Alkonyat

Ömm. Na, az úúgy volt, hogy tegnap estére eldőlt, h elnézek a koncertre, mert ott lesznek Vashölgy meg RBG hazai kiadása. Ott rájöttünk, h mi Twilightot akarunk nézni 9től, ezért, miután odahívtam Insane-t, pár szám után rohanvást megindultunk a Hunnia felé. Szó szerint. Csak a reklámokat késtük le.

A filmen borzasztó jól szórakoztam (szegény mögöttünk ülők bánatára), szép emberek, vicces gimi, pózok, amika röhejes oldalon maradtak, de akár maradhatnak is, és azok a szituációk, amiket lehetett volna normálisan is, dehát miért várok ilyet egy filmtől.
Bizonyos szituációkban, és hozzáállásban rouenes párhuzamokat véltem felfedezni, de ez az én fejem, no.
Tulképp vol a filmben-sztoriban egy csomó jó dolog. Ami alapján lehetne jó ez az egész, ha nem lenne ennyire nyál, és nem finomkodna a véres felével - igen, az igazi kegyetlenség hiányzik belőle, mert ugyan fel-felbukkan benne pár olyan motivum, ami szemét húzás is lehetne, de a végén nincsen... tétjük. (Pl. nagyon csúnyán beszól az apjának, és igenigen, megsérteni valakit azért, h megmentsük, ez gyönyörű, de aztán már semmi folyománya az egésznek, minden a régi. Meg úgy általában, a kínos helyzetek nem elég kínosak, a giccsre bezzeg van idő.)
Nah.