néztem a Dunát, meg ilyenek. Nem volt az az eufórikus hangulat, ami tavaly, ami tavaly ott tartott, de lehet, h azért, mert jóval közelebb vagyok most az emberekhez mint akkor voltam.
Jaja, másvilág. És durva, de most már nekem is hiányzott a "valami tolkieni" dolog, ki is bukott az a dúdolás a kézművesek mécsesei körül...
Kár, h Drímőrrel nem tudtam beszélgetni, mert már rég sikerült.
Meg volt egy csomó idő, ami szétfolyt.

Aztán a tegnap délutánt (a próbával együtt, amin nem próbáltam, tulképp az egész napot)Farkassal töltöttem (csodálom, h volt még agya a végére, mert én olyan zombi üzemmódban vészeltem át a két és fél óra alvás után a napot, h... ihajj. ámbár lehet, h neki sem volt agya, vagy csak jól titkolta ^^). Míg vártuk Faunt (aztán a filmet magát), megnéztük valamelyik Ázsia-centert a hímzett -keresztes zakókkal (amik valóban kúlok, de ugyanabból a fajtából a női ruhákat meg sem mertem közelíteni, mert azok nem, és amúgyis drágák, és amúgysincs pénzem ilyesmire asszem.), fagyoskodtunk, Farkas tárgyalt a szüleivel egzisztenciális kérdésekről, aztán sikerült Faunnal összefutni, és projektorra vetített elhasznált VHS-szalagon megnéztük a Szárnyas Fejvadászt. A végét most láttam először.
Aztán még a beszélgetés közben áttekertünk a Kömtös videókon, láttam magamat énekelni, ami nem volt jó, de rossz sem, és igazából kiváncsi lennék Farkas véleményére az emtétéről a videók tükrében, hamár megnézte őket :D ja, hogy meg kéne kérdeznem?

Tegnap reggel nagyon élveztem a vonatutat, egyedül a szakaszban, félálomban a táskámra borultan, őszi reggel, hajajj. Szeretek utazni. Aludni is szeretek. És szeretnék költözni.

Apropó:
Sonica: köszi, azt hiszem élnék a felajánlással :)
Dru: a leírás alapján nem tudom, h nálunk működne-e :P meg akkor inkább összeszedek polcot - otthonról el tudok hozni egyet, mint kiderült(aztán még lehet, h tervezek olyat, hátha lesz időm :D )
Kincső: köszi ^^

Lucaaaa, kontakt me, plz :D

vasárnap, október 26

itthon

jajj.
nem akkor és ott, így utólag jó.

ma meg... tudom én, miért vagyok zombi, miért bújok az álmosság mögé. mert úgy nem kell félni. nem tudom, mikor tűnnek el a ködök az aurámból, lehet, hogy soha.
én mindig félek, hogy a társaságom terhére vagyok. de, ha álmos vagyok, akkor kevésbé.

szerda, október 22

voltam énekórán jejeje.
jó lesz ez. élni kell.

kömt.
írtam egy levelet kérdésekkel, ha kapok rá választ akkor kérdőívet hegesztek. és otthon mostmár leírom, h mit szeretnék megtervezni.

...átláttok rajtam de nem láttok belém...

ó, dehogynem, átlátszó vagyok, mint a tükör.

ha hozzámbeszélsz ne a cipőmet nézd.

gyönyörű október van. a ködön átszivárog rozsdásodó borostyán a Gellérthegyen, és kirándulni akarok és az ősz az ősz, kettős remegés, balatonszárszó.

ha elköltözöm, új életszabályokat léptetek életbe. még nem tudom, miket, de ez jó alkalom rá.

egyedül a vadidegen az akinek igazat adok.

táncolni szeretnék. mozogni, kifejezni.

és nézegetek állásokat.

kedd, október 21

:felszalad a blogra:

42,99803%- Major Geek

:kiszalad:
I Want to get closer, in too deep
Where there is something I wish for I’ll go through
Want to get closer into you
No hell to discover
I’ve got it all inside myself
Salvation you have preached is gone
No way you can turn it around

Looking for a higher ground
Searching for this something missed before
From a higher ground
Will I fall in the right direction?




(salala)

amúgy ma beszélgettem egy jót egy kölcsönkörbejárt könyv visszaszerzése kapcsán Mr. Sarcasticcal, mindig megdöbbenek, hogyan képesek emberek ennyire másmilyen életet élni, miközben ugyanabban a városban élnek, ráadásul még szót is értenek egymással. Mostanában baromi unalmasnak érzem az életemet másokéhoz képest. (Ezen a tegnapi este sem segített :D ) Nem baj, cserébe van pár olyan mesém, amit képtelen vagyok elmesélni másoknak.
szerintem pakolászom és lefekszem aludni, mert képtelen vagyok bármi értelmesre.
ööö. ki kéne vennem a kontaktlencsémet. és valaki vágjon már pofon, h csináljam a diplomamunkámat. vagy valami. de mik ezek a cédék it tőlem jobbra? á. á. á. neki kell állnom a pakolásnak is, meg... talán szólnom kéne anyáméknak, h költözés lesz.

aaaalbiiii

jihhá.
asszem megvan. igazából kéne még szerződést írni, mert egyelőre csak szóban beszéltük, h oké mindkét oldalról. de azért most repes a szívem.
tegnap végre elmentünk, megnéztük, aztán beültünk egy zseniális helyre - oda magadtól nem találsz el, csak vezetővel, mint a csingik vagy a mage-k -, ott átbeszéltük a dolgokat, és felhívtuk a tulajt, h mennénk és öltöznénk még októberben. úgyhogy listázok azonnal, mi kell még.

Lista, amik kellenek.
Kezdem a bútorokkal, mert valahol kell kezdeni:
- ágy: van.
- ruhásszekrény: van
- könyvespolc: na, ez kéne, mert kevés a polcrész.
- íróasztal: áthozzuk az enyémet.
- székek: kellenének. vagy puffok, vagy babzsák vagy valami (babzsák lehetséges majd idővel, mert Luca is tud olyat csinálni, és vele meg le tudom boltolni okosban :D )
- szőnyeg: nincs, de nem is létszükséglet

gépek:
- számítógép van
- mosógép, mikró, hűtő, gáztűzhely van
- porszívót Luca hoz
- vasaló + vasalódeszka nincs
- hajszárító nincs

ésaztán kell még:
- paplan/takaró
- ágynemű

konyha:
- evőeszközök
- konyharuha
- mittomén, nem értek hozzá ^^

fürdőszoba:
- szárító
- szvsz kell mégegy polc
- szappantartó
- kilépő

egyéb:
- hát, nemtom. előszobaszekrény, akasztók meg tükör van.
mondjuk hozzám egy tükör... hm. vérlepke, az otthonit lenyúlhatom a szobánkból?

szívesen fogadok ötletet, tanácsot, esetleg olyat, h neked van olyanod, meg akarsz tőle szabadulni, és megoldjuk okosban.

mostmár csak legyen meg a szerződés, és költözzünk :ugri:

hétfő, október 20

amit írnék, az... jajj. mindegy, de ezért van ilyen sok egymondatos. mert a vágy megvan a kiírásra, csak épp ez most nem a megfelelő hely.

más. ma indul a többnapos főnixturné, és egy kicsit azért sajnálom, h nem lehetek velük, de most jó lesz szabadidőzni és pihenni esténként.
várom a kömtöt.
másodszorra. mondjuk a verbális része vicces, lévén nem az angol az anyanyelvem :D
ja, persze tegnap elkapott egy ellenőr, úgyhogy vidám vagyok nagyon.

vasárnap, október 19

éhes vagyok, de most nincs kedvem enni. majd gyorsan csinálok sütit, és ebédelek közben. anyám állandóan nehezményezi, ha netán szeretnék pihenni, miután végre itthon vagyok, és nem azonnal nekiállni mindenféle izéknek, amiket ő kitalál, h az neki jó lesz.
nah.
morc.
éhes morc.

túl egy újabb bemutatón, túl egy vidéki piroskán, ami igazzy nagy kalandja volt a technikának Tanárúr nélkül - Koma még soha nem csinált a fényét, a technikusnak sokára esett csak le, h mi igazából nem értünk hozzá. odafele az álmosságtól és éhségtől rosszul lettem, meg aztán visszafele is. Megint Bonviván volt a Róka, jó és ügyes, de néha elfelejt odafigyelni a beszédjére, meg néha túl... jófej? Hősies? Viszont egy dologban jobb: a Farkasos jelenetben érezhetően más a kapcsolat közöttük, jobban összeillenek. Oldalról is egészen más volt, közelről, látni a színészek szemeit, ilyesmik.
Faunnal és Farkassal beszéltük a filmet, jájájj, át kell írnom benne pár dolgot, jájájj.Három zombi a béke téri kínaiban órákon keresztül. és nem ízlett a kaja, amit rendeltem.

ma meg beckett után Komával jártunk egy csomót a nyugatinál mindenféle boltban, de nem találtam izét, amit meg sürgősen kellett volna, de nyilván mindent az utolsó pillanatra hagyok. vagy az azutánira. hjajj.

kömtön asszem éneklünk.
ömm.
most már nekiállok, és eszem, és sütit csinálok. aztán alvás megminden. nem árt.

én-e?


You are Strength


Courage, strength, fortitude. Power not arrested in the act of judgement, but passing on to further action, sometimes obstinacy.


This is a card of courage and energy. It represents both the Lion's hot, roaring energy, and the Maiden's steadfast will. The innocent Maiden is unafraid, undaunted, and indomitable. In some cards she opens the lion's mouth, in others she shuts it. Either way, she proves that inner strength is more powerful than raw physical strength. That forces can be controlled and used to score a victory is very close to the message of the Chariot, which might be why, in some decks, it is Justice that is card 8 instead of Strength. With strength you can control not only the situation, but yourself. It is a card about anger and impulse management, about creative answers, leadership and maintaining one's personal honor. It can also stand for a steadfast friend.


What Tarot Card are You?
Take the Test to Find Out.

péntek, október 17

only shadows comfort me

egyre kevesebb. az idő hátra. lehet, h ez az? Ez most jó. Néha csodálkozom, hogy nem izgulok, de most végre, és most végre nem ideges vagyok, bármennyire is hasonló a kettő, nem olyan érzés, mint mondjuk a lánybúcsúra való beesés előtt.
Ja, meg tegnapelőtt próbán találtam egy olyan friss érzést, amitől talán tudok sírni a jelenetben (de még nem tudom, akarok-e). Ez olyan... perverz. Tetszik ez a szörnyetegek vagyunk identitás Tanárúrtól. Néha jó rápörögni arra, h van valami értéke az embernek, mert különbözik a többitől :P
Késélen táncolok.
Várakozom.
Felhős idő, esős idő? A tegnap esti párás sötét.
Most jó.

Jó próbálni, és jó a társaságukban lenni. Csak... nem szabad félni, (tarárárárárá) nem szabad félni.

csütörtök, október 16

Nehem bírom nyitva tartani a szememet. Jájájájj.
---
Ez legyen a legnagyobb gondom.
Csak úgy hiányzik. Az alvás. Meg valami erősen átérzett létezéscél a mai napra. Holnapra ott a körmagyar, okés. De valami. Valami!

nemtudom, nemtudom, lehet, lehet.

ez egy szétesett nap.
majd egyszer hátha sikerül összeraknom magam. mert, bár erős a kisértés, h hagyjam, kéne már... valami.
kéne energia. erő, whatever. addig kipróbálom az összeszorítottfogas módszert.

A szplínesen bágyadt kézmozdulat akkor az igazi, amikor elhiszed, h neked most világfájdalmad van (/TO Farkas)

kávé? brainz?

szerda, október 15

Körmagyar

Kínlódtam egy sort a .doc formátumú fájl képpé formálásán - nem tudom, hogy van-e rá normális megoldás, én átmásoltam powerpointba a képet, és azt már el lehet menteni képként.

Szóval.

A Főnix Művészeti Műhely bemutatja:

Kornis Mihály: Körmagyar

Időpont: október 17, péntek 19:00
Helyszín: R.S. 9 Színház (Rumbach Sebestyén u. 9.)

5 nő és 5 férfi, mindannyian megtalálni vélnek a másikban (vagy a másik révén) valami fontosat. Aztán a szándékok kigáncsolják egymást, összegabalyodnak, és valahová máshova juttatják a szereplőket.

A társulat többnyire roppant friss a pályán, ámde tehetséges, és még akkor is ajánlanám az előadást, ha nem szerepelnék benne, de így meg pláne szeretném megmutatni minden kedves barátomnak/ismerősömnek, hogy ezek vagyunk, és mostanában ez az életem.

Szerintem szóljatok előre, h jöttök, mert akkor foglalok jegyet.

Hide the Bitter

kedd, október 14

Jájj, fáj a mellkasom, ha köhögök, és rekedtes a hangom (ez mondjuk reggel lévén ne annyira meglepő). Hazafele veszek mézet. És egész nap mentateát fogok inni :P

A reggelek átszaladnak a ködön.

hétfő, október 13

elcseszett egy nap volt ez.

azért nézzük a pozitívumokat:
a reggel. hajnal. éjszaka. amikor elindultam. köd, nyugodtság, az az igazi idő , amibe a zenéim is illenek.
az odaút. októberi hajnal, ködök az utakon, aztán a leső törtfények a színes lombokon.tulajdonképpen az embereken kívüli világ mindig gyönyörű. Minden, ami nem ember. De még az emberi test is, még a mozdulatok is... azt hiszem, csak én rontom el a dolgokat, tőlem romlik meg a világom. Attól, h viszonyba kerülök az emberekkel. A tárgyakkal nincs gond, a tárgyak szeretnek.
Az előadás. Mert jó volt, Bonviván zseniális beugró volt, a gyerekek angyalian reagáltak...
Meg, hogy amikor már majdnem sírtam a fáradtságtól és... egyebektől, akkor Koma megmasszírpozott, és úgy általában sajnáltak. Ez nagyon jól esett, még akkor is, hagáz sajnáltatni magamat.
És jó volt pakolni, és tenni a dolgomat, amikor éppen volt. Szeretek produktív lenni, érezni, hogy értek valamihez, hogy hasznos, amit teszek.

Kár, hogy ennek ellenére több, mint félidőben feleslegesnek, sőt, zavarónak éreztem a jelenlétemet. Biztos csak a testi-lelki kimerültség, biztos. Ettől még rosszul esett, h meg sem kérdezték a srácok, h esetleg nem mennék-e én is enni velük, ha már nem tudtam elmenni a másik kocsival előre, és mentem segíteni a dobozok pakolásában (és ott is kib feleslegesnek éreztem magamat, annak ellenére, h basszus, valóban segítettem. Ennyire csúnya és idegesítő természet vagyok?!). Pláne, h az egyikükről néha azt hiszem, barátok vagyunk. Asszem, ezt itt rontottam el.
Jájj, kialszom magamat és jobb lesz. Utálom magamat, amikor túlreagálok dolgokat - de ... ettől még nem lesz jobb. Tudom, h túlreagálás, tudom, h hiszti, tudom, h nincs igazam. De akkor miért érzem magamat így, ha nem igaz?
(Antimattert hallgatok, btw, szal meg vagyok alapozva jól.)

Ja, és jó volt visszafele beszélgetni. És jó lesz aludni.

vasárnap, október 12

Tegnap este olyan volt az idő, ami a legszebb, ami lehetséges - ködös sötét az őszi levelek felett, épp nincs nagyon hideg, szemben integet a Prepegyit, és jön a buszom, és azon olyan furcsa minden ember.
Kicsit félek.

Megvolt a premier, furcsán érzem magam. Megint őgy érzem valami vékony kötélen járok a nemtudommik között, de valamira nagyon figyelnem kell, hogy ne zuhanjak le.
Úgy érzem, mintha eddig megpróbáltam volna másvalaki lenni, mint aki vagyok. (Annak ellenére, ugye, hogy pont azon ügyködtem eddig, h az legyek, aki... nos.) Alszom és leszarom-tabletta.

Holnap félötkor találkozunk, tehát félnégykor kelek, h tuti belerakjam a kontaktlencsét is a szemembe, és legyen időm üvegesen bámulni ki a fejemből. Megyünk Piroskázni.

Fáradt vagyok. Fáradt. Fáradt. De jön a Kömt, és az már két éve feltöltődési pont.

Jajajj, vár a szokásos nihil.
jajajj, pedig mostmár csaaaak, csak ezt a kib szakdogát kéne megcsinálnom, és nyugodtabb lennék, és csak azzal foglalkoznék, amit fontosnak tartok.

Pénteken Körmagyar az RS9-ben. Szóljatok, és foglalok helyet, mert ez nem túl nagy hely ^^.

szombat, október 11

zseni vagyok. lezuhanyzom, tisztára és üdére, aztán kisütöm a maradék krumplit, mer' kinnt felejtettem és kiengedett.
no, lassan összekapom magamat azért, és indulnom kell.
aztán majd, akit netán érdekel, még megnézheti ezt nov. 23-án is. (:kacsint: )

péntek, október 10

22. Olyan, mintha egy szerepet játszanék, s közben figyelném magam.

33. Mintha ködben élnék.

44. Gyakran az az érzésem, hogy valami történni fog.

meg még másik 21 ebből, amit úgy érzek, h gyakran igazak. illetve többször, mint szeretném. De ez a hármas... szép. A köd miatt, az elsőt meg mindig érdekesnek tartottam (kivéve, amikor épp jó lett volna átélnem a helyzetet).
Végigsétálok a szakadék fölött.

Aztán alszom, mert álmos, álmos álmos vagyok és fáradt, fáradt fáradt.

--

és.... izé. ezeket most azért érzem találónak, mert olvasom őket, vagy valóban? kínos.

--

muhaha, indigó gyerekek, ha ezt tudom, akkor Indigónak beleveszem az előtörténetébe :DD
Sajnálom, h lemaradtam a tegnapi LMS koncertről, úgyhogy most hallgatok pár Vashölgy számot cserébe. Készített valaki koncertfelvételt? ^^
Ritka antiszociális voltam emtété közegben, pedig ott ennyire nem szoktam, vagy mittomén. Asszem mostanában fáradt vagyok, és nehezebben engedek föl, amíg koncentrálnom kell. Mindegy, legközelebb majd bemutogatok bárkit, aki épp ott van és nem ismeri egymást, de ez nekem azért merőben új élmény, h én legyek a közös ismerős.
Pedig utólag, milyen jó lett volna dicsekedni velük, h nézze, az a srác táncosnak tanul, az a két lány is évek óta táncol és milyen jól, őt ismered már, ő énekesnek készül, ez a srác itt zenész, ez a csaj egyiptológus, ő meg japán-szakos.

Fáj a mellkasom.

Ahol nem érzem magamat otthon, ott nem engedek fel. Ahol le tudok ülni a földre, ott otthon érzem magamat.
Kérdéses napfények.
Majd kitalálom, hogyan lehet belőlem ember.

csütörtök, október 9

Felhívtam a zénektanárt, telefonon keresztül is arc. Telefonálni tényleg úgy kell, h megnyomod a hívásgombot és megvárod, amíg felveszik odaát. Jihijj. Még nem beszéltünk meg semmi konkrétat, de már büszke vagyok rá, h fel mertem hívni. LÁLÁLÁLÁLÁLÁLÁ.
Szerintem idegen embereket kéne fontos ügyekben hívogatnom próbák és fellépések előtt, akkor tuti a kellő izgalmi szinten leszek.

I walk on the borderline.
ó, ó, ó, borderline.
jájájájj de rettenetes volt a kaja ma. konkrétan kavarog a gyomrom.
Napsütéses szellemi nihil.
Egymás után dobált szavak.
Fáradt vagyok.

Nem tudom, mitől leszek jobb a funtineliben, azon kívül, amit eddig próbáltam - mert igenis, a jelenet előtt végig azon agyaltam, h mi a szándékom, mit akarok nucától, mitől változom meg és hova, meg beszédtechnikailag is végigmentem többször a szövegemen, és igyekeztem felpörögni, és nagyjából ugyanazt, amit eddig bármikor. Szóval mondhatja nekem bárki, h szar vagyok, de azt kikérem magamnak, h nem gondolkodtam el a karakteren, hogy nem gondolok közben semmit, és nincs szándékom. Nem látszik, wazz, az más, mintha beleszarnék az egészbe... aztán konkrét instrukcióm meg kb annyi volt, h beszédtechnika (amire tényleg próbáltam figyelni).
Mindegy, azért arra rájöttem, h igazából nem ezek a fontosak (mert ezzel próbálkozunk, mert nem hiszem el, h a többiek nem igyekeznek ugyanazzal, mint én), hanem az, hogy lelkesedjünk az előadásért. Hogy izguljunk érte, h az egészet fontosnak tartsuk. És ezen nem az segít, h értelmileg belátunk, hogy végigmondogatjuk a litániát, hanem, ... nem tudom. Valami pozitív, mert ez itt mind negatív. Valami remény. Remény arra, h gyerekek, ez baromi jó, szépek és okosak és tehetségesek vagyunk, ha megcsináljuk. Mert most a szakadékba nézünk, ahelyett, h a túlpartra.
És akkor jó, ma nekiállok pörögni ég jobban azon, h mit akar ez a nő, akit játszom. És nem fogok szünetet hagyni egyik mondat előtt sem, és közben sem. Azért nekem hiányzik az, h legyen olyan próba, amikor többször neki lehet futni a jelenetnek, nem azonnal kell tudni. Mert, mióta fixálódtak a szerepek, és elkezdtünk túllépni a közhelyen (bár, ugye, nem kezdtünk el), még nem volt ilyen. Ja, nem is lesz. Fákk.

A karakter dióhéjban: özvegyasszony, gyermek nélkül, aki meg van róla győződve, h a férje testvére ölte meg az urát, mert telekviszály. Az ura régebben feljárt Nucához (aki ezért egy büdös ribanc)mondjuk nem értem, milyen saját gyermekek elől veszi el a falatot... tehát nem ugyanaz a karakter, világos. Akkor nem járt fel Nucához, kevesebb a gondja a csajjal. (okéoké, az az egy mondat kimaradt az értelmezésből, eddig megpróbáltam összerakni a két személyt). azért megy, mert kíváncsi erre a bűvöslátásúra (akiről annyit hallott, h volt ember,a kinek megmondta a jövőjét, és amúgyis fura nő). meg azért valamiért csak-csak keresi, nem kötekedni megy, hanem valódi válaszért arra, hogy miért van ennyire egyedül. Nem, ez nem jó. Mert, bár nekem tetszene, h a jósassony végülis nem ad neki választ, a darab szerint illene. Next version.
Azért megy, mert szimplán kíváncsi, mert rég kiábrándult a csodákból, mert senkije nincsen, és a férjét a sógora ölte meg egy egyszerű juhból kiindult veszekedés alapján, ami, akárhogy is nézzük, roppant profán és kiábrándító. Mutass nekem csodát, asszony! Úgysem tudsz. És tud. A nő pánikban menekül el, mert valóban csodát lát. De hitetlenkedésbe és tagadásba fojtja a félelmét.
Mert én csodát akarok látni, hiszek benne, hogy az emberekben meg lehet oldani a csomókat.

Viszont az első jelenet helyzetét majd gyűlölhetem nyugodtan, mert abban nem találok semmi jót.

Erre kellett volna belemenősebb próbát tartani, wazz. Én ennyire még nem vagyok gyakorlott, h magamtól megalkossam (mmint nem így írásban, hanem színpadon, visszajelzéssel meg mindennel együtt).

Nem pánikolok, egyszerűen nem tudom, mit tehetek.

szerda, október 8

Rosszkedv, vagy fegyelem, jókedv vagy fegyelmezetlenség?
Nah. Felvázolódtak a frontok, a hatászónában meg néha fárasztó állni, arról nem is beszélve, a gondolatát is majdnem elveszti az ember, amikor egyszerre akar mindenkit megérteni és átérezni. De legalább nem kell egyetérteni.

(már megint elegem van, miért kéne nekem tudnom bármit arról, h melyik cég hova küldi az adózással kapcsolatos bármilyen papírjait? munkahelyi kis színes.)

Egészen beleszerettem a telefonomba annak ellenére, h, miután megvettem, perszehogy a másik tetszett mégis. (Roppant körülményes döntési mechanizmusaim vannak, aki már evett velem fagyit, az képben van.) Szép. Tudja azt, amire használni szeretném, sőt, többet is. Szép. Csillog. Sandman néz az elejéről.

Ugyan nem szigorúan monoton, de csökken. Valami változásnak nézek megint elébe, érzem a szelet, az esőszagot. Elég időt hagytam magamnak, talán kicsit sokat is, bár ez nem annyira hagyás, mint tudomásulvétel és elfogadás kérdése.
fogalmam sincsen, milyen színű vagyok. a tükrök milyen színűek?

kedd, október 7

Idő-igény

Ma reggel félkómában azon tűnődtem, tulajdonképpen mennyi idő kéne nekem az elinduláshoz, meg mire használnám én a reggelt-délelőttöt. Mert hiába kelek fel korábban, ugyanakkor indulok.
De, mondjuk, ha ügyes vagyok (és nem töltök azzal öt perceket, h csak nézek magam elé), 45 perc alatt útra készen lehetek, sminkkel, hajjal, reggelivel. plusz 15 perc mosogatás/rendrakás, üresen nézés.
Aztán kéne nekem:

30 perc beszédtechnika
30 perc énekgyakorlás
30 perc testmozgás (erősítés meg ilyesmi, mert jó lenne nem szédülnöm színpadon, meg levegőt kapnom megminden)
15 perc írás (ugye. h legközelebb ne legyen ekkora kínszenvedés)
2 óra diplomamunka.
1 óra szövegtanulás-szereppelfoglalkozás-jelmezkitalálás (valamelyik minden napra)
---------
kb. 6 óra

6 óra munka
0.5 óra oda
0.5 vissza

4 óra próba
0.75 óra oda
0.75 óra vissza
----------
kb 13 óra

összesen: 19 óra

na, akkor még eszem egy órát, és négy órás alvásidővel ki is jönnék.

nem mintha tudnám így csinálni... ott elrontom, h nem vagyok otthon olyan időszakban, amikor tudnék hangosan beszélni/énekelni. meg a két óra diplomamunka is rémálom. áháháháhháááááááááá

-----------------

közben asszem összehoztunk egy elviselhető forgatókönyvet Farkassal. Mondtam én, h közösen könnyebb dolgozni...
van a kimerültségnek egy olyan foka, amikor elkezdem mondogatni, h mindjárt otthon vagyok, meleg lesz, jó lesz, csak legyen egy jármű, ami átvisz a hídon, mert fázom, és igazából nem szeretnék én megbetegedni...
tegnap a körúton, miután leszálltam a 914-esről, és realizáltam a 906os megállójában, h az 46 perc múlva lesz itt, ellenben... jé, az egy hatos... akkor a következő megállóig már elsétálok.

különben meg nem érdekel, h mindenki fáradt és késő van, azért lehetne rendesen elbúcsúzni próba után, nem hirtelen szétszaladni. Tanárúrtól jól esett, h igyekezett megvárni, amíg kiderül, mi hatan hogy jutunk be a városba, meg jó volt, h Jószupné hirdette a szabad helyeket. Ettől közösségnek tűnik a dolog.
Farkast meg Faunt megmutogattam egymásnak, egyikük sem egy egyszerű ember, de nem is azért szeretem őket :D

Itt a kürtőskalács. amit nem fogok venni.
20 perce érhettem haza próbáról, most mindjárt lefekszem aludni.
csak, h el ne felejtsem: én ezt élvezem. és tényleg.

hétfő, október 6

átrohant a fejemen valami, és belefájdult. nem a valami, mert arról nem tudok, csak a fejem.
eheh, intelligensebbnek érzem magamat (Int+2) az új dizájnnal, bár még mindig nem tetszik.
és álmos lettem, nagyon. attól tartok, nem lesz erőm otthon írni a diplomamunkát :P ebből kávé lesz mindjárt. mindjárt.

Outside



akkoriban sok számot találtam hasonló felépítésűnek (lírikusabb versszakok, "zúzósabb" refrének - a "zúzósságról" ma már mások az elképzeléseim, muhaha.)
amúgy szombat este a Bázison háromszor hallottam, és már az elsőre eldöntöttem, hogy kirakom a blogra :)
Ma elvben Pookah és Faun (muhaha, csak most látom a neveiket, tündérekkel vagyok körbevéve :D)kijönnek pestszentimrére fényképezni, GP pénteket mondott, komolyan mondom, izgulok.

Akik meg véletlenül ráérnek most szombaton, és színházat szeretnének nézni (vagy netán engem mellékszerepben ^^), jöjjenek!
A funtineli boszorkány
szombat, 19:00
Pestszentimrei Közösségi Ház, Vasút u. 48.

Meg lesz megint Körmagyar, következő pénteken.

Ma reggel Cure-t hallgattam, rájöttem megint, hogy jó. (Most meg a Smashing Pumpkinsről érzem ezt, olyanom még nincs. Rég szereztem zenéket...)

vasárnap, október 5

új

nem azért, mert szebb, mert szerintem rondább, mint az előző, de legalább más. tudom, olvashatatlanabb, de most nem zavar. majd egyszer fog, majd egyszer szép és okos leszek. időnként rájövök, miért szoktattam le magamat a nyitottságról, az emberekről meg ilyesmikről. de majd máskor mesélem el.
Azt hiszem, nem az az elvárás tőlem, h ne legyen szar kedvem, hanem az, h ne ragadjak benne. Pár perc alatt letörlöm a könnyeimet, osztán mehetek vissza emberek közé. Aztán majd biztos eljutok oda, h nem inog meg bennem a lélek egyik óráról a másikra.
ez vicces igazából, bizonygatom magamnak, csak senki nem nevet velem.

a programom a közeljövőre: kihúzni magamat, h a beckettnél erre már ne kelljen figyelni (és amúgy is), naponta foglalkozni a szakdogával, írni a forgatókönyvhöz. És persze a maradék időben foglalkozni a futó próbákkal.

szombat, október 4

Bioritmus


ohohó, egy hete voltam a mélyponton a gráf szerint. mindenből. brainz? mert szerintem meg nem. na, ha a zöld magasan van, akkor kérdezzetek.
ómájgót, azt álmodtam, h ... ja igen, azt, h valaki zseninek nevezett, valamelyik tanárom, asszem a zudvarias, vmi olyannal, h a zsenik, amíg nem fejlődtek ki, addig kifejezetten bénák. rút kiskacsa mese nyilván. kár, hogy nem igaz. de álmomban jól esett. ma kifejezetten boldogan álmodtam, minden egyéb nélkül.
luxus van, alvás helyet még ide ültem, mert én megengedhetem magamnak. aztán beburkolózom a paplanba, és alszom, és alszom, és alszom. Jé, vérlepke dübörög kint? nemtom, talán.

rombolás után lassan építeni kezdek. lassan talán lesz önbizalmam ahhoz, hogy elvárhassak dolgokat magamtól.

lassan új dizájn kell, mert ezt már unom, meg Farkas nem is látja, és így nem tudom meggyőzni róla, h blogolni már csak azért is érdemes, mert tud jól kinézni. a blog. és kirakhatja rá az ember a dolgokat, amiket a youtube-on talál, és véleményezheti őket, meg a filmeket felírhatja, amiket meg akar nézetni a barátaival, és oszthatja a népet. tudom, hogy idő.

péntek, október 3

97 pontom lett. Izgi, de a végére azért meguntam :P
És akkor most nem hallgatok több depresszív vnv nation számot.

tegnap megint nézegettem, milyen mobilt vehetnék magamnak. szörnyű. nekem igazából nem kell zenelejátszás (erre ott az mp3 lejátszóm), nem kell kamera, mittomén mekkora tárhely, játék, rádió, stb., de... legyen szép. és olcsó, és kártyás. az a mázim, h tulajdonképpen bármelyik telefont meg tudom szeretni, mert csilivili, mert új, mert gép. (hm, bár a Tetsuo után az ilyen kijelentéseimet... átgondolom. a droidzombi új értelmet nyert.)

pl. van egy, ami árban jó lenne, de nem tetszenek a gombjai (a gombok legyenek gombok, vagy valami.) mondjuk ez a kéken világítós... hm...hm. kézbe kéne már fognom őket. gvááá, ez az lg de ronda. olcsó, tehát direkt aránytalan és csúúúúnya? széttolhatósat nem szeretnék. asszem, akkor már kinyithatósat.
kékek
egyik : akár. de a következő majdnem ugyanez, csak headset nélkül
hoppáhopp: ez tulajdonképpen... tetszik.
a kék
, és akkor most nézzük a rózsaszínt.

nyel egyet. ez gyönyörű.
ez meg nem ugyanaz, mint a másik? ez is szép.

és a pirosak? asszem olyant nem akarok. mert a családom magenta, a többiekről meg nemtom, de mintha főnixből jópáran kékek. de majd kifaggatok még embereket, mit mondanak :D
és akkor tulajdonképpen tudom, mit akarok.

Further (VNV Nation)

At the end of days, at the end of time.
When the Sun burns out will any of this matter.
Who will be there to remember who we were?
Who will be there to know that any of this had meaning for us?
And in retrospect I'll say we've done no wrong.
Who are we to judge what is right and what has purpose for us?
With designs upon ourselves to do no wrong,
running wild unaware of what might come of us.
The Sun was born, so it shall die, so only shadows comfort me.
I know in darkness I will find you giving up inside like me.
Each day shall end as it begins and though you're far away from me
I know in darkness I will find you giving up inside like me
Without a thought I will see everything eternal,
forget that once we were just dust from heavens fire.
As we were forged we shall return, perhaps some day.
I will remember us and wonder who we were.

csütörtök, október 2

Tetsuót néz

20:11, főcím
biztos, hogy ezt nekem néznem kell?

20:14
akkor most gyorsan megeszem a vacsorámat, a párizsinek különös az íze.

20:23
tudom, honnan van Marvin ld50es képe.
amúgy tulajdonképpen...

20:35
ez kínos.

20:50
node mivel veszi majd fel a telefont?

21:17
so what?
game over

mítoszok

my god... it's full of stars!


Your result for The What D&D race are you? Test...

MindFlayer

You scored 79 intellectual, 84 urbanization, and 44 physical!


You are a powerful Mindflayer. Extremely smart and highly civilized, you plot in dark places and are the terror of all adventurers. Don't let the high culture and intellect fool you though. You're also strong enough to rip a person's brain out of their skull (it's how you eat after all). You are a sinister mindflayer.

brainz? (ahhoz képest, h a teszt elején minden karizmára vonatkozó kérdésnél arra raktam pontot... :D)

szerda, október 1

hű, minimálba ment a blogspot. ömm.
ja, van érzékem a kerülőkhöz, de megérte. A rakpart éjszaka, a dunán járni lehetne, olyan plasztikus a teteje, és gyűlnek a gesztenyék, egyik helyről a másikra.
Ráadásul Drímőr egyik mai megjegyzésére (másfél év) szépen rímelt Farkas elejtett megnyilatkozástöredéke - a rakparton meg kontextust kapott az egész.
I need your blood and brain.