churistchurist

This is nuclear war... is followed by death by death by death in three minutes. This family couldn’t afford to build a bunker…
A délelőtt. És itt. Eve of Destiny – Desperado. Még cseng a fülem a wumpscut hangerejétől., de nem hallgathattam másként. Nem tudom hova tenni a természetességrők alkotott képemet. Aú, ez a szám rossz :( .pedsig szeretem. És nem tudtam még végighallgatni. A furcsa az, amikor megszokom a valamit, amit természetellenesnek neveztem, és utána máshol van a határ, ahol azt mondom mondjuk Drímőrnek, hogy természetesebben. Nem tudom, máshogy olvasta-e , vagy én hallottam másnak már. Ehh.
Az időjárás viszont gyönyörű, rég volt ilyen. Mondjuk melegben jobban szeretem, elég csak a sötét, hideg nem kell hozzá. Magasak az igényeim azt hiszem, túl sok ember kövezne meg ezért. Salala. Dancing in your fears…betorzított hegedű. Tompán. Nem tetszik. Saaalala. És nem írtam meg, h mikor és hol, elnézést, mihelyt nethez jutok, mélben is kérem a bocsánatot meg majd megbeszéljük.

Karakterlapot szerkesztettem, pofás lett, nem különösebben sokat mondó, csak úgy van, de nekem tetszik, és a célnak megfelel. Minimál szabályokhoz tökéletes. Venivenivenivenivenivenias. :hedbeng2:
Hehh, tavasztáncot héliumvolára. Fázom. Nyitva van az ajtó. Nem én voltam, anyám benézett egy pillanatra, neki mindegy az ajtó és aszoba. Nem származom figyelmes családból. Sem közvetlen sem őszinte sem semmilyen.

Gondolkodtam a legjobb barát kategórián, konkrétan magamra vonatkoztatva. A könyvek alatt fotelban, a plébánián azt mondtam, régen, nagyon régen, hogy nekem nincsen, és nem is tudom elképzelni, hogy legyen. Vagyis csak az lehet, hogy a kedvesem tölti be ezt a pozíciót. És lőn. bár a legjobb barátnő kategóriát nyilván nem fedheti le… no jó. A köldöknézésből csak kifolyt szemek következnek. Nacacanacacancaca.

Álmodtam. Konkrétan erről a számról ugrott (Rasputina-Transylvanian Concubine), Sibu voltam vagyis emtétés is meg még mittomén. Balatonvidéken falun/városban eltévedtünk, próbáltunk visszajutni a vihar kitörése előtt a szállásra. Elszakadtam a többiektől, na, innentől voltam Sibu, elkaptam lánykereskedők, valami gusztustalan öreg és kövér pasinak akartak eladni, snitt, a következő képen már jó bládlájnosként croucholok, vágom el az őrök nyakát egyenként. Aztán véletlenül felébresztettem torporból egy őstáp vámpírt, aki azonnal belémszeretett, és jól leszólt mindenkit, aki bántani akart (fehér királyfi ló nélkül? :P), ő lett a Hercege a városnak persze, én meg a hercegnő (nem röhögni!). aztán már lájvba váltott, én fogadtam Inben a budapesti (?) játékosokat az állomáson, mint a feleség szerepét betöltő estélyiruhás, jól csodálkoztak is, hogy mennyi minden változott.
Ja, a Hercegnek fekete haja, világoskék szeme volt, meg szakálla, de az arcvonásai feltűnő hasonlóságot mutattak a bládlájnos anarchvezérrel, akit anno még elkaptak a vérfarkasok (húgom nevében elmázolok egy sóscseppet szemem sarkában).
Rabyn nyomába szeretnék érni álmok terén. Tehát ezentúl támogatom az álmodásaimat, jeah.

Five on the blacklist. With the bullets through the brain… nyámmm. Kellenek az ásványi anyagok is, jó, ha minél mesterségesebbek. Na, ez összecsngett a fülemben a szememmel. Nenenene. Látszik, itthon jobban folyik a csapból a víz,persze, nem kapnak el szaggatott képi áramlatok kéken, mint a holdban, de nem baj, most nem. Five on the blacklist. We were bubbling under… with the bullets. Ihajja, sallala. Dejó sokat írtam. Írtottam. Csótányt, az na, az a gusztustalan. Don’try it at home.

Erre meg táncot kéne még mindig írnom. Mert rövid, és jó. Megmondtam. Majd megkeresem a szövegét, hátha érdekel valakit. Ha jobben meggondolom, mégsem, engem kifejezetten szoktak zavarni a dalszövegek egy blogban. Hopp! És iiiitt a blogra utálás.utalás. lassan ki kéne lépnem. De ez a szááááám. Igaz. Clan of Xymox- I want you now.