Vizsga

Gyerekek, baromi jó lesz a vizsgánk :D én tuti nagyon várom már. Csak felrémlett előttem Andris én-verse, és eszembe jutott az egész. Jók leszünk. Érdekesek, és néznivalóak.
Állítlag a vígjáték is kezd vicces lenni :D amúgy, eszembe jutot, h a próbák elején szakadtra röhögtük magunkat a béna játék láttán is, mert a szöveg eleve ütős.

Megint kaptam egy félszavas jellemzést, most álítólag jellem-sznészféleség lehet belőlem, ha valami. node, miaza jellem-színész. rá is keresek majd mindjárt :D
Amúgy meg lettünk dicsérve jól. a héten többször is, kezd túl sok lenni :PARA: el kezdtem tartani attól, h nem tudom mjad a maximumot nyújtani az előadáson. Tudom-tudom, 80% az előadás a próba 100%ához képest, de azért törekedjünk. Meg a Brook könyv alapján élő színházra, ne holtra törekedjünk, kérném szépen :hehh:

Drímőr meglátogatta az énekfőpróbát. Furcsa, hogy kísérőként volt ott, és nem ismeri a társaságot, azokat az embereket, akik egyre fontosabbak nekem. És ez tipikusan olyan helyzet, h nem is fogja, csak, h ő maga is főnixes lesz... nem, ez nem a rábeszélés :D Csak , no, tipikusan külsős, civil ebben a helyzetben. Utálom ezt a kifejezést, hogy civil. Eddig egyszer vagy kétszer került elő az osztályban, már akkor zavart. De azért, mert igaz. Szvsz mindenki érezte már, hogy egy énekkar vagy focicsapat vagy hagyományőrzőcsapat közelébe került ismerőse révén, aki tagja volt ezeknek, és kívülállónak érzete magát. A sörözéskor ez oldódhatott, akár teljesen is, de a próba és előadás alatt nagyon is érezhető volt a távolság. Mint egy üvegfal, vagy akármi. És milyen már, amikor az ember párja a túloldalon van ... valamit értek abból Popper könyvből.