és elrepül. szomorú vagyok. nem tudom, miért, de az.
talán, mert eszembe jutott, milyen gondolatokkal próbálkoztam a monológomnál, és sejtem, h tudnék direkt sírni.még nem rögtön, de igan. ez szörnyű.
olyan üres a gyomrom. a szívem. pedig ettem. pedig élek. fáradt vagyok.
2 megjegyzés:
Mondd, h. képzelődöm és nem szakad a hó...
ha ez mégsem fantázia, fotózás újfent halasztva...hamarabb leszünk hóemberek, mintsem elsüthetném egyszer is a gépet...
szakad. még mindig. akkor halasszunk :)
Megjegyzés küldése