Lassan pihenem ki magam, de talán sikerül. Főleg, ha ma is időben érek haza.

Most nyugisan, zombimódra reggelizem a szokásos tejeskávét és kiflit a gép előtt, néha eszembe jut, h akár olvashatnék, meg az is, hogy tegnap nem vittem vissza a könyveket. Meg, hogy régen hegedűltem.

Szeretnlém, h felvegyenek a legutóbb megpályázott helyre :mantra: annyi minden nem jött össze a lehetőségek közül, legalább ez.
A szövegeket megtanulom. Meg írhatnék, ugye.

Küzdök a takarítónővel, és közben jövök rá bizonyos vitális pontokra egy szereppel kapcsolatban: nagyon kell a szerethető pont, nagyon kéne találnom olyat, amit élvezek a karakterben a tisztán formai dolgokon kívül (tehát magán a tényen, h színpadon lehetek. (Tényleg, a színpad egészenközel áll a kínpad szóhoz. Ollé.) Mert jelenleg ezen pontok eltörlése folyik, szétesik az elképzelésem, optimális esetben azért, hogy majd újra összeálljon a maga pompájában.

Idrillel egyelőre nem tartok itt. Vagy csak nyomokban. Még nem tudom, mit miért szeretne, hiányzik az a félelem és az az öröm teljes egészében, ami végighajtja a darabon. (Khm, ennyi erővel már ki is találhatnám, ha tudom, mit kéne.)

Kávé fele fogyott el, meg az egyik kifli.