kedd, július 7

T-1

már benyomtam a ruháimat a hátizsákba, kábé ennyi, valami a fejemben van, h elfelejtem hozni, majd eszembe jut remélem. Nyugis semmittenni, de már megint várakozom, és az nem jó. Mert hajlamos elfelejtetni velem, hogy dolgom van. Lett volna.

Vérlepkével kölcsönösen kipanaszkodtuk és kibeszéltük egymás táborait, hehh, táborszervező család vagyunk.

Másfél hétig nem leszek munkahelyen. Furcsa.
come! no night too dark, no road too long
run! no rain too hard, no wind too strong
pray! no blood too red, no cut too deep
stay! no paint too bad, no track too steep
faith! i'm bound to live my destiny
hail! my longing for eternity
lendületlen vagyok.

1 megjegyzés:

zs.gothpunk írta...

Érezzétek jól magatokat és vigyázzatok egymásra. :)