igen

fél 12. most akkor gyorsan megnézem, bár biztos vagyok benne, h nincs ott. itt. nincs is. ne siessek, azt mondod, mert nincs hova?
jujj, idekötöz a szabad út. rácsosan vetülő fény, meg egyebek, ne hallgassatok rám, rám most nem szabad. egyszer csak felébredek végre, az majd biztos ott lesz, meg a helyén, és soha többet nem fogom látni, h mit nem látok, csak azt, amiről lfelejtettem, h le kell vinni, és belepenészedett.

nem történik semmi? ja, olyanok igen, h színjáccóra hozok pasit, és most meg akarom rendezni azt a darabot, ami elengedhetetlen feltétele annak, h meg is rendezzem. Szar érzés, h nem tudom megvalósítani szövegolvasáskor azt, ami itt lebeg a szemem előtt a jelenetben,de valahogy nem is érzem azt, h bárkit is érdekelne rajtam kívül, elő tudom-e adni. Engem nagyon, de nem azért vagyok. Nem is létezem eléggé, wazzeg.

hova kerültem. sehova.