Lett áram, öröm, de azért kevés az a négyóra alvás. A hajfestésben meg van valami olyan várakozás, mint az ajándékbontás előtt: vajon milyen lesz? Lassan kimoshatom a festéket.
Közben olvasom az Ólomerdőt. A mostanában olvasott regényekkel az a bajom, hogy olyan... vékonynak, rövidnek érzem őket, már akkor, amikor elkezdem őket. Félek, hogy hamarabb lesz végük, mint szeretném. Meg az is eszembe jutott, h talán végre összébb kéne kapnom magamat írásügyileg is, mert még megírják előlem a történetemet.
Amúgy tetszik. Muhaha. Egyelőre kislányos-felnövős, oszt meglátjuk, mi lesz belőle.
Ja, peeersze, tiszta csingi. De én mit nem látok annak manapság?
hétfő, december 31
Piknik
Gyorsan rákerestem myspace*-n. Nem rossz, most azt hallgatom, kómás fejjel. Aztán megyek hajat festeni, olvasni, aztán aludni hátha pihenek valamit szilveszter előtt. nem ártana.
A fellépés legalább olyan jó volt, mint amennyit nyavajogtam előtte - még volt kreatív imprózás is, mert a másik fellépő helyett is összeraktunk egy rövid jelenetet. Aztán maradtam még egy kicsit táncolni, ha már épp ipari blokk ment.
Mondjuk nem az én közegem... de jön asszem a villanyszerelő majd re.
* Piknik, orosz együttes, Éjszakai őrségben hallgatja sokat Anton.
A fellépés legalább olyan jó volt, mint amennyit nyavajogtam előtte - még volt kreatív imprózás is, mert a másik fellépő helyett is összeraktunk egy rövid jelenetet. Aztán maradtam még egy kicsit táncolni, ha már épp ipari blokk ment.
Mondjuk nem az én közegem... de jön asszem a villanyszerelő majd re.
* Piknik, orosz együttes, Éjszakai őrségben hallgatja sokat Anton.
szombat, december 29
Hirtelen felszabadult idők, csak kár, h a két fellépés közül a szebb/jobb/érdekesebb marad el. (A másik is talán, de kevés eséllyel, úgy érzem.)
Határozottan nyugisabb nem a felelős személynek lenni. Ilyenkor minden lelkiismeretességem ellenére tudom, hogy nem rajtam múlik, még akkor sem, ha mindent megteszek, amit kell. (A táborra pl. ez már nem vonatkozik. muhahaha.)
Fura, nem érzek amúgy különösebb csalódottságot a személyesen túl - miszerint azért mégiscsak időt és energiát öltem bele, mégiscsak tetszett a darab, mégiscsak főszereplő lettem volna. Csak... nem akartam többiek akarata ellenére megcsinálni semmit. Főleg nem a rendező ellenében. Kábé, ha Hanna azt mondja, h megcsináljuk és négyórás feszített tempójú próbákra ösztökéli a többieket, akkor benne lettem volna. Fornost óta tudom, hogy úgyis a rendező dolga dönteni, bármennyit tépi is a száját a színész. A felelősséghez tartozik a döntésjog, oszt csá.
De azért két embert szívesen leütöttem volna, bármennyire is kedvelem őket ... amúgy. Csak ne kezdenének el szívből-lélekből, vagy akaraterőből önirónia/önkritika nélkül nem-biztos-hogy-igaz dolgokat állítni, mer' az közelít a demagógiához.
Az mondjuk simán lehet, h csak tükörbe nézek, és ezért kapok idegbajt, zsigeri ellenszenvet ilyen alkalmakkor - és ez még a jobbik eset, mert ezen lehet segíteni.
Határozottan nyugisabb nem a felelős személynek lenni. Ilyenkor minden lelkiismeretességem ellenére tudom, hogy nem rajtam múlik, még akkor sem, ha mindent megteszek, amit kell. (A táborra pl. ez már nem vonatkozik. muhahaha.)
Fura, nem érzek amúgy különösebb csalódottságot a személyesen túl - miszerint azért mégiscsak időt és energiát öltem bele, mégiscsak tetszett a darab, mégiscsak főszereplő lettem volna. Csak... nem akartam többiek akarata ellenére megcsinálni semmit. Főleg nem a rendező ellenében. Kábé, ha Hanna azt mondja, h megcsináljuk és négyórás feszített tempójú próbákra ösztökéli a többieket, akkor benne lettem volna. Fornost óta tudom, hogy úgyis a rendező dolga dönteni, bármennyit tépi is a száját a színész. A felelősséghez tartozik a döntésjog, oszt csá.
De azért két embert szívesen leütöttem volna, bármennyire is kedvelem őket ... amúgy. Csak ne kezdenének el szívből-lélekből, vagy akaraterőből önirónia/önkritika nélkül nem-biztos-hogy-igaz dolgokat állítni, mer' az közelít a demagógiához.
Az mondjuk simán lehet, h csak tükörbe nézek, és ezért kapok idegbajt, zsigeri ellenszenvet ilyen alkalmakkor - és ez még a jobbik eset, mert ezen lehet segíteni.
péntek, december 28
két kézzel levegőbe
Kinézek az ablakon, és eszembe ju, hogy hiába múlt el a legsötétebb nappal, még mindig ködös a borostyáncsontváz a házfalon. Még mindig ugyanaz a tél van odakint, amit szeretek. A teraszon túl, a mélyben elvadult házközi kert, amihez nekünk nincs hozzáférésünk. Csak néha kell átkommandózni más lépcsőházakon keresztü, hogy a tüskés bokrok közül begyűjtsük a leesett sátrat/törülközőt. Legutóbb nem tudtunk kijönni a lépcsőházból, mert kóddal működött a kifele.
No, perceken belül megyek könyvesboltba, utána próbára. Szürke ég alatt szürke földön... király.
Telepítettem kotor 2őt, az éjszakai őrség meg ... na, szóval vérlepke elvitte a nappali őrséget, úgyhogy várhatom meg, amíg hazaér.
No, perceken belül megyek könyvesboltba, utána próbára. Szürke ég alatt szürke földön... király.
Telepítettem kotor 2őt, az éjszakai őrség meg ... na, szóval vérlepke elvitte a nappali őrséget, úgyhogy várhatom meg, amíg hazaér.
csütörtök, december 27
rendrakás
na, azt nem így kell. De kezdetnek megteszi. Kidobűltam az íróasztalomról a szemetet, és most van szabad felülete. mondhatni, ijesztően csupasz. Méf nem mostam le, és a randm üvegeket se néztem át, hogy mi van még kidobható belőlük.
tompa.
tompa.
nyiff
azért még mindig jobb, ha nem szólalok meg.
nah, lássuk, mit nem teszek még, amit pedig kéne:
nem írom scriptre az egyik novellát sem, nem tanulok, nem rakok rendet, nem keresek munkát....
viszont fázom. és még mindig semmi hír a próbákról a 30-ai fellépésre. igazán nem szeretnék kiszúrni az AM-mel, de lassan inkább visszaadnám a szerepet, mert se szöveg, se tájékoztatás, se semmi... és most kiderült, akkor van a főnixelőszilveszter is. Az ellen és alulmotiváltságom nem kicsi.
Ehem. Valakinek nincs kedve ma valamikor Munchkinozni? Kaptam, vérlepke is szeretne játszani, és kéne hozzá sok ember, mert ketten nem lehet, hárman meg nem árt, ha a harmadik ember is érti a szabályokat, az öcsémmel ellentétben.
Megint játszottam kicsit a bloodlines-szal, most nem körmöt festek közben, amíg tölt, hanem a monitort dekorálom kontúrfestékkel. Ja, a karakteremet Xnek hívják, és persze Brujah, és üt nagyokat.
Nem muszáj muncskinozni, szerepjátékban is benne lennék. Vagy valami.
nah, lássuk, mit nem teszek még, amit pedig kéne:
nem írom scriptre az egyik novellát sem, nem tanulok, nem rakok rendet, nem keresek munkát....
viszont fázom. és még mindig semmi hír a próbákról a 30-ai fellépésre. igazán nem szeretnék kiszúrni az AM-mel, de lassan inkább visszaadnám a szerepet, mert se szöveg, se tájékoztatás, se semmi... és most kiderült, akkor van a főnixelőszilveszter is. Az ellen és alulmotiváltságom nem kicsi.
Ehem. Valakinek nincs kedve ma valamikor Munchkinozni? Kaptam, vérlepke is szeretne játszani, és kéne hozzá sok ember, mert ketten nem lehet, hárman meg nem árt, ha a harmadik ember is érti a szabályokat, az öcsémmel ellentétben.
Megint játszottam kicsit a bloodlines-szal, most nem körmöt festek közben, amíg tölt, hanem a monitort dekorálom kontúrfestékkel. Ja, a karakteremet Xnek hívják, és persze Brujah, és üt nagyokat.
Nem muszáj muncskinozni, szerepjátékban is benne lennék. Vagy valami.
szerda, december 26
la, lalala
joy division. love will tear us apart.
voltam nagycsaládi karácsonyozáson, rengeteg, már nem annyira kicsi unokatestvér (omg, a nagyja már gimnazista, ha nem kezdte még el az egyetemet...). Kár, h ritkán találkozom velük. Ja, ez évente eszembe is jut. Csak az az igazság, h lusta vagyok utánanézni, merre is vannak év közben, tőlük meg senki nem hív sehova, ergo csak ilyenkor jut eszembe.
asszem játszom kicsit :)
voltam nagycsaládi karácsonyozáson, rengeteg, már nem annyira kicsi unokatestvér (omg, a nagyja már gimnazista, ha nem kezdte még el az egyetemet...). Kár, h ritkán találkozom velük. Ja, ez évente eszembe is jut. Csak az az igazság, h lusta vagyok utánanézni, merre is vannak év közben, tőlük meg senki nem hív sehova, ergo csak ilyenkor jut eszembe.
asszem játszom kicsit :)
VtM:Bloodlines
Elhatároztam, megpróbálok írni a kedvenc számítógépes játékaimról pár keresett mondatot.
First and foremost... azt hiszem, az egyértelmű jelzés, ha végigjátszok valamit, az meg méginkább, ha többször. A Bloodlines-t minimum háromszor, de lehet, h többször sikerült.
Nem vagyok játék-ínyenc, nem értek ahhoz, hogy felmérjem, milyen minőséget képvisel egy-egy játékmenet, játékmotor, estébéestébé, ezért igyekszem legalább őszintén laikus lenni a következőkben.
Az első dolog, ami már félig nyert üggyé tette a játékot, az a témaválasztása. Ha a cím nem elég információt ad, tessék: Vampire the Masquarade alapú játék: vámpírral vagy, a szerepjátékból ismert klánok és viszonyok között kell játszani. Vért iszol, meg különféle küldetéseket teljesítesz a nálad öregebbek és hatalmasabbak számára, mint egy frissen összehozott vámpír; s közben neonfények alatt sétálsz, olykor szitáló esőben.
Számomra hangulatilag is meghatározó játék: részben az előző szempont miatt, részben azért, mert ... jók a zenék, szépek a karakterek meg a látképek. Bizonyos részei meg még ijesztőre is sikeredtek (főleg, h első alkalommal nem állítottam be jól a gammát, és alig láttam bármit a képernyőt, ha nem tök sötétben játszottam :D ).
Az irányítás olyasmi, mint a halflifeban, wasd+egér, ütni egérrel, lehet lőni és ugrani is - nézetben meg eldöntheted, h fps módban rohansz, vagy nézed a karaktered olykor egészen formás fenekét- na ja, még mindig elsősorban pasikra méretezik a játékot. Bárkiből megpróbálhatsz vért inni (bár ez gyakran nem célszerű), tudsz felvenni és eldobni tárgyakat, meg alkalmanként kosarazni levágott fejekkel.
A játék elején a kamarillás klánok közül választhatsz egyet, meg egy nemet a karaktered számára, egyszerűsített, de VtMre hajazó szabályok alapján pöttyözheted a karakteredet, öröm. A klánok járnak előnnyel/hátránnyal, saját diszciplínákkal, meg a játék közben egyedi motívumokkal (ajánlom a malkavitát ;)).
A bevezető videó prelúdolja a karaktert, megmutat pár fontosabb NPC-t, meg tájékoztat arról, h mennyire kis senkik vagyunk.
A játékban aztán rengeteget lehet és kell is beszélgetni, meg persze ütni. Sajna egyiket sem lehet kikerülni - bár a feladatok egy részét mindkét módon össze lehet hozni. Van története is, némi csavarral is, és vagy hat befejezése. Na, emiatt játszotta végig többször, bár az sem volt utolsó szempont, hogy ki akartam próbálni, milyen katanával végigvágni magamat a sztorin, miután a malkavitámmal fátyolban osontam és hátulról szúrtam le az ellen nagy részét.
Negatívumok: roppant lassan tölt, van egy adag bug benne (bár az egyik segítségével túléltem egy húzós kergetőzést :D ).... meg nem lehet összejönni egyik jóképű NPCvel sem. (A női NPC-k nem érdekelnek).
First and foremost... azt hiszem, az egyértelmű jelzés, ha végigjátszok valamit, az meg méginkább, ha többször. A Bloodlines-t minimum háromszor, de lehet, h többször sikerült.
Nem vagyok játék-ínyenc, nem értek ahhoz, hogy felmérjem, milyen minőséget képvisel egy-egy játékmenet, játékmotor, estébéestébé, ezért igyekszem legalább őszintén laikus lenni a következőkben.
Az első dolog, ami már félig nyert üggyé tette a játékot, az a témaválasztása. Ha a cím nem elég információt ad, tessék: Vampire the Masquarade alapú játék: vámpírral vagy, a szerepjátékból ismert klánok és viszonyok között kell játszani. Vért iszol, meg különféle küldetéseket teljesítesz a nálad öregebbek és hatalmasabbak számára, mint egy frissen összehozott vámpír; s közben neonfények alatt sétálsz, olykor szitáló esőben.
Számomra hangulatilag is meghatározó játék: részben az előző szempont miatt, részben azért, mert ... jók a zenék, szépek a karakterek meg a látképek. Bizonyos részei meg még ijesztőre is sikeredtek (főleg, h első alkalommal nem állítottam be jól a gammát, és alig láttam bármit a képernyőt, ha nem tök sötétben játszottam :D ).
Az irányítás olyasmi, mint a halflifeban, wasd+egér, ütni egérrel, lehet lőni és ugrani is - nézetben meg eldöntheted, h fps módban rohansz, vagy nézed a karaktered olykor egészen formás fenekét- na ja, még mindig elsősorban pasikra méretezik a játékot. Bárkiből megpróbálhatsz vért inni (bár ez gyakran nem célszerű), tudsz felvenni és eldobni tárgyakat, meg alkalmanként kosarazni levágott fejekkel.
A játék elején a kamarillás klánok közül választhatsz egyet, meg egy nemet a karaktered számára, egyszerűsített, de VtMre hajazó szabályok alapján pöttyözheted a karakteredet, öröm. A klánok járnak előnnyel/hátránnyal, saját diszciplínákkal, meg a játék közben egyedi motívumokkal (ajánlom a malkavitát ;)).
A bevezető videó prelúdolja a karaktert, megmutat pár fontosabb NPC-t, meg tájékoztat arról, h mennyire kis senkik vagyunk.
A játékban aztán rengeteget lehet és kell is beszélgetni, meg persze ütni. Sajna egyiket sem lehet kikerülni - bár a feladatok egy részét mindkét módon össze lehet hozni. Van története is, némi csavarral is, és vagy hat befejezése. Na, emiatt játszotta végig többször, bár az sem volt utolsó szempont, hogy ki akartam próbálni, milyen katanával végigvágni magamat a sztorin, miután a malkavitámmal fátyolban osontam és hátulról szúrtam le az ellen nagy részét.
Negatívumok: roppant lassan tölt, van egy adag bug benne (bár az egyik segítségével túléltem egy húzós kergetőzést :D ).... meg nem lehet összejönni egyik jóképű NPCvel sem. (A női NPC-k nem érdekelnek).
kedd, december 25
Reszkess
Félhettek, karácsonyra mikrofont kaptam az éjszakai és nappali őrség mellé (meg a tíz pár fekete zokni mellé). Majd valami célszerű alkalmazást is kitalálok mellé. Hozzá.
hétfő, december 24
szombat, december 22
brainz
Megnéztük a Donnie Darko-t, és attól tartok, hiányzik pár logikai láncszem, mert nem értem a fő szál minden történését. Legfőképpen, ki a franc az a Frank, és mit csinál? Amúgy szép és jó, megminden, de ez nekem hiányzik.
Holnap fellépés. korán kelés. Kóma addig. Nyjajj.
Holnap fellépés. korán kelés. Kóma addig. Nyjajj.
péntek, december 21
Közbeeső idő
Öcsém idegesen üvölt a konyhában, anyu idegesen kiabál valamit, amit nem értek (de, ha netán nekem szól, akkor hasznosabb, ha idejön), négy helytt három adag kaját kaptam, ezért nem ebédelek - no nem mintha nem szoktam volna hozzá a munka jóvoltából :D - az egerem valszeg kontakthibás.
És már reggel óta szeretném összeírni, miket kéne még beszereznem. Helyette ismerkedem a Nekrolog 43-al, blogot írok, stb.
Első hallgatásra olyan... tipikus DoD. Nem első hallgatásra üt.
És már reggel óta szeretném összeírni, miket kéne még beszereznem. Helyette ismerkedem a Nekrolog 43-al, blogot írok, stb.
Első hallgatásra olyan... tipikus DoD. Nem első hallgatásra üt.
csütörtök, december 20
Altató
[An ode to sleep]
Observe the strategies of war
I know you needed so much more
This is mental, so sentimental
Any way is my way
Anything I cared for you destroyed,
any promise null and void
Can't you take my pain away. Tell me, can you?
Can't we close our eyes forever. Help me, can you?
And now, you wonder why I'm asking you to go.
I'd give up anything to make your dreams come true
and if I'd pray I'd pray for you.
I'd leave your world to find a new one,
but don't you dare misunderstand!
How can this be a sacrifice,
if you did not lose anything?
I know it isn't fair,
but have we ever asked for fairness?
Save yourself from needless harm.
An overdose for now?
How can I talk about completeness,
if I consist of many pieces?
How can these walls come closer,
if there are really none?
To prevent misinterpretations:
This song tells the story of the urge
to find rest in sleep
Diary Of Dreams Verdict lyrics
this is the world we live in
Vigyorgásra késztet a Disturbed feldolgozás. A csontjaimban érzett mély fáradtság ellenére tölt fel energiával. Oké, oké, pár órája még alkohol is volt bennem. Csak nem maradt még meg a sok séta után.
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.
A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?
A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.
A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:
Az úgy volt, hogy sikerült Míriellel elmenni a Morrisons2be, ott inni rettenetesenédes koktélt, utána vidáman megérkezni a vasasba. Az eleve olyan hely, olyan közeg, ahol elengedem magam, pláne így. Nem baj, begyűjtöttem pár bókot a felpörgetettségemre vonatkozóan. Olyan voltam, mint egy nyájnyi kergemarhakór.
A buszon tényleg pszichodráma megy. Vagy blogra fogalmazok valamit, vag egy-egy megkezdett beszélgetést folytatok. Vagy mesélem a szokásos meséimet. Meg ugy e a szokásos rádöbbenések, hogy mosz jól kéne éreznem magam a pillanat egyedisége folytán?
A karácsonyi tömeget meg még mindig nem utáltam meg.
A szavazás ellenére be fogom festeni a hajam :muhaha:
Socialize XP
Kaptam, bár nem sokat. Ma, munka közben átsétált hozzám szemből az egyik csaj, megkérdezte, h használnék-e sötétkék körömlakkot (omg, érted, körömlakk...), aztán elmesélte, hogy az új pasija ruhákat vesz neki, felöltözteti, hogy normális nő legyen mellette, meg hogy lett űállása is, és végre villany is van a lakásukban. Levegőt ugyan vett közben, de nekem elég volt hümmögnöm és érdeklődve figyelnem. Azt hiszem, erre specializálódom - a megértően üveges tekintetekre.
Elgondolkodtam, vajon hogyan tűrném, ha engem így megszabályoznának, felöltöztetnének saját száj íz szerint. Talán... talán létezik olyan embertípus, aki keresztül tudná ezt úgy vinni, hogy vele maradjak (és ne megkötözve, bilincsben/halálos fenyegetésekkel). De még nem találkoztam olyannal (szerencsére?). Mindenesetre a csaj boldognak tűnt. (Vagy magával akarta rajtam keresztül elhitetni.)
Elvittem a munkaóráimat a szövetkezethez, keresek újabbat, többért. Már felhívtak egy másik állással, de az alacsonyabb órabéres.
Nemsokára átugrom a szomszédba, utána meg betlehemes. Csak a történethűség kedvéért.
(és ki szavazott a legalsó opcióra?! :demon: )
Elgondolkodtam, vajon hogyan tűrném, ha engem így megszabályoznának, felöltöztetnének saját száj íz szerint. Talán... talán létezik olyan embertípus, aki keresztül tudná ezt úgy vinni, hogy vele maradjak (és ne megkötözve, bilincsben/halálos fenyegetésekkel). De még nem találkoztam olyannal (szerencsére?). Mindenesetre a csaj boldognak tűnt. (Vagy magával akarta rajtam keresztül elhitetni.)
Elvittem a munkaóráimat a szövetkezethez, keresek újabbat, többért. Már felhívtak egy másik állással, de az alacsonyabb órabéres.
Nemsokára átugrom a szomszédba, utána meg betlehemes. Csak a történethűség kedvéért.
(és ki szavazott a legalsó opcióra?! :demon: )
szerda, december 19
Fekete vagy lila?
Tudom, nem túl magasanszántó dilemmáim vannak manapság, de azért... és egyben kipróbálom a blogspot szavazós cuccát is.
A fekete festékre az van írva, h 6-8 hajmosás alatt, a lilára az, 3-5 alatt. Lila volt a hajam a táborban.
Amúgy ma annyi dolgot vettem magamnak, hogy megvan a karácsonyi ajándékom :) egész ősszel nem költöttem ennyit (kaját/tandíjat nem számítva persze)... talán a nyár végi Csingi alapkönyv volt csak ennél több. És még megvan a tavaly karácsonyra kapott könyvutalványom (de jó, h rendet raktam...)
Szeretnék érdekes témákról jól írni, de ...hiányzik az a bizonyos szikra. Ami beindítja a diódáimat. Már vagy 24 éve.
A fekete festékre az van írva, h 6-8 hajmosás alatt, a lilára az, 3-5 alatt. Lila volt a hajam a táborban.
Amúgy ma annyi dolgot vettem magamnak, hogy megvan a karácsonyi ajándékom :) egész ősszel nem költöttem ennyit (kaját/tandíjat nem számítva persze)... talán a nyár végi Csingi alapkönyv volt csak ennél több. És még megvan a tavaly karácsonyra kapott könyvutalványom (de jó, h rendet raktam...)
Szeretnék érdekes témákról jól írni, de ...hiányzik az a bizonyos szikra. Ami beindítja a diódáimat. Már vagy 24 éve.
Rendrakás
A jó édes porfogó lapjaikat a régi Rúnáimnak. Képtelenség így rendet rakni, hogy le kell ülni és olvasgatni a sokszorolvasott cikkeket, és elképzelni, emlékezni rá, milyen volt régen ugyanezt tenni.
Amikor még távoli ködkép volt az a Vampire nevű játék, (amit majdnem megvettem az Ars Magíca helyett), amikor csak álmodoztam róla, h jó lenne szerepjátszani.
Ehe. He.
1999 január. nyiff. utálom az időt.
és pakolok tovább.
update1: egy polc rendben. majdnem. va pár dolog, amit majd máshová kéne onnan rakni, a hozzájuk hasonló témájú papírlapok közé. a következő szint kaotikája elrémiszt, pedig... pedig csak a tetejét bolygattam, mióta alig egyetemezem. papírok, papírok.
update2: 2 órával később. ha még elfér a teám az íróasztalon, akkor nem kell rendetrakni?
Amikor még távoli ködkép volt az a Vampire nevű játék, (amit majdnem megvettem az Ars Magíca helyett), amikor csak álmodoztam róla, h jó lenne szerepjátszani.
Ehe. He.
1999 január. nyiff. utálom az időt.
és pakolok tovább.
update1: egy polc rendben. majdnem. va pár dolog, amit majd máshová kéne onnan rakni, a hozzájuk hasonló témájú papírlapok közé. a következő szint kaotikája elrémiszt, pedig... pedig csak a tetejét bolygattam, mióta alig egyetemezem. papírok, papírok.
update2: 2 órával később. ha még elfér a teám az íróasztalon, akkor nem kell rendetrakni?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)