Jelenlét nélkül nem működik, ezt állandóan észlelni kell, figyelni, elkapni, végigrohanni rajta,és egyensúlyozni még pont a határán a létezésnek és az értelmezésnek. Én értelmezek, mindig, mindent,a határon innen vagyok, néha kompenzálom az adatok végigkergetésével az idegpályáimon, vagy hol, szóval kikeülni a közponot, az lenne jó. Csak akkor nem emlékeznék rá nyilván, a lélegzetvételre sem emlékszem, sehogysem jók a szélsőségek, pedig azok eltalálhatóak nagyívűen.
Túl sokat ettem, elszoktam tőle, az van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése