péntek, január 28

a vég előtt

kicsit még remeg a kezem negyedik emelettől...magas az a rajztanszék. nagyon. de szerettem volna mondani valamit: világbéke! khm.

a Nagyböjtről. Ja, igen. Mivelhogy kérdezték már, s nem lehetetlen fogják még kérdezni... ezért inkább leiom, s majd egy laza mondattal egyúttal reklámozom is a blogomat.

Gondolom, azt mindenki tudja, mit szoktak ünnepelni keresztényeknél a Húsvéton. Keresztrefeszités, feltámadás, stb. Passió, piros nyuszi. Na, ez annyira nem. Ez szvsz a legfontosabb ünnepe a kereszténységnek, fontosabb, mint a Karácsony, hisz az egész hitünk nagyjából erre épül. A Megváltásra. Ugye Jézus halálával mindenkivel együtt meghalt, tértől, időtől függetlenül, lényegében az összes ember egyszerre hal meg, s ha mitológiailag gondolkodunk, akkor amiatt az alma miatt... különben még mindig a Édenkert. De ez egy másik sztori. Szóval, fontos.
S erre készit fel az a 40 megelőző nap. Csöndbe, magányba vonulunk, s bizonyos dolgokat mevonunk magunktöl, főleg olyanokat, amik gátolnák ezt a leülepedést. Kaja, pia, buli, kocka... de bármi lehet. A megkötések csak Hamvazószerdára, meg a péntekekre vonatkoznak, olyankor kajaügyileg kimondott a szabály. A többi nap szabadon választott.

A legnyomasztóbb az egészben, h úgy érzem, szükségem is van rá... a csöndre, a jó értelembe vett begótulásra, amikor verset olavsok, a szobámban, meg mosogatok, meg bejárok órákra pénzköltő, fárasztó bulik helyett. Semmi kedvem ninc sehova.
Na jó, Farsangra az énekkarral, de csak velük, semmi más önmutogatást most nem.

Viii, recseg a számitógép. juhhé.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

De gillz, most komolyan, azt el tudod képzelni hogy én ilodájk nem eszek negyven napig noormálisan????

gothposeur írta...

ilodájk: :D nem, nem tudom :P