Felhők

Most, hogy kb 10 perc alatt kitöltöttem az adóbevallásomat - ja, utána kellett néznem az egyik táblázatnak, amit nem kell beírni sehova -, úgy érzem, ebédelni kéne. Míting volt, fáradt és álmos vagyok, de valahogy befejezettnek tekintek olyan feladatokat, amik még léteznek valahol.

A  notebookos nyűglődésnek nem értem a végére - a megvett gépben rossz a wifi, és a szervíz ügyfélszolgálata csak a munkaidőmben elérhető, innen meg nem fogok semmit se tenni, meg visszaküldeni és újra várni. Ma visszakérem a pénzt, és megpróbálok venni egy működőképes verziót. Az már biztos, hogy hasznos, mmint nem mindenféle papírcetlikre jegyzetelek, hanem a gépbe bele, és így nem vesznek el az infók, tudom szerkeszteni, és nem 5 különböző jegyzetből kell dolgoznom.
Persze, jegyzetelni papírra jó, de leginkább olyankor, amikor nincs szükségem aztán a végeredményre.

A hétvége megint jól jött a semmilyen hétköznapok után - jegyezzem meg, nem engedhetem meg maganak a hétköznapok elvesztését. Péntek hajnalig játék, szombat délelőtt wifikeresés, délutántól palacsintázós izé, vasárnap délelőtt táboros megbeszélés, délután mesélés.

A tábors megbeszélés legjobb része kétségkívül az volt, amikor Zsolt kártyákat cserélgetett Ildivel, Ring aludt, én meg left4dead-et játszottam steamen Zyróval és az öccsével.
 A palacsintázos parti érdekes volt, marha fáradt voltam a viharkészültség miatt, sütni jó volt, meg enni is, de a beszélgetések fonalát nem nagyon sikerült felvennem, ami mondjuk nem baj, mert finom kajákat hoztak, csak ne éreztem volna magam olyan ijesztően antiszociálisnak.

A vasárnapi játék nem várt fordulatot hozott, bár tulajdonképpen benne volt a pakliban. Tulajdonképpen jobban illik a krónikába, mint a másik verziók közül a jobbik.

Hát így.