Tegnap volt egy jó előadás, kaptam dicséretet Tanárúrtól, amilyet még soha - meg is lepődtem ám rendesen. Inszéjnnek mindenesetre köszönöm a tanácsait, ha mindegyik így sikerül, amit szerepről mond, akkor még sok ilyet :D
Annak ellenére, h meglepően sokat tévesztettünk Eddel az első jelenetben, (még meg is akadtam egyszer), meg annak ellenére, h nem voltam ott a változáspróbán. Viszont jól éreztem magam. Utána még beültünk enni gyrost, FemmeFatale felborult a székkel és összetörte az autót, Komát kispadra ültettük és Zsoe meg én jókat röhögtünk, h persze ezek nem történtek meg, de mi lett volna, ha. Az meg döbbenet, h végül a Blahasörözőben kötöttünk ki, és útközben nem találtunk olyan helyet, ami elég ideig nyitva lett volna vagy egyáltalán.

Hajnalban majdnem elaludtam a buszon, vki beszélgetni próbált, de mindig csak másodszor vettem észre, h egyáltalán hozzám beszél. A réten át meg nem volt kedvem egyedül menni, de balra a panel mellett sem volt rossz. Sehol egy lélek, tavaszszag, fák árnyékai, aszfalt és beton, mage-ünk hazafelé tart a kimerítő nap után, és reménykedik, h nem várják vámpírok a parkban.