If you kill me, break my neck
Seven times i’ll resurrect
nem tudom, h jó-e nekem az, h sejtettem, már több, mint egy hónapja. Ezek a beigazolódó gyanúk azért elég nyomasztóak tudnak lenni. ilyenkor nyilván visszamenőleg kérdőjeleződnek meg dolgok. Szerintem mindenkinek kényelmesebb lett volna, ha az első alkalommal rákérdezek, nem várom a szerintem logikus és helyénvaló kezdeményezést a másik oldalról. De naiv vagyok, amikor másik emberre alapozok olyasmit, ami nem történt még meg. Időről időre beigazolódik, hogy mástól alaptalan bármit elvárnom, és még én vagyok a hibás azért, mert voltak elvárásaim. És azért is én vagyok a hibás, amikor egyéb elvárásoknak nem felelek meg, nyilván.
Nem, nem rendült meg alapvető világba vetett bizalmam, meg semmi ilyesmi. Csak a triviálisan felmerülő kétségek önmagammal szemben.
De ezek is elmúlnak, elmúlik minden érzékelés, és gondolat, és az idő is meg az események is, a világ nem létezik, nem mindig, nem ugyanúgy, és egyáltalán. Hát így.
4 megjegyzés:
nem tudom, miről van szó, de a konklúzióval nem értek egyet - igenis lehetnek elvárásaink másokkal szemben, és ezek a közelséggel jogosan nőhetnek. a minimum az alap udvariasság, aztán később a bizalom , őszinteség, stb. csak ez a másik embertől is kíván felelős viselkedést. az alól ma divat kibújni :P
de nem működik.
hiába várok el egy embertől valamit, arra semmi értelmes indokom nincsen. csak magamat csapom be, ha alapozok ilyesmire.
persze, az önmagunknak hazudozás teszi élhetővé az életet, mint annyiszor már rájöttem.
illúziók, ilyesmik.
lehet nézőpontváltásnak is hívni, másik igazságnak, mittomén. a lényege ugyanaz.
végső soron a saját érzelmeinkért csak mi felelünk, és a tetteinkért is.
csak ezt nehéz teljes egészében feldolgozni, ezért vannak a jól bevált dolgok.
Én sem értek egyet, egy ilyen konklúziót csak az önmagunka vetett hit krónikus hiánya szülhet.
Elvárások nélkül is lehet lebegni, de minek? Elvárások nélkül mehetnél bulizni akár BANK/REETRO diszkóba, lőhetnél heroint, vagy akár mehetnél kupiba is.
Feldolgozni meg kell, még ha nehéz is.
Dreamer: nem a magam, hanem a másokkal szembeni elvárásokról beszélek, ebben a kontextusban viszont nem értem az összefüggést a te és az én állításom között :)
ez inkább a másokba vetett hitről szól.
arról, hogy nincsen semmilyen objektív, reális okom (ha egyáltalán ugye létezik bármi, ami objektív, de tegyük fel), ami miatt számíthatnék egy másik ember valamilyen fajta cselekedetére (gondolatára, érzésére).
akkor viszont marad az illúzió, mert az időnként leképezi valóságot, és sokkal kellemesebb/elviselhetőbb. de ettől még illúzió marad, nem lesz belőle "valóság".
Megjegyzés küldése