Minden idők legdep... ja, nem, az már volt, vagy nem? Szórakoztató, milyen könnyen találok a tábor hangulatáhzo dalokat a saját zenéim közül - persze, nem fantasy, csak hangulat. Ma reggel a legutóbbi dal refrénjét dúdoltam magamban álmomban
Csak még egy kicsit tűrj még!
Lelked lángra kap
Visszhangzik szívedben, hogy
Felkel még a Nap!
Táborral direkten nem álmodok, bár abban élek, látom magam előtt, ahogy újra találkozik két NPC, és eszembe jut, hogy mennyire kúl kiborulás lehetne, értelmetlenül, "hátdevelük mostmegmivan", aztán lelki szemeim előtt fáklyával és lobogó köpenyben állnak és íjászok is, aztán szimplán kiüresedett szemekkel mormogok magam elé.
Idén is pozitív NPC leszek. Nem, tényleg.
Aludni kéne többet, meg játszani, meg olvasni, és zenélni. És mennyire nagyon örülnék mondjuk napi két órának, amit színtisztán és nyugalomban a táborra fordíthatnék! Vagy háromnapont egy-egy teljes délelőttnek, amikor a szombámban szétdobálva a papírokat nyugiban rajzolhatnám a gráfokat és írhatnám a szöveget! Én nem tudom, mások jóhonnan szereznek erre időt. Én munkahelyemen leginkább, és az meg nem praktikus, ugye.
áhh, alundék, aludnék
2 megjegyzés:
Muszáj lesz eleget aludnunk.
Tegnap azt álmodtam, hogy a táborban vagyunk, és amikor lefeküdtem aludni első nap este, olyan mély álom kerített a hatalmába, hogy az utolsó előtti napon ébredtem csak fel. Gyakorlatilag átaludtam a tábor nagy részét, a keretjátékból kimaradtam, és az utolsó napokban már becsatlakozni se nagyon tudtam semmibe. Elég rossz érzés volt.
Szóval ezt az álmot jelnek fogtam fel. Egy jelnek, hogy ki kell aludnunk magunkat a táborig, és a táborban is. :0)
Táborig... esélytelen. Táborban... hagyjuk! :D
Megjegyzés küldése