hétfő, január 31

hányinger

Gyönyörű hétfő reggel. Csak a viszonylagos sötétség miatt is kénytelen voltam negyed kilenckor felkelni. Meg a Diary of Dreams összes miatt is, Tigrisnyúlnak hála, szretem a hobbitszülinapokat, amikor a vendégek kapják az ajándékot :LOL: . Nem mintha akkora különbség lenne a számok között, kám vit mííí ju hev náting to lúúúz. De annyi mégis, h ne ugyanazt kelljen meghallgatnom sokszor, hanem váltogathatom őket. Meg amúgy is, aúúúú. Igen gyorsan, igen gyorsan szerelmes lettem ebbe a zenébe. Ilyet emberrel is ritkán szoktam. Még a német nyelvet is meg fogom szeretni a végén… bár ahhoz nem csak ez az egy motivációm van.

Viszont szédülök. Nem is kicsit, wazzeg. Nem ézek a képernyőre, nem sikoltok, fehér, fehér, fehér fehér fehér, mi történik, pedig ettem, ettem, vagy kávét nem szabadna innom? A tejet.. fehér csészéből fehét tejet inni.
Hagyjatok szaladni még, tündérekben hinni, fehér csészéből szeliden fehér tejet inni!
Kosztolányi: Szegény kisgyermek panaszai – Lánc, lánc, eszterlánc…
Valaki mondott valamit, amivel egyetértettem, de nem tudom, én voltam e, vagy más, vagy ki, vagy egyáltalán és mit! Hát így. Hát nem jó, nagyon nem jó, azt hiszem, vagy kitudja, hadarnék, ha lehetne azt gépelve, de nem lehet, csak félregépelni, megminden, ugye tudjátok, hogy nem is tudom, szavakszavakszavakszavakszavakszavakszavaksz.

Két órával később. Közben volt két Raison D’etre szám, egy Coph Nia meg egy BDN. Most meg Gathering. Zenezenezenezenezenezenezene. Valahol messze.

Vámpírosat álmodtam. Ami nem meglepő. Hárman voltunk egy csúnyagonosz öregvámpír ellen fiatalabbvámpírok, végig járt az agyunk, h h a francba tudnánk legyőzni, de egyelőre a túlélés mozgatott mindannyiunkat, én védtem egy fontos Malkavitát, asszem Tremere voltam, és asztrálsíkon utaztam, meg egyéb szíbályságok, aztán már nem erről álmodtam. Talán hajnalban felébredtem, és másik vámpíros álmom volt, de arra már nem emlékszem. Szretem a szerepjátékot mwuhahaha. Tegnap elalvás előtt végig azon járt az agyam, amolyan végtelen ciklusra kapcsolva, h szerencsétlen X mi a toszt fog majd csinálni a következőkben. Most már teljesen megértem Gangrelt meg DSz-t, már ami a mi vámpírkodásainkat illeti :)=. Azt hiszem, nagyon rég éreztem ennyire jól magam szjáték közben. Szeretem, ha a karaktereim stresszelnek, paráznak helyettem. Salala. Mennem kell ebédbefizetni. Meg nem elájulni. :cool:

Mondom el kéne indulni! Thousand million dollars in the fire… sallallaLA. Notagoth

Nincsenek megjegyzések: