Naszóval.

Vezetőségi: számomra több dologból is megérte. Vannak emberek, akikkel jó találkozni, és ott voltak, még akkor is, ha csak csevegtünk a szünetekben. Meg Ankalimon előadásait hasznosnak találom, főleg, amikor rögtön vitát indukál, mert magukra veszik az emberek. Helyes. A bréjsztorming felesleges volt viszont, ahogy a gabalyodós játék is csak tiszteletkör, a többség már dolgozott együtt, mi több, játszott együtt, valószínűleg gabalyodósat is. Oks, miniszoknyában még nem játszottam ilyet...
Kisebb csoportokban kéne lennünk, mert sok ez az embermennyiség, főleg, ha szituációsat is szeretnénk majd játszani (amiből most totál kicsúsztunk). És szólni kéne az embereknek, hogy ne rendszabályozzanak hangosan, drága félperceken keresztül, ha nincsenek ezzel megbízva. Az belefér, hogy Brandir csúnyán idenéz, amikor Angwennel sutymorgunk és röhigcsélünk, és szvsz azon se sértődik meg senki, ha Ankalimon hozzávág egy papírgalacsint, hogy fogja már be, vagy a táborvezetők intenek csöndre egy félmásodperces jellel. (aki ezen megsértődik, az menjen haza :gonosz: )
Szerintem azzal kéne foglalkozni a vezetőségi képzésen, ami igazán kínos. Nem a célokkal, és random megoldásötletekkel (a célokkal esetleg, de azon a cuccon nem voltam, tehát mittomén). Azzal kéne foglalkozni, hogy mit csinálunk olyankor, amikor gáz van. Amikor szemlátomást nem tetszik a csapatnak, amit csinálunk. Amikor arra kell rávenni a csapatot, amit mi is gáznak és rossznak tartunk. Amikor a csapat olyanért lelkesedik, amit rossznak tartunk - de az tábor elveibe/céljaiba viszont belefér. Amikor egy csapattagnak lelkizésre van szüksége, valami baja van, amikor problémás valaki, vagy többen, estébé. És nem csak megnézni, hogy ilyen is van, mint tavaly, hanem mostmár konkrét dolgokat kipróbálni.
Ja, meg a tipikus középvezetői dolgokra koncentrálni, ergo azt is modellezni, amikor úgy kell felelősséget vállalni a csapatért, hogy a vezetőink szerintünk hülyeséget adtak ki "parancsba".
Meg azt a helyzetet megnézni, amikor személyes ellenszenvvel szennyezett viszonyban kell eredményesen működni - és kipróbálni, ,ikor érdemes az őszinte, nyílt kommunikáció, és miért nem jó, ha a kínos dolgokat elhallgatjuk a felelős pozícióban lévő emberek között.
Stresszhelyzetes szitukat nézni, összeveszni, és utána megmondani, hogy ez az egész miért tanulságos, és tessék felülemelkedniegy-egy pillanatra az ellentéteken, és átlátni a helyzetet.
Van mivel foglalkozni, és érdemesebb szvsz, mint 30 embertől meghallgatni a tevékenység ötleteit (ezt mondjuk háziba érdemesebb kiadni, írásban, neten.)

muhaha. nem állítom, h meg bírnám tartani a foglalkozást, de én a fentieket tartom nagyon fontosnak.