Turné

Fhuhh, az előbb becsuktam a szemem, és éreztem, h el tudnék aludni. Van bennem némi büszkeség, hogy a kétnapos turná után bejöttem ma dolgozni, és itt ülök, és elvégzem a feladatomat, és folyamatosan dolgoztam eddig - de az tény, hogy hosszú távon vagy egyik. vagy másik lenne jó. Leginkább egyik.

A turné kalandos volt. Berettyóújfalura az utat lényegében végigaludtam, nem is rémlik semmi említésre méltó, kivéve talán azt, hogy mi értünk le elsőre. És, hogy most kétoldali passzívdohányzás-undorom van. Mert a dohéányzás fontosabb, mint a hideg, és a cigifüst, és legyne nekünk is fontosabb. Nem konkrétan arról van szó, hogy egyszer-egyszer ne legyek hajlandó egy kicsit fázni, mert jófej vagyok, de, hogy ez alapvetően elvárás, az... gáz. Namindegy.

A szerdai színpadon vicces susogós műanyag, sötétkék takarások voltak, amik kitűnően lengedeztek a legkisebb szellőre is. Meg persze a két öltöző közül a nagyobbik lett a telefüstölt - a kisebbikbe meg az a többség zsúfolódott, akik nem szeretnek rosszul lenni előadás közben. Az előadás amúgy jól sikerült.
Este ztán pakolásztunk, kezdődő hóesés, nagyjából 11kor sikerült elindulni, ami legalább másfél órás tökölődést jelent. Szerintem össze lehet pakolni feleennyi idő alatt is. (Inszéjn tanúsíthatja, nemtom, mennyit szokott rám várni Funtineli után).
Utána még átutaztunk a szomszédos Gyulára (80-90km?), erős hóesésben, hidegben. Perszehogy elszámolták az egyik kocsi benzintartalékát, és valahol a világvégén meg is ragadtak. Mi megint előrébb tartottunk, tehát negyedórás izgatott várakozás után (vártuk, h azt mondják, mennyünk mi vissza egy órát benzinnel) mi is értünk a panzióba először.
A panzióba egy nappal későbbre vártak minket. A tulaj épp, hogy megérkezett. Nem fűtötték fel a házat.
Tulajdonképpen az estét kabátban töltöttük, miután hajnalban megérkeztek a többiek.
Amúgy, a hideget és füstöt leszámítva jó volt, beszélgettünk Bonvivánnnal, ittunk és vacsoráztunka szobánkban - amolyan osztálykirándulás fíling. Ha a körülmények jobbak lennének, nagyon szeretném ezeket a tájolásokat.
Másnap délben keltünk, bemásztunk ebédelni - Színésznő kocsija elől persze elfelejtett Bonviván kiállni, ergo gyalogoltunk odafele.A pizzériában tapló volt a pincér, nem hagyott nem egymshoz illő húst és köretet rendelni, mi meg másnaposak és befolyásolhatak voltunk.

Este előadás egy hatalmas és szép színpadon, aztán hajnalaban értünk Budapestre. Kicsit kapar a torkom.