amúgy amin gondolkodom az mostanság az, hogy mit kezdjünk az idővel, ami megadatott, megminden. Nagyon befordultam az elmúlt időben, iletve nagyon csak arra koncentráltam, hogy milyen lusta vagyok, mennyire utálom az egyetemet, és a háziírást - kisebb megszakításokkal, mer bevallom, igazából még egy kicsit élvezem is, amikor sikerül azokba a házikba írni - és azt is, amikor tudom, mi az a Swot elemzés.
Nem utolsó sorban egyik lepes darabrészletben főszereplő vagyok, ráadásul végre nem komédiás hakni, hanem komolyanvevős drámai, és már volt próba, amin éreztem a nő problémáit.
Főnixben beszédtechnikán csak egy egyszerű párbeszédet kelett felolvasni, tudatos hangerőváltoztatással, és ... nos ez akár jelenet is lehetett volna. Feszültség meg minden. Jó volt, ezért játszom. Lecsaptam az ellenőr szerepére mozgásórán, ami baromi melós lesz, de állok elébe. Ezen a téren azt hiszem, nem szabad visszahúzódni... nagyon. Scriptes kihívás sajna még feladat híján nem nagyon van, a novellámat meg rossz helyre linkeltem, így nem boncolták a múltkor :P pedig. Pedig szeretném.

ami hiányzik az a kifele cselekvés, az, amikor nem magamért teszek dolgokat. Meglátjuk, mi sikerül, advent van. Karácsony még nincs. Még nincs.
Megyek ebédelni.
Apropó, Zsuzsi, lassan jöhetnél haza :D ha ügyesek vagyunk, kivételesen jó karásonyunk is lehet...