hétfő, december 31

Áram

Lett áram, öröm, de azért kevés az a négyóra alvás. A hajfestésben meg van valami olyan várakozás, mint az ajándékbontás előtt: vajon milyen lesz? Lassan kimoshatom a festéket.

Közben olvasom az Ólomerdőt. A mostanában olvasott regényekkel az a bajom, hogy olyan... vékonynak, rövidnek érzem őket, már akkor, amikor elkezdem őket. Félek, hogy hamarabb lesz végük, mint szeretném. Meg az is eszembe jutott, h talán végre összébb kéne kapnom magamat írásügyileg is, mert még megírják előlem a történetemet.
Amúgy tetszik. Muhaha. Egyelőre kislányos-felnövős, oszt meglátjuk, mi lesz belőle.
Ja, peeersze, tiszta csingi. De én mit nem látok annak manapság?

Piknik

Gyorsan rákerestem myspace*-n. Nem rossz, most azt hallgatom, kómás fejjel. Aztán megyek hajat festeni, olvasni, aztán aludni hátha pihenek valamit szilveszter előtt. nem ártana.

A fellépés legalább olyan jó volt, mint amennyit nyavajogtam előtte - még volt kreatív imprózás is, mert a másik fellépő helyett is összeraktunk egy rövid jelenetet. Aztán maradtam még egy kicsit táncolni, ha már épp ipari blokk ment.
Mondjuk nem az én közegem... de jön asszem a villanyszerelő majd re.

* Piknik, orosz együttes, Éjszakai őrségben hallgatja sokat Anton.

szombat, december 29

Hirtelen felszabadult idők, csak kár, h a két fellépés közül a szebb/jobb/érdekesebb marad el. (A másik is talán, de kevés eséllyel, úgy érzem.)

Határozottan nyugisabb nem a felelős személynek lenni. Ilyenkor minden lelkiismeretességem ellenére tudom, hogy nem rajtam múlik, még akkor sem, ha mindent megteszek, amit kell. (A táborra pl. ez már nem vonatkozik. muhahaha.)

Fura, nem érzek amúgy különösebb csalódottságot a személyesen túl - miszerint azért mégiscsak időt és energiát öltem bele, mégiscsak tetszett a darab, mégiscsak főszereplő lettem volna. Csak... nem akartam többiek akarata ellenére megcsinálni semmit. Főleg nem a rendező ellenében. Kábé, ha Hanna azt mondja, h megcsináljuk és négyórás feszített tempójú próbákra ösztökéli a többieket, akkor benne lettem volna. Fornost óta tudom, hogy úgyis a rendező dolga dönteni, bármennyit tépi is a száját a színész. A felelősséghez tartozik a döntésjog, oszt csá.

De azért két embert szívesen leütöttem volna, bármennyire is kedvelem őket ... amúgy. Csak ne kezdenének el szívből-lélekből, vagy akaraterőből önirónia/önkritika nélkül nem-biztos-hogy-igaz dolgokat állítni, mer' az közelít a demagógiához.

Az mondjuk simán lehet, h csak tükörbe nézek, és ezért kapok idegbajt, zsigeri ellenszenvet ilyen alkalmakkor - és ez még a jobbik eset, mert ezen lehet segíteni.

péntek, december 28

két kézzel levegőbe

Kinézek az ablakon, és eszembe ju, hogy hiába múlt el a legsötétebb nappal, még mindig ködös a borostyáncsontváz a házfalon. Még mindig ugyanaz a tél van odakint, amit szeretek. A teraszon túl, a mélyben elvadult házközi kert, amihez nekünk nincs hozzáférésünk. Csak néha kell átkommandózni más lépcsőházakon keresztü, hogy a tüskés bokrok közül begyűjtsük a leesett sátrat/törülközőt. Legutóbb nem tudtunk kijönni a lépcsőházból, mert kóddal működött a kifele.

No, perceken belül megyek könyvesboltba, utána próbára. Szürke ég alatt szürke földön... király.
Telepítettem kotor 2őt, az éjszakai őrség meg ... na, szóval vérlepke elvitte a nappali őrséget, úgyhogy várhatom meg, amíg hazaér.

csütörtök, december 27

rendrakás

na, azt nem így kell. De kezdetnek megteszi. Kidobűltam az íróasztalomról a szemetet, és most van szabad felülete. mondhatni, ijesztően csupasz. Méf nem mostam le, és a randm üvegeket se néztem át, hogy mi van még kidobható belőlük.
tompa.

nyiff

azért még mindig jobb, ha nem szólalok meg.

nah, lássuk, mit nem teszek még, amit pedig kéne:
nem írom scriptre az egyik novellát sem, nem tanulok, nem rakok rendet, nem keresek munkát....

viszont fázom. és még mindig semmi hír a próbákról a 30-ai fellépésre. igazán nem szeretnék kiszúrni az AM-mel, de lassan inkább visszaadnám a szerepet, mert se szöveg, se tájékoztatás, se semmi... és most kiderült, akkor van a főnixelőszilveszter is. Az ellen és alulmotiváltságom nem kicsi.

Ehem. Valakinek nincs kedve ma valamikor Munchkinozni? Kaptam, vérlepke is szeretne játszani, és kéne hozzá sok ember, mert ketten nem lehet, hárman meg nem árt, ha a harmadik ember is érti a szabályokat, az öcsémmel ellentétben.

Megint játszottam kicsit a bloodlines-szal, most nem körmöt festek közben, amíg tölt, hanem a monitort dekorálom kontúrfestékkel. Ja, a karakteremet Xnek hívják, és persze Brujah, és üt nagyokat.
Nem muszáj muncskinozni, szerepjátékban is benne lennék. Vagy valami.

szerda, december 26

la, lalala

joy division. love will tear us apart.

voltam nagycsaládi karácsonyozáson, rengeteg, már nem annyira kicsi unokatestvér (omg, a nagyja már gimnazista, ha nem kezdte még el az egyetemet...). Kár, h ritkán találkozom velük. Ja, ez évente eszembe is jut. Csak az az igazság, h lusta vagyok utánanézni, merre is vannak év közben, tőlük meg senki nem hív sehova, ergo csak ilyenkor jut eszembe.

asszem játszom kicsit :)

VtM:Bloodlines

Elhatároztam, megpróbálok írni a kedvenc számítógépes játékaimról pár keresett mondatot.

First and foremost... azt hiszem, az egyértelmű jelzés, ha végigjátszok valamit, az meg méginkább, ha többször. A Bloodlines-t minimum háromszor, de lehet, h többször sikerült.
Nem vagyok játék-ínyenc, nem értek ahhoz, hogy felmérjem, milyen minőséget képvisel egy-egy játékmenet, játékmotor, estébéestébé, ezért igyekszem legalább őszintén laikus lenni a következőkben.

Az első dolog, ami már félig nyert üggyé tette a játékot, az a témaválasztása. Ha a cím nem elég információt ad, tessék: Vampire the Masquarade alapú játék: vámpírral vagy, a szerepjátékból ismert klánok és viszonyok között kell játszani. Vért iszol, meg különféle küldetéseket teljesítesz a nálad öregebbek és hatalmasabbak számára, mint egy frissen összehozott vámpír; s közben neonfények alatt sétálsz, olykor szitáló esőben.

Számomra hangulatilag is meghatározó játék: részben az előző szempont miatt, részben azért, mert ... jók a zenék, szépek a karakterek meg a látképek. Bizonyos részei meg még ijesztőre is sikeredtek (főleg, h első alkalommal nem állítottam be jól a gammát, és alig láttam bármit a képernyőt, ha nem tök sötétben játszottam :D ).

Az irányítás olyasmi, mint a halflifeban, wasd+egér, ütni egérrel, lehet lőni és ugrani is - nézetben meg eldöntheted, h fps módban rohansz, vagy nézed a karaktered olykor egészen formás fenekét- na ja, még mindig elsősorban pasikra méretezik a játékot. Bárkiből megpróbálhatsz vért inni (bár ez gyakran nem célszerű), tudsz felvenni és eldobni tárgyakat, meg alkalmanként kosarazni levágott fejekkel.

A játék elején a kamarillás klánok közül választhatsz egyet, meg egy nemet a karaktered számára, egyszerűsített, de VtMre hajazó szabályok alapján pöttyözheted a karakteredet, öröm. A klánok járnak előnnyel/hátránnyal, saját diszciplínákkal, meg a játék közben egyedi motívumokkal (ajánlom a malkavitát ;)).

A bevezető videó prelúdolja a karaktert, megmutat pár fontosabb NPC-t, meg tájékoztat arról, h mennyire kis senkik vagyunk.

A játékban aztán rengeteget lehet és kell is beszélgetni, meg persze ütni. Sajna egyiket sem lehet kikerülni - bár a feladatok egy részét mindkét módon össze lehet hozni. Van története is, némi csavarral is, és vagy hat befejezése. Na, emiatt játszotta végig többször, bár az sem volt utolsó szempont, hogy ki akartam próbálni, milyen katanával végigvágni magamat a sztorin, miután a malkavitámmal fátyolban osontam és hátulról szúrtam le az ellen nagy részét.

Negatívumok: roppant lassan tölt, van egy adag bug benne (bár az egyik segítségével túléltem egy húzós kergetőzést :D ).... meg nem lehet összejönni egyik jóképű NPCvel sem. (A női NPC-k nem érdekelnek).

kedd, december 25

Reszkess

Félhettek, karácsonyra mikrofont kaptam az éjszakai és nappali őrség mellé (meg a tíz pár fekete zokni mellé). Majd valami célszerű alkalmazást is kitalálok mellé. Hozzá.

hétfő, december 24

szombat, december 22

brainz

Megnéztük a Donnie Darko-t, és attól tartok, hiányzik pár logikai láncszem, mert nem értem a fő szál minden történését. Legfőképpen, ki a franc az a Frank, és mit csinál? Amúgy szép és jó, megminden, de ez nekem hiányzik.

Holnap fellépés. korán kelés. Kóma addig. Nyjajj.

péntek, december 21

Hasznos

No, mit találtam. Csinos. Hasznos. stb.

Közbeeső idő

Öcsém idegesen üvölt a konyhában, anyu idegesen kiabál valamit, amit nem értek (de, ha netán nekem szól, akkor hasznosabb, ha idejön), négy helytt három adag kaját kaptam, ezért nem ebédelek - no nem mintha nem szoktam volna hozzá a munka jóvoltából :D - az egerem valszeg kontakthibás.

És már reggel óta szeretném összeírni, miket kéne még beszereznem. Helyette ismerkedem a Nekrolog 43-al, blogot írok, stb.

Első hallgatásra olyan... tipikus DoD. Nem első hallgatásra üt.

csütörtök, december 20

Altató

[An ode to sleep]
Observe the strategies of war
I know you needed so much more
This is mental, so sentimental
Any way is my way
Anything I cared for you destroyed,
any promise null and void
Can't you take my pain away. Tell me, can you?
Can't we close our eyes forever. Help me, can you?
And now, you wonder why I'm asking you to go.
I'd give up anything to make your dreams come true
and if I'd pray I'd pray for you.
I'd leave your world to find a new one,
but don't you dare misunderstand!
How can this be a sacrifice,
if you did not lose anything?
I know it isn't fair,
but have we ever asked for fairness?
Save yourself from needless harm.
An overdose for now?
How can I talk about completeness,
if I consist of many pieces?
How can these walls come closer,
if there are really none?
To prevent misinterpretations:
This song tells the story of the urge
to find rest in sleep

Diary Of Dreams Verdict lyrics

this is the world we live in

Vigyorgásra késztet a Disturbed feldolgozás. A csontjaimban érzett mély fáradtság ellenére tölt fel energiával. Oké, oké, pár órája még alkohol is volt bennem. Csak nem maradt még meg a sok séta után.
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.

A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?

A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.

A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:

Socialize XP

Kaptam, bár nem sokat. Ma, munka közben átsétált hozzám szemből az egyik csaj, megkérdezte, h használnék-e sötétkék körömlakkot (omg, érted, körömlakk...), aztán elmesélte, hogy az új pasija ruhákat vesz neki, felöltözteti, hogy normális nő legyen mellette, meg hogy lett űállása is, és végre villany is van a lakásukban. Levegőt ugyan vett közben, de nekem elég volt hümmögnöm és érdeklődve figyelnem. Azt hiszem, erre specializálódom - a megértően üveges tekintetekre.
Elgondolkodtam, vajon hogyan tűrném, ha engem így megszabályoznának, felöltöztetnének saját száj íz szerint. Talán... talán létezik olyan embertípus, aki keresztül tudná ezt úgy vinni, hogy vele maradjak (és ne megkötözve, bilincsben/halálos fenyegetésekkel). De még nem találkoztam olyannal (szerencsére?). Mindenesetre a csaj boldognak tűnt. (Vagy magával akarta rajtam keresztül elhitetni.)

Elvittem a munkaóráimat a szövetkezethez, keresek újabbat, többért. Már felhívtak egy másik állással, de az alacsonyabb órabéres.

Nemsokára átugrom a szomszédba, utána meg betlehemes. Csak a történethűség kedvéért.

(és ki szavazott a legalsó opcióra?! :demon: )

szerda, december 19

Fekete vagy lila?

Tudom, nem túl magasanszántó dilemmáim vannak manapság, de azért... és egyben kipróbálom a blogspot szavazós cuccát is.
A fekete festékre az van írva, h 6-8 hajmosás alatt, a lilára az, 3-5 alatt. Lila volt a hajam a táborban.

Amúgy ma annyi dolgot vettem magamnak, hogy megvan a karácsonyi ajándékom :) egész ősszel nem költöttem ennyit (kaját/tandíjat nem számítva persze)... talán a nyár végi Csingi alapkönyv volt csak ennél több. És még megvan a tavaly karácsonyra kapott könyvutalványom (de jó, h rendet raktam...)

Szeretnék érdekes témákról jól írni, de ...hiányzik az a bizonyos szikra. Ami beindítja a diódáimat. Már vagy 24 éve.

Rendrakás

A jó édes porfogó lapjaikat a régi Rúnáimnak. Képtelenség így rendet rakni, hogy le kell ülni és olvasgatni a sokszorolvasott cikkeket, és elképzelni, emlékezni rá, milyen volt régen ugyanezt tenni.
Amikor még távoli ködkép volt az a Vampire nevű játék, (amit majdnem megvettem az Ars Magíca helyett), amikor csak álmodoztam róla, h jó lenne szerepjátszani.
Ehe. He.
1999 január. nyiff. utálom az időt.

és pakolok tovább.

update1: egy polc rendben. majdnem. va pár dolog, amit majd máshová kéne onnan rakni, a hozzájuk hasonló témájú papírlapok közé. a következő szint kaotikája elrémiszt, pedig... pedig csak a tetejét bolygattam, mióta alig egyetemezem. papírok, papírok.

update2: 2 órával később. ha még elfér a teám az íróasztalon, akkor nem kell rendetrakni?
Nodejuhú, megvan a diplomatéma, mostmárcsak hivatalosan is le kell rendezni.
Mindjárt expedíciót indítok az egyetemre, hogy találkozzam a leendőnek kiszemelt konzulensemmel, de addig is nyavajgok egy sort arról, hogy impróznom kell a 30-ai ArtMac fellépésen. És borzasztóan kötekedő leszek, már előre érzem a levegőben a szelét...

kedd, december 18

... fekete körömlakk

a lényeg. szóval csak a geekségeket felejtettem le.

csak magamnak feljegyzem ide, h hónapok óta blogolni akartam arról, hogy mesélni a csingi, játszani a mage. ööö. ja. X ugyan vámpír, de megbocsátjuk neki, ha ő már magának nem.

meg szerettem volna írni arról, h a színészet és szerepjáték között különbség van, rpg karaktereimet szívesen eljátszanám színpadon, de színpadi szerepeimet nem vinném játékba. brrrr... akárki jolánka "kalandjai" bővebben, mint a darabban?
Az igazán ütős darabok fájnak, azokat nem kikapcsolódásképpen éli meg az ember.
Szerepjátszani meg végeredményben játszani megy az ember - bár, ugye a színjáték is játék... bonyolult ez.
És egyre gyakrabban nbehezítem meg rpg karaktereim sorsát azért, hogy... azért, hogy?

Körömlakk

Vettem feketét. Úgy kilúgozta agyamat a gépház, hogy utána el kellett tűnődnöm, azon, hogy akarom-e a fekete csipkeruhát (amilyet nagyjából 4 éve szeretnék, és kis varrással valóban olyan tud lenni), milyen színűre fessem a hajam (feketére, lilára, vagy épp ezüstszürkére).

volt gondolatom, mit is csináljak majd, ha enyém lesz az este, de elfelejtettem mindet. Még majd hozok ide teát, ó igen. aludnom kéne talán?
ja, meg összeírni az ajándékokat, kinek mit mikor. miből, és hogyan.

ja, összefutottam Zével az Astóriától a Móriczig, hátha ráveszem őket, h jöjjenek a táborba, hamár mi szervezzük. És mg mindig nagyon szép. Lehet, h ellopom karakternek? :muhaha:

Muha. ha

toryteller



80%

Character Player



80%

Tactician



55%

Casual Gamer



40%

Specialist



15%

Weekend Warrior



5%

Power Gamer



5%

You scored as Character Player

The Character Player enjoys creating in-depth characters with distinct and rich personalities. He identifies closely with his characters, feeling detached from the game if he doesn't. He takes creative pride in exploring different characters, often making each new one radically different than others he's played. The Character Player bases his decisions on his character's psychology first and foremost. He may view rules as a necessary evil at best, preferring sessions in which the dice never come out of their bags. For the Character Player, the greatest reward comes from experiencing the game from the emotional perspective of an interesting character.


Whoisnot blogjáról :)=

azért megjegyezném (ahelyett, h mentem volna dolgozni), hogy a karakter pléjer szvsz nem ugyanaz, mint a szappanoperoida. de majd még írok geekségekről, mert mostanában mást se teszek.

hétfő, december 17

Szappanoperát mesélni

Már fél éve meg szerettem volna határozni és fogalmazni, lehetőleg cikkben, hogy hogyan is szeretném, ha nekem mesélnének. Illetve azt, hogy melyik az a játékstílus kategória, ami rendre kimarad a hentelős/nyomozós/intrikázós csoportosításból.

Amíg tart a lelkesedésem, megpróbálom begépelni.

Tehát. A fenti felosztást nyilván ismerik a szerepjátékosok, és alkalmazzák is, legalább annyira, hogy megkérdezzék egymástól, életutat, intrikázósat, vagy egyéjszakás nyomozósat szeretnének. A gondolatmenetem kábé egy-másfél éve indult el, amikor leesett, hogy Drímőr nem feltétlenül tartja ugyanolyan élvezetesnek az elsősorban érzelmekre koncentráló mesélés és játékstílust, mint én. Gyorsan megállapítottuk, hogy bizony létezik egy, a szappanoperák sok jellegzetességét felvonultató stílus. Tökéletes példa erre a szomszéd pár blogon is dokumentált Holdárnyék krónika - tulajdonképpen ennek kapcsán indult az egész.

Azóta sikerült kristályosítani többek segítségével az elméletemen, íme:
Két alapvető csoportra érdemes felosztani a játékosokat, mégpedig az elvárásaik alapján, amiket a játékkal szemben támasztanak.
Az egyik elvárás-fajta a sikerélmény; a xp-trezsör-artifakt-tól kezdve, az intrikus "mindenkinél okosabb és hatalmasabb a karakterem" en keresztül egészen a "milyen ügyesen és hitelesen alakítom a mániákus depresszióst"-ig bezárólag fel lehet fedezni szinte az összes fajta szerepjátékost.
Szinte.
A másik csoportba az érzelmileg motivált játékosok tartoznak: akik, az előzőektől ellentétben nem sikerélményt várnak a játéktól, hanem azt, hogy átéljék a karaktereik érzelmeit.
Nyilván nem kizárólagos a két csoport, de az egyik elvárás fog dominálni mindenkinél. És jó eséllyel a férfiaknál az első, míg a nőknél a második. Csakhogy egyszerűsítsem a kinek meséljünk szappanoperát kérdést...

majd egyszer folytatom, ha úgy adódik...

vasárnap, december 16

Álmok

Bennem igazán nem merült még fel, hogy lehet olyan, aki nem szeret álmodni. Számomra az álmok többnyire pozitívak, még olyankor is, amikor nem kellemes dolgok történnek - olyankor jó úgy ébredni, h de jó, h ez álom volt.
Egyszer-egyszer előfordul, h ijedten ébredek, és nehezen merek visszaaludni. Egyszer-egyszer előfordul, hogy rejtett, "mélységben szunnyadó iszonyat" lehetősége bukkan fel, és egyszer álmodtam olyat, hogy tudtam, hogy egy ajtót nem szabad kinyitni (és nem tettem).

Sokat utazom álmomban, tulajdonképpen minden egyes álmomban van utazás villamoson/vonaton/héven, esetleg buszon. Az biztos, hogy közjárművön, és általában sínen.

Szerepjátékkal kapcsolatban persze, mindennapi életemmel kapcsolatban persz. Néha darabokkal, de ez ritkább.

A legutóbbi megjegyzett motívum az az, hogy estefele, egy sötét vízfelületen szállunk csónakba páran, és valaki azzal kényszeríti a többieket arra, hogy vigyék át a csónakkal, hogy a torkomhoz szorít egy kést.

szombat, december 15

Jellemző

Aludni szerettem volna, ehelyett youtube-on néztem mindenféle klippeket. Merthogy nem voltam elég álmos...
Az tény, hogy a másfél órás alvás csúnyán bezombított volna, de így meg mot érzem az ólomszempillákat.

Vérlepke énekel a Vörösmarty téren, csak nem fagynak meg olyan gyorsan.

Holnap Főnix után játék - mostanában nagyon nincsen kedvem a mozgásórákhoz. Ne tudo, mirt, tavaly szerettem őket, és szerettem volna, ha legalább ilyen aktívak, mint idén. De valahogy nem akarok átöltözni, bénázni az összerakódó jelenettel és hallgatni az elmélkedéseket - legfőképp meg nem szeretek szédülni a pörgésektől, kifulladni a pont túl lassú ütemű futástól. Nem sokat raktam staminára, ez van.

Tegnap meg megint utáltam, h Witsre se. Zsu mellett igen rozsdásnak éreztem a fogaskerekeimet.

A buli meg fura volt. Aktívan hülyének nézem magam, de igenis hiányoznak az első két év bulijai. Oké, kellett hozzá a depresszió-közeli lét, hogy annyira tudjam élvezni fenteket.

Jaj, mennem kéne.

Diary of Dreams

Nem szándékozom ismertetőt írni, mert egyrészt nem tudok, másrészt meg csúnyán elfogult vagyok. Csak már rég volt itt a blogon tőlük bármi is.


Is this your true world definition?
you cannot help, where help is not wanted!
You cannot escape from your reality
Give me more of your salvation

Hello? ...are you listening to me?
Hello? ...why don't you speak a word to me?

I tried to see you in my future
I tried to find you in my past

Let me feel your recognition
I can taste the way you look
I guess it was the right decision!
My thoughts are my bible, that's by what I live

You live your life between these worlds
Color twists around your body
You and I got lost in rainbows
Our dreams were never made to last
Adrian még mindig jól néz ki, a hangja és a zenéje még mindig...

bónustréler (a filmet láttam, olvastam a könyvet, ajánlom szeretettel)

péntek, december 14

péntek.

Fáradt. Álmos, kimerült. Leeresztett. Nehéz volt ez a próba. Megviselt. Talán nem kellett volna megpróbálni sírni előtte... nehezen jövök ... vissza a fényre :D

A bulit várom, d enem tudom... hogyan ... ööö.

Éjfél után

Most van az a furcsa álapot, amikor fázom. És élvezem. Élvezem előre, ahogyan majd nem fogok fázni a paplan alatt, és tudni fogom, hogy kint hideg van, csak körülöttem nem, mert a testem átmelegíti a levegőt a takaróban.
Halkan Twin Peaks zene megy, a sötétítőfüggőny gyűrt sötétzöldségét kiemeli a kevés fény. Majd egyszer rakok a csillárba harmadik izzót.
...into the night...
jó lesz álmodni is. azt hiszem, akkor voltam igazán dep... lehangolt, amikor napközben is az éjszakát és az álmokat vártam. Mostanában a nem munka/utazó pillanatait az életemnek.

szerda, december 12

Fura

Na, ezt nem értem, mi ez a mindenkit kirakásos dolog az artMacabrénél. Az egy dolog, h nem érek rá, ezért önkéntes alapon jeleztem, h nem kívánok így a társulat állandó tagja lenni, de nekem úgy tűnt, a szomszéd blogolók éppen nagyjából szerepeltek is mindenféle készülő dologban. Persze, rég nem jártam arrafele, remélem, megtudom majd mindenféle forrásból a körülményeket is.

Ma megint egy fokkal szörnyűbb lett a munkám, sebaj, már csak másfél napot dolgozom a héten.

A betlehemesben megint rettenetes lehetett Katinak rendezni engem. Ótvar szarnak éreztem, amit csinálok, és lépésről lépésre ütköztek az elképzeléseink.

kedd, december 11

Jó ötletnek tűnt

Hülye vagyok, váá. Elvállaltam egy beugrást az ArtMacabréba, és most azon gondolkodom, normális vagyok-e. (Egy hete már csak vendégszereplő vagyok ott, tekintettel szűkös ráérésemre).
Nem baj a fellépés éjszaka lesz, előtte meg csak ráérek egy próbára - csak nem minden nap lesz Gondolin :)
Trélerről ötleteltünk, szöveget írtunk, kúl.

Fáradt vagyok, Lacuna Coilt kezdtem el hallgatni. Jól emlékeztem, van Lacuna Coil nevű albumuk. És a szövegeiket akkoriban még gépre mentettem. (Olyan 4-5 éve).
eszjuszíííí, ájmdionliszövájvrovdiszleeeeeend
Valamit még... nem tudom. Majd csak eszembe jut.

Odafigyeltem a love breeds suicide szövegére (suicide commando). brutálisan egyszerű.
X-ne viszont a better off dead tökéletes :D

hétfő, december 10

Nyúlós idő

Még mindig nem telik elég gyorsan a munkahelyemen az idő, ellenben itthon igen. Küldenem kéne mélt a konzulensnek, hogy akkor szeretném csinálni a témát. Jól.Már megint Type O-t hallgatok, Súra meg a téli mage-ségek szelleme mászkál körülöttem.Másra nem nagyon van energiám.

vasárnap, december 9

X

... visszatért. Reklámozom a blogját ott balra.

Volt jó táboros megbeszélés. még ilyet. csak ennyit szerettem volna mondani.

szombat, december 8

Dead enough for life

If I could reach through
Catch you
Make you understand
If I'm not dead enough for life
Am I alive enough for death?

mert már lassan leszédülök a fáradt álmosságtól, de még félek, h kihagyok valamit. Pedig... pedig a nem cselekvésnél jobb az álmodás. És szükségem is van rá.

It's cold outside
And the paint's peeling off of my walls
There's a man outside
In a long coat, grey hat, smoking a cigarette

Szivárgás

Most ritkábban félek. Nem mondom, hogy soha, vagy, hogy teljesen eltűnt a sötét mögött sejlő lények tömege, de határozottan ritkán félek sötétben aludni otthon.

Arra is kevésbé jut időm, hogy azon depressziózzam, amint épp nem találom a helyemet. Nyilván a sűrű események, hosszú iratok feletti nyáladzások teszik. Mostanában kevesebb alkalommal szorítja össze a gyomromat a rettegés, hogy bizonyos emberek többet jelentenek nekem, mint nekik én.

Gondolinon egyre feszültebb minden. Egyrészt végre eljutottunk oda, hogy komolyabban, már-már érzelmeket keltve próbáljunk, ne csak keressük a konkrét helyünket a színpadon. Ez meg esetemben azzal járt, hogy ugyan színpadon képtelen vagyok megjeleníteni a töredékét, de a próba maradék részére tömény szomorúság lett úrrá rajtam. Amikor épp nem voltam ideges valami miatt.
Másrészt meg utolsó pillanatok parái, a szokásos kapkodós, ingerült hangulat, amit pedig annyira el akartunk kerülni. Vajon miért nem sikerül soha?

Ma betlehemes próba, ami hasonló hangulatban telt, egy kicsit azért szókimondóbban. Egy kicsit összeszedettebben.

Itthon megmegkaptam a szokásos csak-aludni-járok-haza szöveget, meg a lécci munka után haza gyere, ne a dolgodra gondolatmenetet - sajna kötelességemnek érzem a próbákat i legalább annyira, mint a pénzkereső munkát, tehát előzetes egyeztetés után megoldom, ha kellek itthon, de próbára sem megyek be olyankor, amikor későn szólnak és nem érek rá.

Mostanában a szerepjáték tartja bennem az életet, ma kifejezetten felderültem, ha X folytatódó történetére gondoltam, és tegnap is simán meséltem volna még 11 után is, pedig napközben majd szétestem a fáradtságtól.

péntek, december 7

Szétcsúsztam az időpmel, szal csak Gondolinra fogok beérni. Nem baj, az énekeket jelenleg tudom, és nélkülem is meg van mind a 4 szólam.

Készülnöm kell.

csütörtök, december 6

Arany csütörtök

Jé, megint angol a blogspotom.

Ma már egy fokkal kevésbé volt sírógörcsös a mai nap, főleg, mert csak fél órát fénymásoltam. Azért végig nyavajogtunk, közben néha kitárgyaltuk az életünket a másik diákmelós csajjal - aki tipikusan arra jó példa, hogy egy szőke, éppen leérettségizett, modell csaj is tud rettenetes okos lenni. Úgy értem, annak ellenére, hogy az internetet pl. alig ismeri, meg Hamlet sztoriját én meséltem el neki, megadnám neki a hármas pöttyöt az intelligenciára. Szal király :D

Reggel megint rájötem, hogy a ködösen aranyló telet is szeretem. De akkor legyen köd. És arany napsütés, nem az az agyelszívó sárga rém.

Holnap éjjel mesélek, aludnom kéne rá, hogy aztán még maradjon energiám emgírni a mesét.
csak... hogyan kerülök én reggel után haza?! Sehogy? Na ne. Neeee.

szerda, december 5

Kell nekem cím?

eddig nem kellett.

Kezdek kifogyni az energiámból - erre a ma esti betlehemes megbeszélés döbbentett rá. Nem volt kedvem ott ülni és beszélgetni, nem volt energiám igazán kitalálni, hogy hogyan tehetném magam hasznossá. Szerencsére aztán lett értelme a dolognak, mert megértettem pár részletet a koncepcióból, csak ehhez elég lett volna mondjuk egy óra is.

Előtte kétségbeesve konstatáltam, h két boltból is elfogytak a csokimikulások, pedig nekem, mint az itthoni mikulásfelelősnek, be kellett volna azt is szereznem a csizmákba. Utána meg azon estem kétségbe, hogy ilyen problémák foglalkoztatnak. Szánalmas.

Előtte olyan 5 órát fénymásoltam a munkahelyen töltött 8ból, a végére azon gondolkodtam, kit kapok el és lapítom szét a fejét a fénymásoló lapján. Minden unalmas és monoton munka közül eddig ez viszi a prímet energiaelszívásban. Holnap is ez lesz, ráadásul nem alhatok (eleget), mert öcsémet vinni kell suliba.
Hét eleje óta először ettem meleget, bár hétfőn is csak egy tányér leves volt. Ma délelőtt már szédültem a mindentől, szal azért igyekszem odafigyelni, h vigyel magammal kaját.

Ez a szerda nem jó.

kedd, december 4

ja, átalakítom.

okos módon egy gombnyomással töröltem az előzőt, h nehogy visszakozzak, ennek következtében az összegyűjtött linkek (meg egyéb izék) a süllyesztőben. ergo fejből írogatom be az általam időnként nézett blogokat.
idővel bővítem őket. mégcsak nem is csoportosítom őket, úgyis mind nicknév. ömmm.. vagy blognév, mindegy.
meg majd még pofozkodok a dizájnnal, de egyelőre ennyi telt egy szuszra.

különben nem rossz egyedül dolgozni, gyorsabban telik az idő, mintha ketten nyavajognánk az idő lassúságán :) de azért szeretnék máshol lenni. meg enni se ártana néha rendesen - csak est nem szeretek meleget enni (mert melegíteni kell) napközben meg drága. és amúgy se tetszik.
kéne mp3 lejátszó... bár most munkába menet hallgathattam a pár méterre álló srác metáááljááát :D valami within temptation jellegű gitározóséneklős cucc volt, de nem ismertem föl.

délután találkoztam az egyik scriptre írt karakteremmel. döbbenet. kinézet, habitus, hang - épp csak nem könyvtáros, hanem apehhez jelentkezett állásra. egészen eksztázisba estem, amikor meghallottam a vékony, magas hangját, az óvatos beszédstílusát, és sajnálom, hogy még... még.... nem írtam meg. demajdmost, mi?

fáradt vagyok.

hétfő, december 3

lassan mosogatás, alvás.
asszem az elmúlt időkhöz képest korán lesz :D

ja, tábort szervezünk.

vasárnap, december 2

... to make us witching famous...

buliba kéne mennem. súlyos elvonási tüneteim vannak :D
ma du megint csingi mese (de telik az idő, nemrég volt a múltheti játék).
előttem a painttel rajzolt Violette kinyomtatava (munkahelyről csak így tudtam kimeneteni), szomorú szemekkel néz.

írok mindjárt, megígérem, még akkor is, ha nem állt még össze a sztori. egy hetem még van talán.

ja, az izééé... (miacíme?) szellemtánc m* könyvet éjjel kettőig kiolvastam. teljesen értem és felfogom a m* körülményeskedő stílusát (amire szvsz gyönyörű példa tőlem a m* leírás-szikra X blogján), még mindig utálom a sztori végi nagy csatákat, viszont Lanice embervadászáról tagadom, h a karakteremnek van hozzá bármi köze. Pedig majdnem olyan - majdnem.
Egészen kedvet kaptam Ynev világához különben, lehet, h önszorgalmú novellával is megpróbálkozom majd, mihelyt... mihelyt lesz elég energiám a procedúrára. Elvégre karakterelőtörténe játékhoz elég motiváció, nem?

Arra meg néha rájövök, h aWoD számomra erőteljesen gót/indusztriál zenei aláfestéssel működik. Nem meglepő, hogy NPCim észrevehető százaléka tartozik a szubkultúrába :)

ebéd? hm?

péntek, november 30

csúnyán elaludta+még lassú is voltam, következésképp ellógom amai napot.
ami nem baj, mert valóban nem érzem magam jól.
nem tudom, miért, valószínűleg a rendszertelen étkezés és alvás kezdi kifejteni hatásait.
HIM*et hallgatok, beszédtechnikáztam és énekeltem kicsit.
még a végén a hegedűt is a kezembe veszem - de csakis szövegtanulás után :P

Tényleg, vizsgára Ákost is vihetnék, magyarul énekel elvégre :D (vagy kispált, mér ne?...--... )

*két szám tetszik általában erről az albumról, a Wicked Game meg a Don't fear the reaper. Mindkettő feldolgozás. Ja, és aki beszólna az ízlésemre, azt kiröhögöm. És folytatásnak Type O-t rakok be.

csütörtök, november 29

öhh. uhh. aludni kéne.
vagy írni. vagy szöveget tanulni.
szöveget már képtelen vagyok tanulni, fáratság é némi itthoni forraltboros tea után, amit a hidegre - meg a rettenetesen olajos ízű vacsorára - ittam.

a tapasztalat meg azt mondatja velem, h írni se...

najó, két bekezdés, meg egy x-blogbejegyzés.
az utóbbinak remélhetően lesz kimenete (mer' ez karakter, wazz), az előbbinek kétlem, mert úúúgy neeem lehet ííírnom, hogy nem tudom, mi történik a szavak mögött.

és már megint késő van. ááá.

NPC nevében meg nem írhatok, mert a játékosoknak semmi kö... hm. utólag mekkora... de álmos vagyok... ágyő.

szerda, november 28

meghámoztam a narancsot.
kíváncsi vagyok, meddig bírom ilyen alvásokkal... jééé... bonbon az asztalon...
vajon mióta?
ma megkaptam, h aludni járok haza. nem akartam válaszul na éssel jönni-azt hiszem, jó dömtés volt :)
tök jó zenét találtam apám zenei könyvtárában a gépemen.
medieval babes, olyan, amilyen a címe. női hangok, középkorifajta zene. részben... kéne zenélni. lövésem sincs, mennyi időt és hol tudok rá szakítani, de minimum egy LEPes projekt kell.
meg ugye, Tommal is kéne hegedűlni, vagy mi... ha még régebbre megyek, akkor a$gal meg egy futurepop slágert kéne már gyártanunk, már szöveget randomgeneráltunk hozzá.

holnap betlehemes megbeszélés, hajnalban viszem öcsémet sulibe (brrr)

mágust szeretnék játszani,Daelithet Drímőr meséjében, fejvadászt versenyen (van csapatötlet, szvsz jóféle)
na, persze Drímőrnek kell optimalizálnia úgy, h legyen ügyes, gyors, okos, művészi lelkivilágú és szép, nomeg effektív fejvadásznő. Na jó, persze nem első szinten, de még a fiatal korkategóriában, ha kérnem szabad :D
alakul egy személyiség meg elősztori hozzá. (mér nem írom meg? mert előbb scriptre kéne már, azért.)

kedd, november 27

itthon egy furcsa, másik-világi két nap után.
csak a más emberek, és a kicsit más feladatkör teszi?

több helyen még mindig nem tudok lenni, sajna.
délig aludtunk nagyjából, a fáradtság azért még... az események és emberek és feladatok megvannak, nem szeretnék dolgozni, de muszáj.

It's colder than before
The seasons took all they had come for
Now winter dances here
It seems so fitting don't you think?
To dress the ground in white and grey

It's so quiet I can hear
My thoughts touching every second
That I spent waiting for you
Circumstances affords me
No second chance to tell you
How much I've missed you

My beloved do you know
When the warm wind comes again
Another year will start to pass
And please don't ask me why I'm here
Something deeper brought me
Than a need to remember

We were once young and blessed with wings
No heights could keep us from their reach
No sacred place we did not soar
Still, greater things burned within us
I don't regret the choices that I've made
I know you feel the same

My beloved do you know
How many times I stared at clouds
Thinking that I saw you there
These are feelings that do not pass so easily
I can't forget what we claimed as ours

Moments lost though time remains
I am so proud of what we were
No pain remains, no feeling
Eternity awaits
Grant me wings that I might fly
My restless soul is longing
No pain remains, no feeling
Eternity awaits
...

vasárnap, november 25

ööö.

holnap két napra el Tatára (vagy Tatabányára?), örömmel érzem, nem stresszel a szerep. Csak aludnom kéne. De azt nagyon.
Ma délután felemás érzetű Csingi játék - a hullámhossz csak néha volt közös.

Tegnap KK, tizenéveseknek meséltem, furcsa volt, de élvezték. A legjobb mégis a közösség volt. Ahogy előtte, meg utána beszélgettünk.
Drímőr szegény rendszeresen nyögi a társaság és közösségfüggőségemet, amikor én még maradni szeretnék, ő már menni. Számomra néha ezek a lezáró rövid élménybeszámolók, az együtt-semmittevések a legfontosabbak a napban. Ebből nyerek energiát a folytatáshoz.
Ami megelőzi - az csak a túléléshez kell.

Kívülről irányulok, az vagyok, aminek mondanak. Bármennyire zavar, ez az igazság.

A szemem meg leragad. jó éjszakát :)
táborpályázattal kapcsolatban Szozsinak tökéletesen igaza van.
jó játék a hivatalosdi, de ebben a társaságban nem adott minden lehetőség arra, hogy véresen komolyan lehessen venni.
Majd, ha megfelelő szakképesítéssel fognak rendelkezni mind a pályázók, mind az elbírálók, akkor felmerülhet, hogy igazán komolyan vegyük.
Addig marad az, h elképzeljük, és mellette a lényegre figyelünk.

Szeretem ugyan a rendszereket, táblázatokat, definíciókat és axiómákat, de a rugalmasságot is.

No, csingi.

csütörtök, november 22

áthidaltuk a főszervezőt... főszervező kérdését.
mondjuk nem ártana most már élő találkozót összehozni, mert nehezen mennek bizonyos pontokon a különböző prekoncepciós összeegyeztetések.

fáradt vagyok, lőnék és ütnék inkább egérrel :D

kedd, november 20

Na, ez baromi jó. Drímőr nem lehet főszervező abban a táborban, amit meg akar szervezni, mert nem volt még főszervező korábban.
Kezd elegem lenni az egészből. Csak sajna a tábor olyan hely, ahova nem megyek el szimpla táborlakóként.
Szóval kétesélyes.
csakazértis 9re megyek.
még, ha korábban kelek, akkor is.

álmaim mostanában érzelmileg nagyon plasztikusak - igazán írhatnék a töltetükkel :D (oké, most valós a probléma, h mikor, amikor nem dolgozom, vagy tábort szervezek, de... megoldódik).

A koncepciónkat elfogadták, most nagyon rá kéne mozdulni, h meg is tudjuk szervezni. Büszke vagyok amúgy az ötletre :D Elmebetegek vagyunk :hihi: :hehe:

najó, indulok lassan.
just one more ...

vasárnap, november 18

nem gondoltam volna, h ennyire fogom élvezni a Rókalány szerepét is. Kaptam próbán dícséretet is, reggelente meg régi szagok vannak az orromban, pár évvel ezelőtti csipkehangulatot hordoznak.
Tél van, késő ősz. Szerelmes vagyok ebbe a hónapba. A novemberbe. A december már távolabb van, ott a Karácsony, ami saját, de nem egyedüli.

De szeretem a tavaszi záporokat is, és a nyári viharokért is rajongok. Az őszi esőfüggönyökről már nem is beszélve.... és egész télen minden egyes alkalommal, amikor kinézek a háztetőkre, azt remélem, hogy a hótól fehérek.

Hm,lehet, h a köd miatt kéne korábban járnom dolkgozni, hogy láthassam még a hajnali félhomályban... bár a Hungária körúton a kocsik mögött felcsapódó vízpermet is szép a sárga lámpafényben.

Lassan aludnom kéne, régen tettem.

szombat, november 17

fááááradt vagyok. asszem lövöldözős/kardozósat fogok játszani.

táborkoncepcionálunk, tetszik nagyon az új ötlet. naná.

holnap csingi, előtte csongi. gváhh.

csütörtök, november 15

eltűnt az időm.
hörr.

mindenesetre aludnom kell, és holnap napközben nem ártana a mesén is agyalnom a tábor mellett.

kedd, november 13

jajj.
fáradt vagyok.
nagyon.
hajnalban értem haza, reggel mentem dolgozni.
beszélgetve jobb, és néha eltelik az idő.

szombaton scriptre néztem be, érdekes, hátha sikerül visszeszednem az elveszített fonalaimat...
... vasárnap próba és csillagszórós lájvelfújás.
hétfőn szentgotthárd és csongi,
ma munka és kóma.

de inkább 9re járok és ötig maradok, mert délután jobb.

péntek, november 9


szipp.
megtaláltam, ami a fejemben mászkál már napok óta. és még a klippet is látta korábban :)
1996os szám - akkor ééén... hm. még asszem 8adikos voltam a Gárdonyiban, és nem hallgattam popzenét, csak nagy néha rádióban. klasszikus zenét meg kalákát esetleg a nagyszobai lejátszón, illetve mike oldfieldet meg Cat Stevenst meg ... west side storyt meg... népzenét... meg... ilyesmiket.

akkoriban kezdtem módszeresen hallgatni az otthon lévő lemezeket és kazettákat. másodikban egy hetet kórházban ültem, akkora már mike oldfieldot, pink floydot kértem.

... aludni kéne. örülök a feljegyzéseimnek, gimnáziumban folyamatosan írtam nemnaplót, ami ijesztően hasonlít a blogomra, csak - sokkal őszintébb és nyíltabb. És a bejegyzések harmada random fantáziatermék ilyesformán, mint

... és akkor nekiiramodott. gyorsabban futott az őzeknél is, s fel sem tűnt neki, hogy a gallyak leszaggatják testéről ruháját, csak a hideg hullámait érezte és az ismeretlen könnyűséget.
Sem ruhái, sem emlékei ne maradtak.

Durva. Ez tényleg csak ennyi. Kopnak életemből jó dolgok is le. Ehhez nem kéne külön blog.

csütörtök, november 8

ma voltam dolgozni. hjajj.

és alvás helyett neteztem eddig. mondom eddig.

szerda, november 7

ez a sok blogolások hete.
..
nemsokára kisülnek a biztosítékaim. szimplán attól, hogy valahogy elkerült az információ a figyelmemet, ami szerint ma főpróba lesz, nem csak egy összpróba - ergo eszembe se jutott, hogy mára készüljek a kész jelmezzel. Fákk. Ennek következtében a smmiből kaparhatok elő nadrágot az alatt az idő alatt, amíg itthon vagyok. aztán meg kétségbeesésközeli állapotban próbáltam, amin nem segített az se, hogy persze kiestek szövegrészletek a fejemből, amik az előtte részpróbán mentek. hiányzik a darab biztonsága, amikor már nem kell attól tartanom, hogy hibázok.
Egyszerűen képtelen vagyok két lejárással, egy komolyabb próbával megtanulni biztosan darabot. Mert sajnos az keveset számít, hogy még ugyanennyiszer végignéztem. Hiába gondolom végig, egy idő után érezni kell, nem gondolni.

Na, kipuffogtam magamat,holnap kelés fél7kor, sebaj, sokáig elműködöm zombiként, talán még a stresszt is jobban tűröm.
nah, pipa pár dolog mellé.
vettem hazafelejövet alapozót a százasboltban occsóér', kipróbáltam, nem jön le könnyebben a festék, de hátha jobb lesz tőle (bár remélem, ma nem kell maszkolni :D)
odafele beugrottam az egyetemre, pár perc alatt meglett az új matrica a diákomon.
ja, és holnap megyek dolgozni.

furán működik a világ. azért remélem, ezúttal sikeresen veszem a munkábaállás és maradás akadályait, mint az elmúlt alkalmakkal.
fázom.
álmos vagyok.
ez van,

amit meg tennem kéne, az az, hogy érvényesíteni a diákomat, elmászni a mávhoz, és bemutatni nekik (a diákot), rendet rakni a szobában, novellát írni, munkát találni, kipróbálni alapozót rakni a festék alá...
...meg a szokásos egyebek.

eat to live ...live to eat... meaaaat....meaaaaat...
komolyan a szobának a legszerencsétlenebb pontján ülök a hőmérsékletet tekintve - nyáron itt a legmelegebb, mert a legmesszebb van az ablaktól, télen a leghidegebb, mert a legmesszebb van az ablak alatt lévő fűtőtesttől.

ugyan tegnap alig próbáltam, de legalább próba közben már nem görcsölök (nagyon). Furcsa, úgy tűnik túl soke nergiám van, mertlassan kezdem kínosnak érezni, hogy én élvezem a beöltözést és besminkelést is, meg azt, ha végre próbálunk, még fáradtan is, a többiek meg szemlátomást lennének máshol.
Tulajdonképpen ez igen gyakori eset - emtétében pláne. Omg, mennyiszer éreztem ezt Fornost próbák közben! Na jó, azért általában volt rajtam kívül is még lelkes ember, mert különben meghaltam volna. Ezért jó, amikor nem én vezetem a Színitoszt, a főlelkesedést ráhagyhatom Cueddóra :rohog: (Jut eszembe, most pénteken viszont én leszek ...---... )

Ez a szél mennyire durva :S

kedd, november 6

ááá.
http://fba.try.hu/
lövésem sincs, ki írta. GP linkelte ld50.hu-ra énnekem meg nincs jobb dolgom, mint brózolni.

ami meghökkentett, az az, hogy az egyik oldalon található adatlap alapján kb velem egyidős a csajszi.
egészen megihletődtem tőle - persze, hogyérzem én a tükröt, ami sajna lelketlen és rossz minőségű, mindamellett valóban.

ha röviden összeraknám magam alapján a sztorit, akkor az hatodikban a szerepjáték klub felir... ööö... ez nem ez a sztori.
ez már másodéves egyetemista terméktervező története, akinek az egyik ismerőse kölcsönadott nightwish cdket. És valóban, de jó, a néni szépen énekel. A rockot az apa révén ismeri, már túl van a 17 éves korán, pinkfloydos elszállós lila/rózsaszín viharon csodálkozós kamaszlángoláson (az elsőn), led zeppelintől és u2tól hallgat rongyosra kazettákat, rendszeresen válogat ki ismerős nevű kazettákat apja polcáról. néha hippisnek nevezi pár ismerőse, meg persze alapító tagja a magyar tolkien társaságnak.
élete első zenei fesztiváljáról csuklójára csavart dróttal ér haza (mert az egyéni), első szigetére meg húgával együtt feketére festi a körmeit. előtte csak báli alkalomból használt színtelen körömlakkot, mert az ... olyan... pi... lányos.
olvasgat ő netet már pár éve rendszeresen, kacsingat a sötétebb stílusú akármik felé - az asztalra rácsorgott gyertyák meg az elszáradt ballagási csokrokból kiválogatott virágok már évek óta a szobájában vannak. és olvasta, a nightwish gót-metál, és a gótok meg érzékeny lelkűek. összerakja. érdekes. a gótok meg szépek. feketék, csipkések, elegánsak...
aztán az egyik aktuális rpg játékban gót karaktert választ, amihez utána kell néznie alaposabban a dolgoknak. még szebb. az új csapatában meg a gótság már-már mítikus szintre lép - és a lány megtudja, hogy vannak igazi gótok meg darkok, akik azért is igaziak, mert nem mondják magukról, mert akik azt állítják magukról, hogy azok, azok hazudnak, és nem lehetnek rózsakere...
még jó, hogy létezik a pozőrség fogalma. mert aki nem igazi, aki nem iggazzy, de szeretne, az pozőr.
érti a lány, ha törik, ha szakad, belőle pozőr lehet csak. akkor az lesz.

eltelik 5 év. közben apránként befeketült a ruhatára, viszonylag széles szeletet megismert a különféle szubkultúrákból - arról, hogy kinek hogyan kéne kinéznie, viselkedni és éreznie, illetve milyen fajta zenék vannak, amiket nem ismer.
szinte minden ismerőse tudja róla, hogy ő pozőr, kivéve talán a színiiskolát, ahova már úgy érkezett, hogy neki ez természetes létforma...
... blogot ír, amit peersze sötétre dizájnolt (naná, néha beül a photoshop elé, és random műveleteket végez, kétes eredménnyel, néha word elé ül, hasonló kimenetellel), feketébe öltözik, még munkahelyen is, kényelmetlenülérzi magát színes ruhákban, november és december a kedvenc hónapjai, az eőt és a nyirkos, ködös időt kedveli...
... és, ha azt mondanák neki, hogy csak kórustagnak jó a hangja... vagycsak segédszínésznek alkalmas...
nem ezekbe nem szabad belegondolnia sem, mert ugyan az öngyilkosságot nem tartja megengedhető dolognak, vannak opciók ezen kívül is.

mission complete.
24 éves vagyok, megnőttem, és nem vagyok hajlandó felnőni.
mert akkor szerencés esetben lesz talán lehetőségem arra, hogy apránként titokban gyerekségekkel foglalkozzam. mint az apám, a maga zenegyűjtéseivel és számítógépes játszásaival.
nem egyszerűbb akkor már, ha nem próbáljuk kiírtani az életünket?

najó, akkor a fentieket csak az olvassa el, aki igazán kitartó. mert nem írtam érthetőbben, mint szoktam ;)
nem értem, minek küzdök ennyit a tegnapi arcfestés eltávolításával, ha ma újra kell úgyis rajzolni. legalább a koponyát fennhagyhattam vona a szegycsontomon...

na, nézzük, mire jutottam.
Kurrah. Elegem van a gondolkodásból, eleget néztem a másik Kurrahot, és rádöbbentem, inkább csinálni kell, mint agyalni rajta. Naná, hogy nagy ugrásokban fejlődünk, annyira kevés a próba, h látszik az első szar után a második elpróbálásban az, hogy már nem először próbáljuk.

Ha nWod karakter lenne Kurrah, akkor nem lehetetlen, hogy farkas lenne. De, ha csak halandó, akkor is a harag lenne a főbűne. Főerényét nem tudom, én most s bajtársiasság, családhoz/falkához való ragaszkodás és felelősségteljességhez közel álló .... ööö... szeretetet választanám. Hiszen bármennyire nem ezt mutatjavannak önzetlen motívumok a viselkedésében. Azt hiszem, ezért ő a vezető. Nem a kitartása miatt, nem a hite vagy a reménye vezeti, az tuti, h nem mértéktartó, a bölcsesség meg... khm. Mittomén.
Erősebb, mint okosabb. És legkevésbé szociális. Azért valamennyire karizmásból is tartja a pozíciót. (A pontozást képzeljétek hozzá).
Valószínűleg olyan faj tagja, ami szélsőségessé teszi a viselkedését - akár elcserélt is lehet, ez esetben valószínűleg beast... ööö... az egész csongor és tünde simán belefér a csingi rendszerébe. Ja, hogy ezt valaki meg is írta így? :D
Gonosz manó, aki sajnálatos módon tartozik pénzzel/szolgálattal a Vén Mirígynek. A sztori végére meg Tündének fog tartozni - roppant módon érdekelne a folytatás. Hogy mi a francot kezdenek a manók a tündérek udvarában? A régi szokásokat nagyon nehéz elhagyni, és eddig abból éltek, hogy elvették, ami tetszett nekik. Attól, akitől bírták. A "köz javára" önszántukból soha nem munkálkodtak. Baromi távol áll tőlük az a gondolat, hogy előbb adjanak valamit, hogy kapjanak cserébe. A világuk sohasem működött így.
Farkastörvények, tesó. Pofon a kiscsajnak, ha szemtelen, csizmatalp és bicska a másik bandáknak, az áldozatnak meg bármi, ami adódik. Mirígyre meg csak morgunk, mert azt nem lehet visszafolytani, annyira még nem vagyunk kutyák.

(Jé, ez hasonlít Drímőr egyik karakterének előtörténetére...télleg, nem akar valaki tikosügynökös/nikitás akció-krimi rpg-t játszani valamikor?)

hétfő, november 5

ki kell pihenni a hétvégét.
furcsa volt (és kicsit ijesztő) egyedül ébredni egy lakásban. otthon mondjuk ijesztőbb, mert a lakás nagyobb, és tele van beláthatatlan terekkel, amikor nincsenek a többiek itthon.

tényleg meglepődtem, h megnyertük a versenyt, bár reménykedtem benne. Jól játszott mindenki, hoztuk a tipikus formánkat, amikor jellegzetes karaktereket kell megszemélyesíteni szélsőséges körülmények között. mondjuk, ha hozzávesszük azt, hogy mind a négyünk nek van valami köze a színjátszáshoz, akkor valóban nem meglepő, hogy élvezhetően alakítunk három sikoltozó nőt az űrhajóban. Tremerevashölgy az űrgárdista suzemélyében meg még problémamegoldó képességgel is bírt :D
Meg feltételezem, Drímőr is jól mesélt, ahogy azt elvártuk tőle :rohog:
A mi mesélőnk aranyos volt, egy csöpp zavarban a négy csajtól, és valószínűleg emiatt nem hozott minket kínos helyzetbe. Pedig, ahogy a mosdóban kitárgyaltuk, igenis lettek volna lehetőségek, amiktől mi jöttünk volna zavarba. Főleg, ha pl. a karakteremet szociális interakcióra késztették volna (amiben elvileg jó volt :D ).

Egy kicsit többet szívesebben töltöttem volna társasággal, ert ugyan családiasan ismerősök voltak körbe, de ... hm.
Talán azt szerettem volna, amit az MTTben hasonló rendezvénykor. Nem tudom.

Mindenesetre tényleg szerenék rendezni vizsgaidőszak végére egy rpg-hétvégét mtt-seknek és azoknak, akik nem ijednek meg tőlünk :D

vasárnap, november 4

megnyertük!
az rpg.hu sci-fi szerepjáték versenyét.
szappanoperoidák.
hihi.

négy lány, meg drímőr, mint az általunk indított mesélő.
majd asszem mesélek is :D

szerda, október 31

most lett baromira elegem.

elromlott a dvd-író, pár órát kínlódtunk emesenen Ravnossráccal, hogyan juttassak át pár klippet, realizálódott, h mit is jelent, h elmegyek ma, és csak pénteken jövök (pl. nincs akkora táska, ami pont ennyi időre jó)
vihetek magammal kjét adag jelmezt, mert a stílusi egyezés ellenére sem szeretnék az átizzadt próbajelmezben samhainolni
kések samhainról pár órát, hamarabb el kell mennem próbáról

nem készültem ma semmit próbára
nincs meg még a korona...

pánikolok, anyám.
menjek már a francba.
brainz
ahhoz képet, hogy tegnap majdnem beleájultam az ágyba a fáradtságtól, ma magamtól ébredtem 8 körül. tény, h 9 után keltem, ert addig reménykedtem benne, h visszaalszom, de akkoris. mi ez már.
meg fogok halni a héten. ma este Samhain, amire próbáról próbálom elkérni magam, átérek, átöltözöm, a buli végén pakolászom, aztán van némi alváslehetőség, aztán irány vidék, pénteken utazom vissza, próba, szombaton Főnix, vasárnap rpg.hu találkozó.
Hétfőtől esténként próbák.

a legrosszabb az, h aggódom ezek miatt.
elkeserítő volt a tegnapi próba, egyszerűen összeomlott a betanult szöveg, ijesztően dilettánsnak éreztem magamat a színpadon - és még csak lecseszést se kaptam, csak annyit, h ez jó vázlat, erre lehet építeni. most pánikolok.
készíteni kéne koronát, zenéket kiírni dvd-re... ettől a próbahéttől teljesen elvesztettem a Samhain fonalát. Még jó, hogy a többiek megcsinálják :S
Teljesen megértem Maricát, jó érzés önmagunkon pánikolni.

kedd, október 30

még mindig nincs ötlet.

furcsa, hogy ilyen korán sötétedik, és eszembe jutott, hogy ez a kedvenc időszaka az évnek.
Amikor tegnap vártam egy kicsit a ravnossrác kolesza előtt (mert korán értem oda kivételesen), olyan szép volt a köd alatt az aszfaltra és betonra lehullott száradt falevelek látványa, hogy egészen gótnal éeztem magamat. érted, olyan gótnak, akinek a nyomában falevelek hullanak, szellő kavarja a ködöt és meghajlanak a fűzfák.

állandóan a csingi mesém jár a fejemben. nem igaán konstruktívan, csak félálomban, félsejtés szintjén.

kurrah története meg egészen más belülről, mint kívülről.
még nincs neve a csapatnak. ma lesz. majd lesz. éhes vagyok, ugráltam, nyújtottam, szöveget nem tanultam még ma. de valószínűleg előbb ennem kéne.
:hülyén pislog maga elé:
Miva'?
:nem blogol angolul: :D

:amúgy épp fáradt a próbafigyeléstől - szöveget nem kellett ma tudnia - és kiderült, h hiába parázott, holnap is lehet jelentkezni a versenyre:

hétfő, október 29

shout shout... let it all out.

nempánikolok.
jk h4rliuhe
de.
szövegtanulás. szöveg...tanulás... szöveg...

Hallod ember ez hazugság, olyan vastag mint fejed.
egy számot végighallgatok és visszaülök a szövegkönyv elé.
bár megtettem volna korábban :P
ugyanilyen erővel. eddig csak nézegettem a szöveget.
kell ez a hülye fenyegetés és határidő,
a korbácsos ember a hátam mögé, a francba.

Tegnap vegyes érzés volt a mese, egyrészt jól sült el az a személyes sztoriszál, amit már le szerettem volna mesélni, a játékost sikerült zavarba is hoznom a döntéskényszerrel, legalábbis úgy tűnt - és ez az, amit többek között nagyon élvezek egy mesében. amikor tényleg sikerül valamilyen érzelmet kiváltani. Mert ez ritka.
Ami viszont nem volt jó, az az, hogy nincs a józan észről azonos felfogáso néhány játékossal. És sikerült olyan hülyeséget csinálni, ami nálam már nagynak számít. Nála meg nem. Legközelebb készülök bé tervvel is - addig mindenképp kell, amíg nem vágom a ki-mire képes szabályokat :P

too many man, too many people making too many problems.

még 5 órám van. egy órára végig kell tudnom az egész szöveget. hátulról haladok előre, mert eddig fordítva mentem. utána előlről megyek végig. utána megtanulom a másik szövegeit is, a végszavakat, végmondatokat.
nyííí.
aztán újra. és újra.
közben rohangálok fel-alá, ugrálok, levegőbe bokszolok.
hátha így könnyebben belém épül a megjegyzésen túl.

kívánjatok sok sikert. ne, inkább kéz és lábtörést.

vasárnap, október 28

ez a mesélés egyre bonyolultabb. mindig rájövök, hány dolgot felejtek el kidolgozni :rohog:
és, ah kidolgozom, tuti nem úgy mesélem le :P
sebaj, hátha elég tudnom, h ki mit akar jelenleg.

nem. de nem baj.

péntek, október 26

Nah, szerződés kipipálva. Alvás áthúzva.
pedig kéne...

Ma természetesen kifogtam a délelőtti dugót a 86oson - hazaérve derült ki, hogy megint hídonálltak némelyek, meg hasonló zseniális ötletei támadtak egyeseknek.
Azért látszik, hogy egy ötletet nem lehet érdemben olyan sokszor ellőni. Kár, hogy az ország nem olyan, mint egy jól karbantartott fórum, ahol leflémelhetsz bárkit, és a nagyon hülyéket lehet bannolni vagy ignorálni.

Aludni akarok. Aludni.

Különben mostanában raktam fel pár képet a devartra, lehet nézelődni :D túlk sok időm van, ebből látszik.

csütörtök, október 25

eheh.
két telefon megvolt ma. ez rosszabb, mint... mint... mint a... meg annál is, hogy... meg persze annál is, hogy...
értitek, ugye.
nem, nem telefonálni rossz. hanem az, amíg eljutok addig. amíg csak tudom, h telefonálnom kell, és stresszelem magamat az elfolyó pillanatokban.

(és végre van iconofcoil machines are us-om. azért mégiscsak droidhoz szólóbb, mint a vnv nation, amire deppelek pár napja.)

a gyomrom nem fáj, nem. :amccoy: nem szabad neki.

(gáz, hogy ehhez a számhoz (is!) szerepjátékos élmények kötnek?:

)
ehehh.
most reggel azzal jött haza vérlepke, h ő bizony nem volt itthon az éjjel. De akkor ki aludt az emeleteságy tetején? :pánikol:

gyöbnyörű idő van, csak ne kéne szerződést kötnöm a héten. annyit a kedves emtétés vezetőség is megtehetne, h ne nekem, mint nem emtétésnek kelljen már rohangálnom és kitalálnom azt, hogy írhatok alá-e az emtété nevében :morc: . Azért tartjuk őket, hogy legalább a bürokráciát intézzék. Meg támogatás nyújtása, meg ilyesmi. Semmi személyes probléma... csak vannak elvárásaim bizonyos pozícióban lévő emberektől. Nem kell mindent amatőr módon csinálni.
Én pl. ezért nem szeretném a jövőben a külsős kapcsolattartó pozíciót semmilyen formában. Kivéve speciális esetben, ha mondjuk én ismerem azt a társaságot a legjobban. De az más. Egyszerűen gyűlölöm ezt a stresszt, amivel az jár, hogy félek felhívni idegeneket, és nyomaszt, amikor ennek következtében az utolsó pillanatra, vagy másokra hagyom a dolgokat.

ötletembernek való vagyok, aztán ennyi. többre nem vagyok képes. vannak nagyszerű emberek a végrehajtásra :D de komolyan. Ravnossrác pl kiválóan átvette az irányító szerepet Samhainszervezés közben.Ajánlom, jól lehet vele együttműködni.

szerda, október 24

shout shout ready or not

szeretem a disturbed énekesének a hangját. mostanában azon kapom magam, hogy felváltva hallgatok futurepop-electrotucct meg numetálzúzóst. vicces. (és nem vagyok képes elküldeni egy önéletrajzot. Siralmas.)

Pedig.

kedd, október 23





sallala.
szentimentális hangulatban vagyok, ez van. (wazz, mikor nem?)

és rettenetesen örülök pár megjegyzésnek, és azon jár az agyam, hogy írnom kéne. most. nem mesén gondolkodnom, nem karakterekhez keresnem képeket, nem szerepjátékon agyalni - bár álmomban megjelent egy újfajta frusztráció. Azt ugye már megszokhattam, hogy álmomban nem tudom a játszott szerep szövegét, lekéstem a próbát, azt se tudom, miről szól a darab (bár egyre ritkábban), viszont egyre többször fordul eő, hogy azt álmodom, nem készültem a játékra. Nem készültem eleget. (Van ilyen? :lol: )

Kicsit gyulladt a vasárnapi vágás az ujjamon. vörös és fáj.
nem találom az a$tól kapott dvd-t. halflife2 cdből kettő is a romhalom alatt, de nekem most covenant kéne. mindegy.(ezt meg nem szabad mondani, ugye?)
Mindjárt főznöm kell úgy is.

hétfő, október 22


What Kind of Blogger Are You?
whoisnot blogjáról. (érdekes blogról blogra átmászni a hálón néha. szerintem aí felét nem linkeltem ki azoknak a blogoknak, akiket olvasok. nem mintha számítana.) a rajz viszont nem hasonlít rám.

a polcomra meg rárakódott vagy hat év, ahogy elnézem. Ha nem több. hjajj.
ömm. tegnap azt fogalmazgattam magamban, hogy rég éreztem magamat emtétés közegben ilyen jól, mint az elmúlt három napban.
csak egyszerűen képtelenség kipihenni a hétvége rohanását.

pedig... pénteken színitosz és Gondolin, és minden ellenére a gondolin próba hasznos volt. Utána társasággal beszélgetős, sztorizós est, szombaton Főnix, elkezdtük megnézni az első jelenetemet, aminek a következtében FQékkal és nem a nagycsapattal utaztam Monorra.

KÖMF. Pozitívan csalódtam. Most már értem, miért voltam ennyire kelletlen ezzel kapcsolatban - az eddigi két őszi találkozó egy kicsit végig kívülállónak éreztem magamat. Tavaly konkrétan az ugrik be, ahogy valami forró folyadékot szorongatva támolygok végig a suli folyosóján, rettenetesen fáradtan (valami miatt nem aludtam előtte), és zombi álcát öltve sodródom végig az eseményeken, miszerint, ha nem tudtunk próbálni, akkor inkább ne adjuk elő, nem ragaszkodom én ahhoz a vasárnap délelőtti foglalkozáshoz sem... Jé, éjszaka azért LEPről vitatkoztunk, aztán csingit meséltem három tüncöidnek.
Két éve (?) inkább a városra emlékszem, és még inkább parttalanságra (amij egy minimálisan segített a konkrét progra).

Most ráültem a gumimatracra, és meg sem próbáltam fújni. Megtartott. Túlzás nélkül, az első emtétés évekre emlékeztetett a közösségi hangulat. Hegyalja, Sziget... Egyszerűen nem bírtam vasárnap reggel eljönni, pedig kocsival hoztak volna.
Ezért este nagyjából egy órám volt kelletlenül összepakolni a fellépés előtt.

És a fellépés, ugyan éjfélkor kezdődött, mégis megérte. Utolsó pillanatos jelmezösszeácsolás, ismeretlen színpad és tér, bizonytalan számhatárok, mégis úgy éreztem, sikerrel alkottunk valamit.

Ha tudnék aludni - és, ha drímőrnél nem az egész ellenkezője csapódna le -, akkor ilyennek szeretném az egész életemet.

De ez nem jelenti azt, hogy nem félek.

csütörtök, október 18

ajánlom mindenkinek, aki szerezi/elviseli a süvöltős metált, és szereti a flamenco-t.
belterj.hu-s Armand ajánlotta, nem rossz. amíg nem kezdenek benne... énekelni, addig nagyon :D
ma: telefonálnom kell a szerződésről. nem pánikolok. neeeeem. soha ne bízattok rám külsős kapcsolattartó és szervezői szerepet.

kéne még pár dolgot, meg is lesz. próba jegyterc és nyomtatás, kíséretkiírá, szövegtanulás - írnom is kéne.

a changelinglost meg durva. eléggé... széles a látószöge a világképének. majdnem a Mage-hez mérhető - tulajdonképpen bármilyen horror/misztikus történetet bele lehet gyömöszölni. Csak itt esély sincs a megértésre, míg a Mage-k megmagyarázzák a dolgokat és uralják. öö. Próbálják.
A szimpla WoDba is bármi belefér, az meg a megmagyarázhatatlan, átélhetetlen, naggyonfurcsavilágban élünk képet hordozza. Abban akár még embernek is lehet maradni.

szerda, október 17


natessék. remélem, itt végig megvan a gif :P de meguntam a vele való szenvedést. emtétések, tessék terjeszteni az igét :buzdító szónoklat:
ha ráklikkeltek, akkor mozog. ja.

kedd, október 16

uhh.
furcsa.

szívem fájdult egy most olvasott wodkiegészítőbe, mert eszembe idézte, a karaktereknek tud nagyon szar lenni a wodos élet. ha élet az egyáltalán.

meg kesergek azon, h mindenhonnan azt a választ kapom, h mást vettek, már betöltötték a pozíciót. egyáltalán nincsen kedvem így állást keresni. :hörr:
"ART MACABRE, klasszikus időket idéző castjával (Emke, Soffy, Susy Omega)"
anyám. ezek szerint plusz értéket jelent a "klasszikus" felállás. ez komoly kritika a társulat többi tagjával szemben - és feltételezem (mert d4m4g3 elég okos ehhez :D ), hogy tudatos.
Ez ma rosszul esett.
Nem mintha lenne okom feltételezni, hogy a mondat alkotója látott engem bármilyen artmacabre szerepben, amire lehet emlékezni - szóval nem veszem személyes kritikának. De ettől még ejj.

hétfő, október 15

Már a negyedik játékalkalom volt tegnap a Csinglosztból, és azt hiszem, ma álmodtam először a sztorival. Vagyis, nem , csak a halandó világbeli NPC-k most keltek életre a fejemben.
Amikor elkezdem érezni a még csak említést sem nyert NPC-k szándékait, viselkedését, ... poénjait, akkor egyre kevésbé vészes az improvizálás. Talán ilyenkor kevéssé mesélek mást, mint előre eltervezem.
Amúgy, a terv nálam valóban arra jó, hogy legyen mitől eltérni. Kell az alap ahhoz, hogy tudjak mást tenni. Vajon, esetleg, ha nem játékból, hanem komolyból tenném, akkor végre meg tudnám írni azt a sztorit, amit a script alapján találam? Meg karaktert találni a két-három betanulandó darabhoz? :::::P

vasárnap, október 14

Különben tegnap söröztünk/forraltboroltunk főnix után, a csomó kérdés és kétely legalább a közös levesben van. Hátha a több ember között ott vannak a válaszok is.
Egyelőre csak várunk és figyelünk, és megtesszük a tőlünk telhetőt. Gyanítom, muszáj aktívan tevékennyé válni, kezdeményezni most már, nem várni a sültcsirkét.

Kár, hogy nekem ennyire szükségem van arra, hogy legyenek mellettem emberek, akik támogatják az ötleteimet, és fellelkesülnek tőlük és meg akarják valósítani őket. Visszagondolva, mindig ilyen voltam, kimondottan, csak az elmúlt pár évben hittem azt, hogy magamtól viszek véghez bármit is. Nem. Kell az igazolás, a visszajelzés, illetve az, hogy az ötleteimhez valaki gyakorlati érzéket csatoljon lelkesedve.
Semmi nem működött volna, ha nincsenek ott azok a számomra kedves emberek. Gyakran úgy érzem, nem vagyok elengedhetetlen feltétele semminek. (A látszat ellenére nem várok semmi "de, az vagy :)" kommenteket, ez pusztán ténymegállapítás).

Lassan meg kéne írnom a mai játékot.
Az emberekj próbálnak valakik lenni. S persze rendre megfeledkeznek róla, hogy őkmár csak konkrét személyek, s mint ilyenek, megfelelnek a valaki definíciójának. A másvalkinek is, jaja. Mert olyanvalaki, akik szeretnének lenni, jó eséllyel nem létezik.
Szimplán csak radiohead szám megy a last.fm rádiójában, és egy laza asszociáciációs folyamatra ültem fel. Minden különleges underground szerveződésre igazak ugyanazok a szabályosságok, és mégis érdemesek valami miatt a létezésre. Hiszen ugyanúgy csak élnek, mint bárki más.

A lehetőségek adottak, az akadályok ugyanúgy, a többit meg már mi intézzük, a magunk lehetetlen elképzeléseivel és megoldási metódusaival. Nem hiszek az eleve elrendeltségben, sem a születésből fakadó egyenlőtlenségben. Abban hiszek, hogy egy másik koordinációs rendszerben teljesen más a függvény. És nincs mindenre érvényes koordinátarendszer.

Most már inkább csak kérdésekre válaszolok, valamikor elmondtam minden lényegeset. Kár, hogy nem volt ott senki, aki hallja, én meg elfelejtettem, mit gondoltam akkor.

csütörtök, október 11

Megnéztem a Veszedelmes viszonyokat. Most úgy érzem, kéne nekem az a párbeszéd, ami Monsieur Valmont és Madame Merteuil közt van a végén.
Amúgy ja, aki szakadék fölött ugrál, ne lepődjön meg, amikor leesik. Valaki egyszer csak rosszul lép, csak idő kérdése. Lehetett volna fordítva is.
Meglepően pozitív volt a befejezés, egy kicsit bennem volt a félsz, hogy kegyetlenebb lesz a történet. A legjobb az, hogy a főhősök megkaphatták volna azt, amit akarnak. Csak ugye az a rossz lépés. (Meg a másik, meg a harmadik ...)

Előzetes. Még mindig nincsenek biztos dolgok, csak az, h leszedtem egy adagnyi brusht a devartról tegnap éjjel, és ki kellett próbálnom.

Ja, persze nem jött össze az állás. Fogalmam sincs, mihez van egyáltalán kedvem. Majd csak.


mai adag.
anyám, ennyivel még nem jött le tosz... 608 kb/sec. kúl.

minjdárt linkelek képet. csak úgy.

a helovínszervezésről álmodtam, akkor találtam ki a játékot, és azon gondolkodtam, h legközelebb ez alapján már tudni fogom, mire kell készülni. hát most van rá lehetőségem ...
ja, meg összeszámoltuk az eladott jegyeket, és 920 darab lett, de nem hosszabbítottuk meg a buli tartamát, mert már mindenki pangott.

szerda, október 10

ez az az állapot, amikor kifejezetten fáj hallgatni a twinpeaks soundtracket. pedig... egy fél éve láttam először. nincsenek róla régi emlékeim.

lassan pakolnom kéne a fellépésre- nem tudom mit, majd csak az eszembe jut. aztán elindulni. egy órával korábban kell odaérni, mint. jó lesz. jó. j...

megint rádöbbentem, h nem vagyok szervezőnek való - de annak örülök, hogy jó a csapat :D
fázom. pulóver.

helovín-para, dézsavű 2005ből, és jahajj. nyavaj

kedd, október 9


A Changeling: the Lost mesém ... címlapja. Mondjuk. Őt csak (rém)álmaikban láthatják, miután áttörtek a Sövényen.

Jobbra meg felkerült a wikispaces oldala a partinak, egy hónapig még szép is :D
megint két állásjelentkezés.

within temptation és ordo rosarius equilibrio felváltva egészen kellemes. Mire egészen befordulna a hőmérséklet a szobában, elkezd a nemtomhogyhívják dalolni gyorsan, és máris vidámabb a hangulat. Énekelni még mindig nem tudok, de akkor egyelőre csak próbálkozom.

Visszanéztem a Táncestet tremerevashölgy jóvoltából - a Roxanne nem annyira rossz, de megnézhettem volna betanulása közben is, mert most már tudnék mit javítani rajta. Mmint a saját táncrészemen.
Ami hirtelen megragadott, az Ring és... öö(nemMil)ö... tánca. Szép lett, szépen táncoltak érdekes koreográfiára - és tök sok erő volt benne. (A nagyvárosi tragédiát még nem mertem megnézni tegnap este.) Kéne még ilyen, és nem tudom, hogy a Kömt gálaestje ugyanez lesz-e, vagy inkább a szokásos "farsangi" bemutatósor lesz. Mert azok nem annyira jók - az, hogy mindenki felléphet, aki szeretne, elveszi azt az erőfeszítést, amit akkor tesz az ember, ha meg kell dolgoznia a fellépésért.
Amúgy, ha lenne pénzem a teljes Kömtre, akkor táncos rendbe mennék.

hétfő, október 8

Lassan pihenem ki magam, de talán sikerül. Főleg, ha ma is időben érek haza.

Most nyugisan, zombimódra reggelizem a szokásos tejeskávét és kiflit a gép előtt, néha eszembe jut, h akár olvashatnék, meg az is, hogy tegnap nem vittem vissza a könyveket. Meg, hogy régen hegedűltem.

Szeretnlém, h felvegyenek a legutóbb megpályázott helyre :mantra: annyi minden nem jött össze a lehetőségek közül, legalább ez.
A szövegeket megtanulom. Meg írhatnék, ugye.

Küzdök a takarítónővel, és közben jövök rá bizonyos vitális pontokra egy szereppel kapcsolatban: nagyon kell a szerethető pont, nagyon kéne találnom olyat, amit élvezek a karakterben a tisztán formai dolgokon kívül (tehát magán a tényen, h színpadon lehetek. (Tényleg, a színpad egészenközel áll a kínpad szóhoz. Ollé.) Mert jelenleg ezen pontok eltörlése folyik, szétesik az elképzelésem, optimális esetben azért, hogy majd újra összeálljon a maga pompájában.

Idrillel egyelőre nem tartok itt. Vagy csak nyomokban. Még nem tudom, mit miért szeretne, hiányzik az a félelem és az az öröm teljes egészében, ami végighajtja a darabon. (Khm, ennyi erővel már ki is találhatnám, ha tudom, mit kéne.)

Kávé fele fogyott el, meg az egyik kifli.

szombat, október 6

Cueddo, ez volt pl. a koncerten.
meg ez:
illetve.

Jó volt, végre.
Aludnom kell, pihennem is, ilyesmi.

péntek, október 5

képtelen vagyok gondolkodni, olyan álmos vagyok. lenne időm, megminden, de csak ülök és nézk ki a fejemből.meleg teát kanalazgatok, zenét hallgatok, és próbálom elkapni az elszaladó szálakat a fejemben.
kéne... ööö. ja, azt. ja, táboroscucc, de azt addig nem tudom, amíg ádám nem küldi el. szövegtanuláshoz nem elég jelenleg a barázdám, énektanuláshoz rosszul vagyok. a szemeemt alig bírom nitvatartani, ezért nem játszom.

erről jut eszembe, érdekeset álmodtam... volt egyszer egy billentyűkombináció, ami megmutatta a helyzetek veszélyességét. Mármint az életben.
aztán autóval mentünk, kanyarodtunk nagyon gyorsan a megfelelő utcára nagy nehezn, hogyátjussunk a tündérekhez. ott, külföldön, nagyon tisztelettudóan írkitűzőt kellett viselni, nehogy megverjenek. mert megsértődnek, és azt hiszik, hogy lenézzük őket.
Aztán elkaptak, és mindig bevittek egy szobába, ahol műtöttek meg altattak, meg át akartak valamivé alakítani. Én meg erre rájöttem, és tiltakoztam és szabadulni próbáltam, de senki nem hitte el nekem, pedig mindenfelé rohangáltam, hogy de higgyék el, tényleg ez megy, és nem akarok oda visszakerülni, jaj. Ebből ébredtem.

helovínhelovínhelovín.
Összszedem magamat, és megyek végre koncertre. Az ISN-t már régóta WoDos játékok ihletésére használom (meg civ4 zenének), a Sturmasthoz meg majdnem felvételiztem hegedűlni (csak aztán elegem lett abból, h én írogassak mélt a srácnak, aki a legutolsó meghallgatás-visszamondása óta nem írt).

Dive-ra nem mentem el, Type O-ra meg NiNre meg Toolra sem, szóval mostmáraztán.

Tegnap színházban voltam, szimpatikus kezdeményezés, ezt rendszeresíteni kéne. Örülök, mert végül nem csalódtam. Ugyan elmaradt a katarzis-élmény, amit amúgy elvárnék egy előadástól, de ettől függetlenül megérte. Szépen lebontották szituációkra a darabot, szinte hallottam, ahogyan megbeszélik és átgondolják, kinek éppen mi a viszonya és a motivációja, és, h hol vannak a fordulatai a jelenetnek. Az előadás többet ért, mint a darab maga. Ez valahol persze egyértelmű (hiszen hozzáadott érték, megminden), de akkor is könnyen fenn akadok ilyeneken.

csütörtök, október 4

na, e heti/napi jútyúb adagunk. kedvenc animéim, random sorrendben és amv választásaban.

Hellsing. Meg a sorozatból Integra, a kedvenc szereplőm.


Samurai Champloo. A többi amv túl... komor és elszánt a sorozathoz, szerintem ;)


Full Metal Alchemist. könnyek szöktek a szemembe.


elfen lied.


death note. :muhaha:

(jólvanna, nem akartam szpojlert. ezért. vértüncök, meg nem javallot rákeresni, mert én pl. utáltam, amikor szomszédos blogon olvastam azt, amit. majd úgyis.)
Tegnap első tábortervező megbeszélés. Kíváncsi vagyok.

Ma reggel bizalomgerjesztően felhős volt az ég, de már látom, tűnik el. Ez meg nem jó. Bár, megjegyzem, az októberi napsütés már sokkal kevésbé zavar, mint a nyári. (Ja, meg rájöttem, h avarszag.)

kedd, október 2

... if I go will you follow through the cracks and hollows...

azért a régi wodnak van íze. vagy csak emléke.


load up on guns and
bring your friends
it's fun to lose
and to pretend
she's over bored
and self assured
oh no, i know
a dirty word

hello hello hello hello...

with the lights out it's less dangerous
here we are now entertain us
i feel stupid and contagious
here we are now entertain us
a mulatto
an albino
a mosquito
my libido
yeah

i'm worse at what i do best
and for this gift i feel blessed
our little group has always been
and always will until the end

hello hello hello hello...

with the lights out it's less dangerous
here we are now entertain us
i feel stupid and contagious
here we are now entertain us
a mulatto
an albino
a mosquito
my libido
yeah

and i forget
just why i taste
oh yeah, i guess it makes me smile
i found it hard
it was hard to find
oh well, whatever
nevermind

hello hello hello hello...

with the lights out it's less dangerous
here we are now entertain us
i feel stupid and contagious
here we are now entertain us
a mulatto
an albino
a mosquito
my libido
yeah, a denial
a denial
a denial...

Na, tessék. Elküldtem csillagvirágnak is, ide is felrakom, hátha nem megy át - meg mutogatom, hogy lesz ilyen. Ugyan még nem hivatalos a plakát, de a rajta szereplő adatok hivatalos forrásból származnak. Így messziről egészen karaterlap jellege van :D

Tegnapi állásinterjú az eddigi legjobb volt, most pánik és para, h vegyenek már fel, mert az nekik is jó lenne, meg nekem is.

Várom, h legyen idő.

hétfő, október 1

Tremerevashölgynek :D

erről a számról beszéltem. meg erről az énekesnőről :D

amúgy 1000. bejegyzés, ha jól látom.

pár perc múlva állásinterjú. nyiff.

vasárnap, szeptember 30

főztem ma (:P), mesélek délután, meg agyaltam a tegnapi énekórán.

utálom, amikor nem tudok megbízni egy tanárban. olyankor kifejezetten nehéz engem tanítani, természetesen - drímőr is megtapasztalta már angollal kapcsolatban.
Katival az a gond, h egyszerűen nem hiszem el neki, h következetesen ugyanazt jelenti mindig az, amit mond. Vagy ennyire tehetségtelen lennék, hogy tényleg nem ugyanazt csinálom, amikor ugyanúgy érzem? Miután számtalanszor megesett már, hogy egy hangomra egyik ürán azt mondta, hogy jó (vagy épp nem mondta, h rossz), a következőn kijelentette, hogy megint torkozok, "rockosan" akarok énekelni (meg mellé lélekelemzett, ami ugyan akár még részben taléáéó is lehet, csak ... ne akarja már ne már giccses képekkel próbáljon belőlem igazi érzelmeket kihozni :D ). Tegnap kifejezetten azt a hangomat nevezte rockosnak, amivel mindig is énekeltem, kórusban főleg (és kifejezetten nem éreztem se rock, se popzenébe illőnek). Aztán, amire azt mondta, h jó, azt meg konkrétan összeszorított torokkal nyomtam ki magamból (és ezt a technikára gomdolom azt, h a popzenében használják, és én nem szeretnék ilyen hangot). Ki érti ezt. És egészen konkrétan emlékszem, hogy nem ezt a hangot találtuk meg tavaly év végén.
Azt meg végképp nem értem, h hogyan lehet nem tudatosan gyakorolni. Ha nem figyelem a technikát, akkor csak ugyanúgy éneklek, mint nélküle. Ha figyelem, akkor meg azért rossz, mert tudatos vagyok. Szeretem a paradoxonokat, csak nem a gyakorlatban.

szombat, szeptember 29

ömmm... hümm.

ma egy szar énekóra meg egy kimerítő FABLE után aludnom kéne már.

csütörtök, szeptember 27

I’m at the end of my studies at the University. As my degree will be design engineering I’d like to work in this field or close to it. It means that I’d like to design products for users or help in creating (and especially designing) these products.

My favourite topics are ergonomics and marketing. I’ve got wide, but not too deep knowledge of these areas and I’m capable of learning and digging deeper.

It’s important to me that I want to use my skills in my job. I’ve got solid computer user skills and I like working with it.

I work daily with Office products (Word sometimes Excel), I use Adobe Photoshop and had to use AutoCAD.

I am a somewhat social person: I enjoy working in a group. Of course there are jobs on which I prefer to work, or take the first steps alone. Mostly these are creative jobs; when I have to find a new idea I often need to think alone for awhile. After that I can enjoy the benefits of group work.

I think it’s important to be able to work with others. It’s easier and faster when more people work on the same project – if the communication is fine in the group and everyone knows his place. It is true for me too; I need to know the range I am responsible for.

I generally like helping out with my work, contacting other people and solving problems. I’m happy when I can see the result of my work and I prefer to know what I’m working for.

I like organizing events and people, because this job involves creative thinking and communicating with others and I can see the results.

gyakorlok állásinterjúra.

szerda, szeptember 26


Na, öröm.

Megreformáltam a desktopot. (Mondjuk a háttérbe valahogy mé visszacsempészem Sandmant, úgy érzem)
Meg örülök a szépséges új office-nak.

és a borús égnek. mik vannak...

kedd, szeptember 25

INTP - "Architect". Greatest precision in thought and language. Can readily discern contradictions and inconsistencies. The world exists primarily to be understood. 3.3% of total population.
Take Free Jung Personality Test
personality tests by similarminds.com

(azért megjegyezném, a thinker-feeler dolog majdnem 50-50%, és lassan az introvertált és extrovertált dolog is, bár az azért az introveltáltság irányába egértelmű. )



Enneagram Test Results
Type 1 Perfectionism |||||||||| 36%
Type 2 Helpfulness |||||||||| 33%
Type 3 Image Awareness |||||||||||||||||| 76%
Type 4 Sensitivity |||||||||||||||||| 80%
Type 5 Detachment |||||||||||||||| 63%
Type 6 Anxiety |||||||||| 33%
Type 7 Adventurousness |||||||||||| 50%
Type 8 Aggressiveness |||||||||||| 50%
Type 9 Calmness |||||||||| 36%
Your main type is 4
Your variant is self pres
Take Free Enneagram Personality Test
personality tests by similarminds.com

tessék, hogy nehogy csak izé ;)