Idők

Konyak, cigi, füstös bisztró - beszélgettünk a Múltról és Jövőről a Jelenben.
Ó, igen.

Egy idő után zenéltek nekünk, amin jól szórakoztunk, lévén azt hiszem, mégnekem olt a legtöbb affinitásom dzsesszhez a többiek reakcióiból ítélve. Elvégre hallgatok én kevésbé mintázott zenéket is... de azért akkor már inkább progresszív metál/rock, vagy zajzenék.
(és most Alice in Chains hallgatok, mirenem vesznek rá a karaktereim)
Színészek vagyunk, nem művészek, vontuk le a következtetést, és Koma jó ritmusérzékkel tapsolt azért a számok végén, és FemmeFatale is nyitott tapsot, ha már ennyire prosztók voltunk.
Eltárs tanítás után futott be, a világot nem váltottuk meg, és a konyak az ütős volt - ezt érzem még ma is (vagy a rumos őszibaracklevet?). Ezt rendszeresíthetnénk.

Felhívtam Zoltánt, ugyan nem lesz rendszeresített időpontom még egy darabig, de már nagyon várom az órákat. Kíváncsi vagyok, mennyi mindent felejtettem, mennyi mindent változtam, ilyesmi. Nekifutok megint ennek az éneklés projektnek, aztán meglátjuk.

Ja, a munka meg beindult, most már van igény gondolkodésra is. Nem tudom, h ennek örülök, vagy zavar... még mindig szívesebben próbálnék munkaidőben, persze. De pl. nemvagyok benne biztos, h szívesebben rajzolnék műszaki rajzokat táblázattervezetés helyett.

Nem tudom, mennyire lesz ez az év öndefiniálós, akár lehet. Lehet, Hásze...

Február 5, péntek: Furcsa pár.
Február 12, péntek: Körmagyar.
Február 20, szombat: A funtineli boszorkány (Laura, Eltárs vizsgázik)

Kultúrautalvánnyal is tudunk mit kezdeni.
Mindhármat érdemes megnézni, és nem csak miattam, az előadások is jók. Az első komédia, a második tragikomédia (komoly bohózat), a harmadik tragédia.

A legutóbbi Körmagyar előadásról pozitív visszajelzést kaptam kritikus szemtől, ennek nagyon örülök. Holnap vidéki Funtineli. Vasárnap mesélek Rouent próba után. És össze kéne raknom a farsangi műsorszámomat, jut eszembe, mert az egy dolog, h el tudom énekelni.