péntek, július 27

valami megint stresszel titokban. és nem tudom, hogy micsoda. eddigi tapasztalataim alapján a gyomrom sosem ok nélkül görcsölt, a fizikai jeleknek mindig volt lelki oka. vegyük sorra: nincs munkám, hetedéves leszek az egyetemen, és az őszi félévre egy tárgyat vettem csak fel, mert nem tudtam elintézni, h diplomamunkázzak mellette. Itthon rendszeresen előjön a kérdés, h mikor költözöm már el, mert addig tetszőleges mértékben beleszólhatnak abba, mit és hogyan tartok a szobában.

Emellett jövő héten Kapolcs, Fornost, és az egyik főszereplő túl keveset volt próbán, ezért ultimátumot kapott, h amennyiben nem szervez össze a két női főszereplővel (meg velem) próbát Kapolcs előtt, nem szerepelhet. Túl sok embernek kezd elege lenni, fogy a tolerancia, megminden - nekem meg lelkiismeretfurdalásom van miatta. Jó, hogy már tavaly megmondtam, mindenki maga érdeklődjön már a próbák után, mert nem vagyok szervező alkat. Ja, az egy dolog, h a szövegét meg a szerepét már tudja, mert előadta egyszer-kétszer, de most új szereplővel kell összepróbálni, és hangosan kell beszélni, mert szabadtér lesz. Köztes megoldásként az fontolgatom, h "csak" lefelezem a szerepet, elvégre hat előadás.

A tábort lassan kipihenem.
Kapolcs jó lesz, mert nem kell szerveznem semmit, ezt a tábor után nagyon tudom értékelni.
Ma este mesélek, kíváncsi vagyok a játékosokra, mi lesz belőlük :D

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hahó!

Ezúton is köszi a mesét, baromi jól éreztem magam, és már egy kicsit majdnem creepy is volt :)

FOLYTASSUK VALAMIKOR!!!

Névtelen írta...

valahogy úgy :))