csütörtök, január 27

ez volt 24én

Tell me who is… next. Kell nekem a többi Diary of Dreams is. Határozottan. De nagyon. A világ most fakó, kevés még a felhő, bár, ebből még lehet, összefüggő sötétség is, and who… was the last one. Mielőtt elfelejteném, le kell tölteni a szövegeket, meg ilyesmi. Mennyire összemennek a cselekvési lehetőségtávlataim megminden, mikor vége a vizsgaidőszaknak, és csak aláíratni kéne, kéne… there’s nothing left to love… say goodbye to all your memories don’t ask me why… lemaradtam… electric dream treatment… persze csak ezt hallom. Néha érdekes lenne összemérni, mit hallok, és mi az eredeti. Éééés németül asszem. Hm. Új lájvos karakteremnek a filmzenéje Diary of Dreams lesz. Vajh mér. Mwuhahaha. Ééés Bécsbe megyek koncertre is, most nagyon szimpatikus az a köcsög Tremere klán. Salalala. Most Catastrophe Ballet megy. Ezt is nagyon ajánlom -Hell is not a place for a modern. Jajj, meg a M-other (Serpent). Ha egyszer Setite leszek. Cool. Agyamat feltekerték egy bozótos ágaira, nem tudok leszakadni, nem is akarok néhány bejárt ösvényről. Néhány alapvető mintában gondolkodom, és abban is fogok. Nem mindegy, h bevallom-e vagy sem? Hogy a többség gondolkodik ezekben, vagy csak néhányan, akiket ezért deviánsoknak lehet nézni? Hm. Deviant Allert! Villog már a lámpa, már csak perceim vannak hátra, és lecsapnak rám a különleges egységek, napszemüvegben és kosztümben, és…

:kring: Itt Ágnes ügynök, jelentem, megtaláltuk és deaktivizáltuk az emeleti deviáns szubjektumot. Objektumként még létezik, immár tehetetlen, várjuk a további utasításokat.

Ejj, minek, minek beszámolni a múltról, jövőről? Barlang-hangulat, lélektelenség, lebegés a határokon, abszintégetés, az ottlét és nemlét feszültségére feszítve, de azt nem érezve, embereken lézengés. Péntek este.
Nem tényleg nincs miről mesélnem. Majd egyszer, talán, ha netről írok, és semmi ötletem nincs a bejegyezgetésre. Akkor. Addig… néma csönd.

Nincsenek megjegyzések: