Ezek az idők az ég alatti beszélgetéseknek kedveznek. Csak ülni és beszélni, vagy hallgatni és nézni a fákat, a házakat, elhaladó mindeneket. Túl sok feltétlenül fontos dolgom van. Eggyel több. Mert, ha nem kéne dolgoznom, napi négy-nyolc órában csinálhatnám a szakdolgozatot, és meglenne biztosan, de nincs időm a k életbe már. Lehet, h a leadásig felfüggesztem a munkán és színházon kívül az egyéb szociális létemet (ami amúgy nem sok), hátha segít. Igen, ez lényegében az rpg-t jelenti :S Majd meglátom.

Elég lenne csak létezni is.


Az meg milyen már, hogy nem mernek hozzám szólni, csak ha már barátnő vagyok? Lol. Szórakoztatóak az emberek.