csütörtök, május 6

Tegnap megvolt a Körmagyar temetése. Ma szép esős idő van.
Szerintem felesleges magyaráznom, mit jelentett nekem, vagy nekünk ez a darab: vizsgadarab, ami aztán két évig futott. Tulajdonképpen ezen nőttünk fel. Azt hiszem, a legjobb szerepem Jolán volt, Kurrah csak ezután jön, bármennyire is szeretem.
Az előadásban csak úgy repkedtek a belsős poénok, pláne a második felvonásban, mert addigra már az is tervezett ilyesmit, aki addig nem. Én persze megint új dolgokra jöttem rá, meg szerintem más is. Egyedül azt sajnálom, hogy nem az eredeti Katona volt, hiszen vele kezdtük, én szívesen fejeztem volna be vele.
Valami többet zártunk le ezzel, mint egy darabot.

2 megjegyzés:

Gábor írta...

Huh, sokkal többet....
(Szerintem a Főnix történetében egy nagyon szép és lelkes időszakot is egyúttal - ami akkor kezdődött, amikor mi elsőévesek voltunk, és besűrűsödtek az előadások, és most, hogy minket hagy így elúszni, véget ért.)

Thilanna írta...

sajnálom h. nem tudtam menni :( mik voltak a poénok? :) legalább a filmcím? :)