szerda, november 7

fázom.
álmos vagyok.
ez van,

amit meg tennem kéne, az az, hogy érvényesíteni a diákomat, elmászni a mávhoz, és bemutatni nekik (a diákot), rendet rakni a szobában, novellát írni, munkát találni, kipróbálni alapozót rakni a festék alá...
...meg a szokásos egyebek.

eat to live ...live to eat... meaaaat....meaaaaat...
komolyan a szobának a legszerencsétlenebb pontján ülök a hőmérsékletet tekintve - nyáron itt a legmelegebb, mert a legmesszebb van az ablaktól, télen a leghidegebb, mert a legmesszebb van az ablak alatt lévő fűtőtesttől.

ugyan tegnap alig próbáltam, de legalább próba közben már nem görcsölök (nagyon). Furcsa, úgy tűnik túl soke nergiám van, mertlassan kezdem kínosnak érezni, hogy én élvezem a beöltözést és besminkelést is, meg azt, ha végre próbálunk, még fáradtan is, a többiek meg szemlátomást lennének máshol.
Tulajdonképpen ez igen gyakori eset - emtétében pláne. Omg, mennyiszer éreztem ezt Fornost próbák közben! Na jó, azért általában volt rajtam kívül is még lelkes ember, mert különben meghaltam volna. Ezért jó, amikor nem én vezetem a Színitoszt, a főlelkesedést ráhagyhatom Cueddóra :rohog: (Jut eszembe, most pénteken viszont én leszek ...---... )

Ez a szél mennyire durva :S

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jövök pénteken lelkesedni! ;) (Cue meg úgyis mindig lelkes, akár vezet, akár nem! ;))