Fáradt

Amikor rádöbbenek, hogy lassan órákban mérhető, amit a mai munkaidőm során foglalkoztam a táborral, és ez még csak nem is a szövegírás volt, akkor egyúttal arra is ráébredek, hogy nem véletlenül más a projektmenedzser meg a team. Kib sok az adminisztráció és tervezés, ha nem hagyatkozhatok a saját emlékezetemre és módszertanomra kizárólagosan.

Közben persze lett munka a Cégnél is, tehát mindennel csúszok, nagyszerű. Nagyon keveset sikerült tanulnom az eddigi szervezésekből - ugyan még nem vagyunk nagyon elcsúszva, de valahogy még mindig túl sokat várok másokra, attól tartva, hogy zaklatásnak vennék, ha többször írnám emg, hogy de ezeket a dolgokat ugye mind csináljátok, csak én nem látom? Lehet, h én se venném baszogatásnak, nem tudom.

Keveset alszom, legalűbbis szeretnék többet, reggelente marha nehéz felkelni. Kevés az időm mindenre,e sténként lövöldözöm, az mondjuk jó, amikor épp nem csak egy kicsit előveszem a laptopot, és csak mégegyszer ránézek a szövegekre, vagy nem megbeszélésen vagyok, a hétvégét ennek fényében pl. úgy töltöttem, hogy erővel is kurva nehezen vettem magamat rá, hogy foglalkozzak átborral, inkább pihentem, ennek örömére rá kellett ébrednem, hogy nem nagyon engedhetem meg ezt már, pláne úgy, hogy visszautalva az előző bekezdésre.
Szeretnék nyaralni. Nem, nem nyaralni. Szabadságra menni.
Ciki vagy nem, tök sok erőt ad reggelenkétn végignézni a masseffectes tagokat a tumblr-en, komolyanmár.

Várom a hétvégét. Kikapcs. Hallod?