csütörtök, december 20

this is the world we live in

Vigyorgásra késztet a Disturbed feldolgozás. A csontjaimban érzett mély fáradtság ellenére tölt fel energiával. Oké, oké, pár órája még alkohol is volt bennem. Csak nem maradt még meg a sok séta után.
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.

A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?

A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.

A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:

Nincsenek megjegyzések: