a szokásos hányinger, bárcsak foghatnám másnaposságra, de akkor mindig az vagyok, és kiszököm alvó agyam ablakán éjszakánta,h megnevezhetetlen tevékenységeket folytasson az árnyékom. Iá ftangh.
nem jó. nem jó belepillantania más gondolataiba, mert a csápok a gyomromban megfotják a pillangókat, jelentsen ez bármit. egyesek a jövőtől meg belegabalyodva a szálakba, itt a szavak ugyanazok, aztán Brian Molko jelenik meg featureként valahol, pedig most a smith énekel tucmixben. ez nem én vagyok, vagy igen. nehéz élni, de a fájdalom visszafele mégsem út, májá az egész, máj, á, nyersen, dehogy főzve.
két csillag. mivaaan? nemtom. hányinger a párásdohányfüstös egyórában. msuic.dot.
és a tegnap jó volt. este a pohár vörösbor tapsi kezében, magyarázva lebegett, nem, csak néha beszélünk szerepjátékról, a zenei fórum persze egyrtelmű, meg a lassabban szocializálódó ember gondolatai síneken mozognak, és a magával ragadó kacagás, ami talán kicsit zavart vagy talán inkább megdöbebnt a rég tapasztalton, vagy csak rég láttam, és alkohol, és meleg van, zenekart alapítunk.
Khamul megy Londonba, jellemző, h ez kellett egy ilyen estéhez. Vagy akár persze sok ilyen volt, csak nekem nem szólnak róla.
itt becsukom. még mindig elegem van paulatreidesből, meg chaniból, meg ahűdekeményelhivatott sokadikszintű fremenekből. Fenring gróf és a Bene Gesserit. ja. de hol van még mindig az utolsó két kötetem??? és miért miért miért. miért nem halunk megy egyszerre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése