vasárnap, november 18

nem gondoltam volna, h ennyire fogom élvezni a Rókalány szerepét is. Kaptam próbán dícséretet is, reggelente meg régi szagok vannak az orromban, pár évvel ezelőtti csipkehangulatot hordoznak.
Tél van, késő ősz. Szerelmes vagyok ebbe a hónapba. A novemberbe. A december már távolabb van, ott a Karácsony, ami saját, de nem egyedüli.

De szeretem a tavaszi záporokat is, és a nyári viharokért is rajongok. Az őszi esőfüggönyökről már nem is beszélve.... és egész télen minden egyes alkalommal, amikor kinézek a háztetőkre, azt remélem, hogy a hótól fehérek.

Hm,lehet, h a köd miatt kéne korábban járnom dolkgozni, hogy láthassam még a hajnali félhomályban... bár a Hungária körúton a kocsik mögött felcsapódó vízpermet is szép a sárga lámpafényben.

Lassan aludnom kéne, régen tettem.

Nincsenek megjegyzések: