Megint álmodtam, hosszút és összefüggőt.
Rengeteg utazás volt benne. Erdőbne izgalmas és életvezsélyes körülmények között, mindenféle dolgok ellen kellett harcolni, mint egy számítógépes játékban, és közben időnként voltak biztonságosabb pihenőhelyek, városok. Ahol éltem mindig egy keveset, aztán mentem tovább. Vagy átmentem egy kapun és kényszerűen folytatódott a kaland. Volt az otthon, ahonnan átmentem a másik városba, ahol megkedveltem embereket, de el kellett jönnöm. Aztán az otthonnal történt valami, sokan útrakeltek, és találkoztunk útközben egy közbülső helyen. De addigra változtak a iszonyok, egy éve nem találkoztunk már. Aztán hazalátogattam, de ott valami diktatúra alakult ki, és börtönvölgybe zárták az emberek egy részét, akikért lementem, és segítettem nekik valahogyan kiszabadulni, és összeszedtem másokat is a külvilágból, és visszavezettem mindenkit, és a végén emtétés ünnepségre készültünk indulóval és kórussal. Voltak repülő kocsik, tériszonyos hegyoldalak és szakadékok, DragonAge módra végigklikkelt csaták és akadálymezők, titkosügynökök meg minden.