A hétvégén nekikezdtem a DragonAge-nek, tetszik, főleg az rpg része - mmint a bezsélgetős, világfelfedezős, döntéshozási része. A harcokat még mindig túl soknak tartom, jobban örülnék olyan játéknak, ahol ennek nincs ekkora súlya. Mondjuk egy Sims úgy, hogy lehet benne harcolni.
Egyelőre elkezdtem egy elf rogue-gal, ill. megnéztem az ember magi kezdést is. Kicsit tartok tőle, hogy az eleje a legjobb... pláne, hoy a harcok, ill. a gyűjtögetések igazábl nem érdekelnek. Ezért nem wowozok. Talán, ha sikerül rájönnöm, hogy hogyan kell használni a taktikákat, akkor jobban fog tetszeni a harc része, mert jelenleg próba-szerencse módon igyekszem kitalálni.
Ja, tényleg, ebben végre van romantikusszál is, kíváncsi vagyok, össze lehet-e jönni nem magammal cipelt NPC-vel is. Lényeg.

Szombat este voltunk vérlepkével a Memento Mori gótcuccon, meghallgattuk a Cantarát, a Pornography elejét, aztán húgom megelégelte a várakozást és a bulihiányt, és hazament. Én még maradtam a Schyzzo.com-on ugrálni, meg meg akartam várni az Entrópia Archtiektúrát (már csak a név miatt is), de olyan sokat csúsztak, hogy az elalvást kellett megelőznöm a távozással. A Cantara kellemes volt, simán elbírt volna több számuk is hegedűt, pláne, hogy a szintis vonóshangzás nem az igazi szólóhangszer. Meg pár számukba ilyen föléterceléses izét is lehetett volna rakni, dúsítani a hangzást. És kíváncsi lennék az egészre egy Angwen vagy egy Narb hanggal is :D (esetleg Ami gyönyörű alt hangú barátnőjét is meghallgatnám Lisa Gerrardot énekelni...).

A szomszédban menedzsermítinget tartanak.