péntek, március 31
ahoj
a francba, tele van munkalehetőséggel a termékes levlista. kár, h nem érdekel. pedig lehetne, de nincs hozzá kedvem. nem szeretnék terméktervező lenni. hülye vagyok.
tegnap végigzabáltam a próbát, a nézőtéren, megettük a kellékeket.
a reggeli eső gyönyörű volt, hiányolom. bár miatta bakancsban indultam az amúgy majdnem irodaképes öltözék mellett. Alatt. mittomén.
mi lesz. sötét az ég. keveset alszom. sokat alszom. kés. izé... kész.
szerda, március 29
hööörrr.
amúgy jól vagyok. kissé elaludtam, fél10kor keltem, szal legalább kettőig itt kell ülnöm. nézegetek mindenfélét, gótruhákat, írástechnikát, ilyeneket.
kedd, március 28
hol
tegnapelőtt kiképeztek táborlakónak, csoportterápultunk, jó lesz a tábor, mert azt akarjuk,. nem szeretnénk, akarjuk. Ilyen egyszerű.
Várom az időt, amikor nem fog az egyetem gátolni az életemben. A muka nem gátol, arra szükség van.
péntek, március 24
álom
Templomban van a koncert, oldalhajóban keresem a bejáratot. Zöld táblán afelirat: Halottak, Ne nézd meg! Mellette üvegablak. Azon gondolkodom, vajon itt tartják a fesztiválon meghaltakat, és vajh vannak-e? De nem nézem meg, bár kíváncsi vagyok, de félek. Tartok tőle. Nem helyes.
Aztán látom az oldalcsanokot kivetítővel, ide már csak az jut. egy embert követve bejutok a nagyterembe, és találok helyet mégis az élő koncerten. Elkezdődik. A halálról szólnak a dalok, mégis megnyugtatóak, a most már értem és nem félek érzés. Hogy ez már jó, így szabad.
szerda, március 22
kedd, március 21
IX.
A nőkről
Ha tartani akarom magam a kontrasztok törvényéhez, mely a morális rendet éppúgy kormányozza, mint a fizika törvényeit, az irodalmárokra veszélyes nők osztályába kell soroljam a férjes asszonyt, a kékharisnyát és a színésznőt; – a férjes asszonyt, mert természeténél fogva két férfihoz tartozik, így aztán túl könnyű prédája lehet a költő despotikus lelkének; – a kékharisnyát, hiszen minden kékharisnya valójában csak egy-egy elhibázott férfi; – a színésznőt pedig azért, mert bár dörgölőzik az irodalomhoz, mégis útszéli nyelven beszél, – és végül azért is, mert valójában nem is igazi nő a szó minden értelmében, – a közönség fontosabb lévén számára, mint a szerelem.
Vagy el tudnak képzelni egy költőt, aki a választottjába szerelmes, mégis végig kell néznie, amint az éppen férfiszerepben tetszeleg a színpadon? Hiszem, hogy nem lenne más választása, mint felgyújtani a színházat.
Vagy el tudják képzelni ugyanezt a szerencsétlen flótást, amint kénytelen szerepet írni egy tehetségtelen színésznőnek, akit szeret?
És ezt a másikat, amint azon izzad, hogy epigrammáival visszafordítsa a földszint közönségére mindazt a fájdalmat, melyet ez a közönség okozott neki e legdrágább lényen keresztül, – e lényen, melyet a keletiek otthon hármas kulcsra zárnak, mielőtt Párizsba jönnének jogot tanulni? Mert minden irodalmár időről időre megcsömörlik az irodalomtól: ezért e szabad és büszke lelkek, e megfáradt szellemek számára, akiknek mindig szükségük lesz a hetednapi pihenőre – csakis két fajta nőt ajánlhatok: a leánykát és az együgyű asszonyt, – vagyis a szerelmet, vagy a mindennapi meleg ételt. – Testvéreim, van-e még szükség további magyarázatra?http://boncnok.freeblog.hu/archives/2006_Feb_boncnok.htm
innen van. meg innen:Charles Baudelaire: Tanácsok ifjú irodalmároknak
Ezek szerint a színésznők és egyéb művésznők se írót költőt stb. válasszanak maguknak, csakis fiúcskát és együgyű izomgépet meg a keresetet - vagyis a szerelmet?
A konfliktus
Csupán az zavar, hogy minek mindenbe konliktust keverni, mi több, arra alapozni. Mármint a nemvalóságban, a művészetben. Persze, színpadon azt kell (biztooos? vagy csak egyszerűbb ezt mondani?). Hangulati lény vagyok. Sokszor fontosabbnak tartom közölni, hogy milyen, sőt, a mi, nos, az egészen lényegtelen. Bár az érzetek mindig határolnak valamit (bármit)...
Ehm. Szóval. Szűkítsünk az írásra, novellára, regényre, történetre. Igen. Van olyan, amikor csak a pillanatot, a létezőt(nemlétezőt) írjuk le. Miért?Hogy tudjuk, milyen. A sejt felépítése. Rendben, lőjetek a Dunába, tudtam én, hogy a szándék létezik. Első magyar óra. Közlés, kommunikáció. A konfliktus eszerint mindenhol fellép, ha megszólalunk. Mert akkor szólalunk meg, ha úgy véljük, azt, amit mondunk nem tudja az ,akinek mondjuk. Vagy nem úgy tudja. Vagy csak a hangunkat akarjuk hallatni - de van szándék, és rögtön van akadály is, a befogadó személyében. (Az adóról nem is beszélve. Meg a zajról.)
De miért érdekli az olvasót a konfliktus? Mi érdekel abban, ami nézünk? Miért nő a fű ha Babits meg is halt?Biztos azért, mert azt hiszi, nem tudja. (Ja, ne olvasd el ezt itt, mert ezt mind tudod. Komoly. Hasonló spanyolviaszok a következőkben.)
Tehát információt akarunk megtudni. De ehhez minek konfliktus. Biosz könyv.
Hm, talán a konfliktusról magáról szeretnénk tudni, a megoldásról? Vagy a rossz megoldásról? Vagy csak arról, hogy történik vele valami? Elvégre túléléshez szükséges információ.
Ennyi elég is, innentől nekem Darwin és genetika.
Kódolódtunk a konfliktusra. Ahogy az egyenes vonalakra és a napsütésre is.
10 Szituáció(ki, mi, milyen, mikor): ez tankönyv
20 Szándék(cél, elvárás): ez egy személy+Akadály:ez a kérdés
30 Esemény(megoldás, idő, történet): válasz
go to 10
jobbra hasznos újabb link.
hétfő, március 20
és kifejezetten, nagyonnagyon idegesít a scriptes oldalon találhatóanyag. vajh miért. úhygogy használni fogom ezentúl. nem itt, csak novellában, mert blogban inkább választom a beszéd természetességét, mint az írás nyírbáltságát. még akkor is, ha az érthetőség rovására megyek. meg az agyadra.
tavasz
nincs mit, köszönöm. a gyomrom széthasad. lukad, mittomén. napok óta. de mitől lennék ideges? érthetetlen.
bládlájnzt befejeztem, lehangoló, igazából. inkább szerepjátszom, az sokkal jobb, még ha én mesélek, akkor is. ugye?!
a hely és az idő és az értelem, és nincsen tömeg és tér és idő.
péntek, március 17
csütörtök, március 16
teszt
amúgy tegnap jó napom volt, délig aludtam, neteztem, Nazgúlt bemeséltem, aztán vacsoráztam és aludtam. szép az élet. és megkerült a billentyűzet szatyor, ma vagy holnap rohanok érte.inkább ma. hattól jegyet szedek ugyan, de megoldom ééééén.
persze álmos vagyok, még mindig. sebaj. egy darabig nem megyek buliba.
hétfő, március 13
próbama
Főleg, ha nincs mesterségóra, hörrr. méééérnemszóltak, méééérneeeeem.
Szombaton űberkúl volt a vándorló palota, meg a sokat emlegetett nemvagyokjóképűmegakarokhalni :könnyesreröhög:, pókerban sem voltam rossz :P
ilyet szeretnék még.
már hiányzott egy ilyen társasági élet. és szeretnék nektek megint mesélni, bizony. majd meglátom, hova illesztem be...
péntek, március 10
lőjetek
de az is tény, hogy két éve már rendszeresen feketében jártam. nincs élet.
eső
megtudam, h a rózsakeresztesek nem léteznek, sosem léteztek. de fq szeret beszélni arról, ami nem létezik :D és menjen partizánbloggernek. megminden.
ja, hogy ezek kockák. és hagyományos, rendes, infós kockák, nem fantasy/vámpír/rpg geekek. szokatlan. aszámomra. a tőmondatok is?
csütörtök, március 9
churistchurist
A délelőtt. És itt. Eve of Destiny – Desperado. Még cseng a fülem a wumpscut hangerejétől., de nem hallgathattam másként. Nem tudom hova tenni a természetességrők alkotott képemet. Aú, ez a szám rossz :( .pedsig szeretem. És nem tudtam még végighallgatni. A furcsa az, amikor megszokom a valamit, amit természetellenesnek neveztem, és utána máshol van a határ, ahol azt mondom mondjuk Drímőrnek, hogy természetesebben. Nem tudom, máshogy olvasta-e , vagy én hallottam másnak már. Ehh.
Az időjárás viszont gyönyörű, rég volt ilyen. Mondjuk melegben jobban szeretem, elég csak a sötét, hideg nem kell hozzá. Magasak az igényeim azt hiszem, túl sok ember kövezne meg ezért. Salala. Dancing in your fears…betorzított hegedű. Tompán. Nem tetszik. Saaalala. És nem írtam meg, h mikor és hol, elnézést, mihelyt nethez jutok, mélben is kérem a bocsánatot meg majd megbeszéljük.
Karakterlapot szerkesztettem, pofás lett, nem különösebben sokat mondó, csak úgy van, de nekem tetszik, és a célnak megfelel. Minimál szabályokhoz tökéletes. Venivenivenivenivenivenias. :hedbeng2:
Hehh, tavasztáncot héliumvolára. Fázom. Nyitva van az ajtó. Nem én voltam, anyám benézett egy pillanatra, neki mindegy az ajtó és aszoba. Nem származom figyelmes családból. Sem közvetlen sem őszinte sem semmilyen.
Gondolkodtam a legjobb barát kategórián, konkrétan magamra vonatkoztatva. A könyvek alatt fotelban, a plébánián azt mondtam, régen, nagyon régen, hogy nekem nincsen, és nem is tudom elképzelni, hogy legyen. Vagyis csak az lehet, hogy a kedvesem tölti be ezt a pozíciót. És lőn. bár a legjobb barátnő kategóriát nyilván nem fedheti le… no jó. A köldöknézésből csak kifolyt szemek következnek. Nacacanacacancaca.
Álmodtam. Konkrétan erről a számról ugrott (Rasputina-Transylvanian Concubine), Sibu voltam vagyis emtétés is meg még mittomén. Balatonvidéken falun/városban eltévedtünk, próbáltunk visszajutni a vihar kitörése előtt a szállásra. Elszakadtam a többiektől, na, innentől voltam Sibu, elkaptam lánykereskedők, valami gusztustalan öreg és kövér pasinak akartak eladni, snitt, a következő képen már jó bládlájnosként croucholok, vágom el az őrök nyakát egyenként. Aztán véletlenül felébresztettem torporból egy őstáp vámpírt, aki azonnal belémszeretett, és jól leszólt mindenkit, aki bántani akart (fehér királyfi ló nélkül? :P), ő lett a Hercege a városnak persze, én meg a hercegnő (nem röhögni!). aztán már lájvba váltott, én fogadtam Inben a budapesti (?) játékosokat az állomáson, mint a feleség szerepét betöltő estélyiruhás, jól csodálkoztak is, hogy mennyi minden változott.
Ja, a Hercegnek fekete haja, világoskék szeme volt, meg szakálla, de az arcvonásai feltűnő hasonlóságot mutattak a bládlájnos anarchvezérrel, akit anno még elkaptak a vérfarkasok (húgom nevében elmázolok egy sóscseppet szemem sarkában).
Rabyn nyomába szeretnék érni álmok terén. Tehát ezentúl támogatom az álmodásaimat, jeah.
Five on the blacklist. With the bullets through the brain… nyámmm. Kellenek az ásványi anyagok is, jó, ha minél mesterségesebbek. Na, ez összecsngett a fülemben a szememmel. Nenenene. Látszik, itthon jobban folyik a csapból a víz,persze, nem kapnak el szaggatott képi áramlatok kéken, mint a holdban, de nem baj, most nem. Five on the blacklist. We were bubbling under… with the bullets. Ihajja, sallala. Dejó sokat írtam. Írtottam. Csótányt, az na, az a gusztustalan. Don’try it at home.
Erre meg táncot kéne még mindig írnom. Mert rövid, és jó. Megmondtam. Majd megkeresem a szövegét, hátha érdekel valakit. Ha jobben meggondolom, mégsem, engem kifejezetten szoktak zavarni a dalszövegek egy blogban. Hopp! És iiiitt a blogra utálás.utalás. lassan ki kéne lépnem. De ez a szááááám. Igaz. Clan of Xymox- I want you now.
szerda, március 8
black hole sun
Heinrich kinyúhadt, Sophie élni akar, kíváncsi vagyok, kapok-e bármi infót. Meg, h tudok-e majd játszani. És mikor.
Fáj a gyomrom. Fáj a fejem, meg a szemem. Aludni akarok. Tavasz van. Blöeee. De nem? Nyomasztó ez anapsütés. Innen bentről. Leszűkíti a teret, annyira durva és éles. Sunshine, I hate you.
Lelkesen mesélni akarok, jót játékot, igenigenigen. Szeretnék izgalmat, kalandot, drámát. Yeah. Zenét, zenéz zenét. Kapcs ford.
kedd, március 7
régmúlt
hehh. olvasgattam. most más az életem vajhebizony?
ugyanaz az átlátszó idő. fhujj. és hideg is.
és egy órát bennmaradtam pluszban. óra helyett. és nincs akinek a hóhér eladja a kötelet.
valakiiiii.....
malkáááááv
és nyomaszt a mindenféleelmaradásom, ihajja de bombadeville.
az a rossz az újvámpírban, hogy akkor mivan a malkavitákkal. meg ilyesmik. oldschoolok leszünk, meg az NWO is, bizonyám.
jahaaajjj, megvan, írok Nazgúlnak. Mert hátha. Sent
már megint két csődértesítő van az asztalomon. és kezdek álmosodni. kávé? hátha. hat. vagy hét. we are the dead of night.
hétfő, március 6
meg a játék is naggyon coolos és aragornság volt, na jó, nem annyira, de a mai állapotomhoz képest minden fekete és csipkés. meg ködös. koncentrálnom kell majd, h ne nagyon hagyjam a játékosokat egyedül kószálni, mert képes vagyok órákon keresztül mesélni egy beszélgetést. és megint van meseötlete-mmint novellai mese. sztm soha nem írom meg, addig biztos nem amíg:
vissza nem adják a billentyűzetemet és a kábeleket!
fáradtság
viszont találtam interaktív táblát. és ez jó. hamár ilyet kéne tervezni...
péntek, március 3
geek wanted!
flém a csillagokban
de nem hiszem, h saját félelmeimet olyan könnyen levedlem azért, h beszélgessek.
egyszerűbb az ld50sekkel beszélgetni, ők nem kódolnak. ellentétben mondjukIasonnal. őt bevettem a tükörszavúak közé.
Zöld csíkok a szememben
Csak mások szemében létezem. Ha nem látnak, magamat nézem, és halványul a tülrök között vergődő árnyék. Ezért szeretnék már nagyon leülni és beszélgetni. nem eseményt, nem bulit, nem játékot. beszélgetni. Az Édenben nem voltunk egyedül. Nem is tudtunk magunkról. És nincs visszatérés, csak előre lehet haladni.
Érdekesek ezek a hermetikus, alkimista meg egyéb fraktálnövekvésű gondolatvirágok, és a nyakkendőm is egy tavalyi tavaszi napon. Aranyszálak kötnek a világegyetemhez, és csak egy szál van, mégis sokat látunk. Vagy csak összefonták őket? Az elmélet az 1. A gyakorlat teszi a számokat.
Hülye vagy. Álmos vagy. KÁÁÁVÉÉÉÉ. MÉÉÉÉG.
És tegnap jó volt a próba. Cueddo meg igazán mélezhetné a szövegeimet, hátha megtanulom őket :)=
és lájv és élet és fájdalom a tüdőmben. óóóóójeeee.
szerda, március 1
lalalalalalala
korog
rettenetesen éhes vagyok. szédülök, vuá. ez is egy kommersz blog.
megírtam Sophie sztoriját, most örülök neki, bár amikor visszanéztem Aliceról pár képet, elfogott a malkavitaság iránti nosztalgia. geeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek.
a billentyűzetemről még semmi hír. dühös leszek, ha így folytatódik! ki keverte el és hogy és hova? a lényeges dolgokról egy szót se! mert nincsenek. enni szeretnék.nagyon. ez a napsütés elveszi a lelkemet.