jujj. elég rettenetesen érzem magam. fáradt vagyok, de nagyon. meg kifáradt. álmos és ideges, illetve stresszel. t. aú, behaluztam valami zajra, h eső. hehh.
nemsokár, perceken belül indulok lájvozni. ma délelőtt eléggé megviselt az, h szóltam tanárúrnak, két hét múlva vagy az előadáson, vagy az órán nem leszek (ugye heti egy fix csütörtök estét akát tábori pályázatvédés esetén is megoldok, de heti kettőt már nem). Ja, azt is megkéreztem, melyikre menjek inkább, ha már tudok kombinálni. Erre, miután megkérdezte, h mit csinálok, és mondtam, h próbálunk, amit én rendezek, megjegyezte, h ez lógásnak számít és egyedül a Valaki a Műhelyből az, akinek elfogadja a más színházi dolgait, mert az a Valaki fizetést is kap érte. Menjen a francba. Oké, én meg minek akadok ki. De nem mentséget akartam, csupán azt, h mondja meg, az előadásra vagy az órára menjek, vagy mondja azt, h mindegy. Eddig egyszer, szombaton hiányoztam. Vagy az volt hülyeség, hogy megkérdeztem, meg törekszem a korrektségre?
Ugyanez, bár teljesen más, de beköszönt az ArtMacban is, Chris felháborodva emesenezik rám, h rengetegen hívták őt tegnap este a próba miatt. és hogy mért nem piros betűkkel írtam az időpontot az ímáélbe, és mért nem re: nélküli méleket küldök. merthogy enélkül nem tudják az emberek. és még azt hittem, h azok a többoldalnyira rúgó íméljeim esetleg számítanak valamit.
1. teljesen normális, h az emberek felhívnak valakit a csoportból, ha nem tudnak valamit. ezért nincsen mobilom, mert nekem nem kell, h bármikor hívjanak, vagy számonkérjék tőlem, h miért vagyok kikapcsolva. leírom ímélben, és ahogy néha egy-egy ember kieshet a telefonoshívás sorozatból, úgy beüthet a mennykő internetszolgáltatóéknél.
Vagy csak maximalista vagyok, és elvárom magamtól, h mindent, még azt is tökéletesen csináljam, amit amúgy nem tudok?

Olyan fáradt vagyok, h szerintem most aludni se tudnék. Tegnap is csak nagyon nehezen sikerült.

Mos viszont indulok.