csütörtök, augusztus 19

A BSG rendszeresen feszeget olyan témákat, amik messze túlmutatnak a scifi-sorozatos dolgokon -asszem edzek az elnökembereire, a következő már tényleg az lesz. Dühít az emberek korlátoltsága. Dühít, hogy nem lesznek jobbak, nem lesznek bölcsebbek semmitől - és most már abban sem vagyok képes bízni, hogy legalább a környezetemben, a barátaim között nem fordulhat ez elő.
Oké, vannak módszerek, amivel rendet lehet tartani: önismeret, elvonatkoztatási képesség, higgadtság, jószándék, türelem, és akkor még okosnak vagy intelligensnek sem kell lenni.
Sőt. Bizonyos szempontból a mindenféle morális és erkölcsi(nek nevezett) meggyőződések gátolják a megértést és az ebből elérhető optimális megoldásokat - amikor magát a gondolkodás korlátozzák le. Miért nem lehet megtanítani a gyerekeknek, hogy aki erkölcsösnek tartja magát, az nagyobb eséllyel hazudik magának? Hogy akivalami abszolúthoz méri magát, és abban jónak tartja magát, az valószínűleg úgy módosítja a világérzékelését, hogy neki legyen igaza? Hogy aki elfogult, az nem fog optimális döntést hozni? Hogy nem csak a késsel és az ollóval kell vigyázni, hanem az erős szavakkal és gondolatokkal is? Pont ugyanannyira.
Meg, hogy a következetesség azért fontos, mert, amennyiben mindenki következetesen viselkedik, akkor lehet látni legalább a veszélyeit az egyis viselkedési mintáknak. Lehet rájuk építeni.

Nehezemre esik elfogadni, hogy ilyen vékony a jég, amire a kultúrát és civilizációt építjük. És tulajdonképpen hány ember esik a vízvonal alá, hogy a fejükön a maradék embernek érezheti magát? Az általános megoldások nem jók. A valóban hatékony rendszernek belül kell megérnie, mert akkor lesz változtatható - pontosítható.

Tudom. Tudom, h mástól nem feltétlenül viselem a kategorikus kijelentéseket, ha nem értek velük egyet. Ezen még javítani kell. De asszem, mástól csak azt várom el, hogy legyen tisztában azzal, mit is állít, és mire alapozza az érvelését. Legyen azzal tisztában, hogy semmi biztosíték nincsen arra, hogy igazat állít, még akkor sem, ha úgy érzi. Én se hiszem ezt.
---
Például belőlem nem lenne jó forradalmár. Azt hiszem, nem bíznék meg abban, hogy az emberek képesek - hogy én képes vagyok - tisztán gondolkodni, és nem megbotlani a késsel a kezükben. Különben is, a késsel tudni kell bánni.
---
És mind csak szigettöredékeken élünk, a minták nem léteznek, mi látjuk őket. Vagy nem.

1 megjegyzés:

Angwen írta...

Azta. Ez... költői lett. Írhatnál gyakrabban ilyeneket.