hétfő, június 18

hű.
legyen egy olyan policyje az idei szektás koncentrációnak, h a mártírkodókat kiröhögjük, jó? de legalábbis jelezzük nekik, h most nem róluk szól az esemény.
Kezdek rájönni, miért nem vagyok alkalmas szervezői pozícióba (többek között). Jelen helyzetemben éppen nem a konfliktuskerülő magatartás a célravezető, pedig általában ezt követem. Túl sok felelősséget hiszek magaménak annál, amit ténylegesen kéne. Túlságosan a saját elképzeléseimet akarom megvalósítani, mert nem bízom a szervezetileg felettem lévőkben minden tekintetben.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Felelősségérzetből sosem lehet túl sok, ha szervező vagy. ;0) Én is általában inkább konfliktuskerülő vagyok, de szervezések kapcsán muszáj konfliktusokat felvállani. Sajnos. Ez van. Az meg nem igaz, hogy a saját elképzeléseidet akarod megvalósítani, szerintem nagyon is beépíted mások elképzeléseit a magadéba és ez jó. Az viszont baj lehet, ha nem tudsz megbízni teljesen a feletted lévőkben. Akár jogos, akár jogtalan a dolog. Muszáj csapatmunkában dolgoznunk.

Gandalf

Névtelen írta...

szerintem a túl sok felelősségvállalás pont a felettünk lévőkben való nem teljes megbízással függ össze... és igenis lehet túl sok felelősséget magadra (a lelkiismeretedre) venni, ami nem jó. legalábbis én elsősorban ezt tanultam meg a farsangszervezésből...

csak az a baj, h. ha látom, hogy valami nincs megcsinálva, inkább magamra veszem a feladatot minthogy ne legyen megcsinálva. akármennyire is legfelső szinten a főszervező felel ha nem lesz vmi meg, én képtelen vagyok "mosom kezeimet, nem az én részfeladatom volt" hozzáállással dolgozni. ellenben idegileg meg kikészülök tőle, szal még valami arany középutat kell találni. :P :D

Névtelen írta...

sajnos én is így vagyok ezzel (mmint ahogy Th).
először megpróbálom noszogatni azt illetékest, de ha csakazértse, akkor kikészítem magam, majd megcsinálom. Olyankor csak az a rossz, hogy a dicsőség nem az enyém lesz. Mivel a külsős csak azt látja, hogy megvan, nyugtázza, hogy igen, az illetékes jól végezte a dolgát. Nem magasztalást várok olyankor, csak köszönömöt.
Egyébként Gandalffal is egyet értek: nagyon is beépíted mások elképzeléseit a magadéba. És ez tényleg jó. Azt hiszem ez az első lépés a csapatmunka felé, hiszen mindenkinek nem lehet igaza egyszerre.