Over

ó, de nagyon furccsa az új blogger kezelőfelülete. tudom, ezt is integrálják googleba, tudom. Amíg nem lassul, mondjuk olyan szintre, mint a wordpress, addig rendben lesz ez.

Nem is ezt akartam mondani, hanem a hőségről rinyálni, hogy ennyire elszívja az emberek energiáját, és nem jobb mint a fagy. Meg arról, hogy volt ez a live, ami sikerült, úgy végeredményben, majd egyszer bővebben is kifejtem, de nem most, még nem vagyok agyamnál. Jó volt nézni a játékosokat, néhányan nagyon tudták hozni azt a másikfajta karaktert, néhányan hozták a szokásos karaktereik manírjait, néhányról meg nemtom eldönteni, hogy melyik volt.

Kemény meló volt, intenzitásában bármelyik tábor előkészítését hozta, hála istennek nem tartott annyi ideig :D

A szombat délelőtti suli persze nem tette könnyebbé  szitut, eleve leszívott az, hogy ennyire lassultak voltak az osztálytrsaim, és minden feladatot kb kétszer kellett megcsinálni, mert elsőre nem értették. Pedig pont ugyanannyit tudunk a flashről, wazz, mit lesz itt photoshop alatt, amiről ráadásul már hallottam. Hálistennek a jelenlegi tanár korrepetálta a mellettem ülő nőt, minden egyes alkalommal rárepült, amikor kérdezni próbált tőlem.
Ráadásul nagyon nehezen bírtam elszakadni a live-tól is, leveleztem, meg cseten is megtaláltak, és izgulhattam, h Inszéjn vajon hogy fogja bírni azután, h semmit nem aludt éjszaka contractok kidolgozása miatt.

Azon marhára nem lepődtem meg, h Cé egy szó nélkül nem jött, és elérhetetlen volt, azon már kiakadtam úgy 15 másodpercre, hogy Angwen lemondta, ráadásul azután, h reggel még érdeklődött arról, h milyen jelmezt-sminket csináljon magának a kith alapján. Pedig még ötletem is lett volna :D Asszem határozottságot kellene tanulni, és képessé kéne válnom arra, h nemet tudjak mondani játékosi kérésekre-nyűgökre-hisztire, mondjuk a játék előtti héten. Vagy napokban, pláne. Nem kell mindenkinek megfelelnem - és nem is lehet.

Különben szerintem még ennyi szociális-érzelmű szálat még nem pakoltam soha játékba. Mármint live-ba. Az más kérdés, hogy nem mindegyik lett valóban hatásos motiváció, mert kiosztva nyilván nehéz megadott érzelmeket érezni (szimpátiát, ellenségességet), ha amúgy nem jön. És nehéz lemodellezni sokéves közösségeket, a múltban gyökerező véleményeket meg egyebeket. Pláne, h a játékosok nyilván nem töltötteka az egésszel annyi időt, mint mi. Még nekem is volt időm átvenni a világ hangulatát, pedig rég olvastam a könyvet, lore-ban sosem voltam különösebben érdekelt. És speciel a titkosszolgálati működésekről a legtöbb ismeretem a Nikita sorozatból származik.

Én a magam részéről roppantmód megszerettem minden egyes karaktert, és a megvalósításukat is.

Legközelebb azért maradnék a szimpla asztali játéknál, aztán live-.on játszani akarok, összetett, ellenben hozzám közel álló karakterrel, akinek van szappanopera plotszála. Aztán egy jóval kevesebb emberből álló live kellene, olyan emberekkel, akik mindannyian akarnak játszani. Én többet nem fogok senkit megpróbálni lelkesíteni játékra. Baromira nem éri meg.

Na, majd írok értékelést is?