pilóta

fény van, ráadásul zene nincs. vagyis közvetítő. eszköz. a fülem és a gép közt. ahogy összefüggés se a cím és tartalom közt.

amennyire párezerszer megésátfogalmaztam a beszámolómat a relaxről, annyira nincs erőm. mert mi volt? eső, eső, eső, ó, bárcsak itthon lenne ez, punnyogás, bazsaly, art, vattafakk, szocializálódás. visszanyertem az én mttbeli létezésembe vetett hitemet. meg a kialvatlanságot. a társaság lehelletnyit megint átstrukturálódott, minimum a velem kapcsolatos szálak, örülök a beszélgetéseknek, és emberbelátásoknak. meg a pletykáknak. kell az, mint kelemenné a várba.

akik pedig hiányoztak, pedig ott kellett volna lenniük, azok... nos, nem kell sajnálniuk. ilyet nem érdemes. ha nem ezek az emberek vannak ott, pillangó rebegteti a szárnyát, de másképp. compris?

persze ijesztőek vagytok, egytől egyig. csak visszanyelem a rettegést olykor, h szivárvány. vagy plazmakisülés. vagy mittomén. kommunikáció.

ma végre vettem nadrágot. ihajj. gyorsan fogy a pénzem. otthon csak szokásos gyomorfacsarás, talán fekély, talán nem, és csak akkor szabadulhatok meg, ha elköltöztem, saját munkával. de akkor, ha meglöknek, a világ másik végére is elköltözöm. juhé. és vettem lila nyakkendőt :)=

és... és...